decima fn 6A

1. (Zene) ’oktáv plusz terc tartalmú hangköz, ill. ilyen hangtávolság’ ❖ Mi és hanyféle légyen a’ Prima, […] Oktáva, Nóna, Decima, minden magyarázás nélkl a’ példábl tökéleteſen meg-értethetik (1802 Gáti István C1857, 31) | [Az ún. kajlakürt] hangterjedelme kicsi volt, alig egy decima (1914 RévaiNagyLex. C5707, 123) | Riemann szerint a „konzonáns” intervallumok (melyek ugyanegy dur- ill. mollhangzat részei lehetnek: prim, oktáv, terc, quart, quint, szext) közül a csak egyféle alakban előfordulók (prim, quart, quint, oktáv) tiszták, a kétféle alakban előfordulók (terc, szext, decima stb.) nagyok vagy kicsinyek (1930 ZeneiLex. CD49) | Ismerünk olyan hangszerkezetű régi harangokat, amelyeknél jóval bővebb a prím-nominál hangköz, mint egy oktáv, pl. decima (pl. dó-mi’) (2000 Természet Világa CD50).

1a. (Zene) ’vmely hangtól fölfelé v. lefelé számított 10. hang’ ❖ Decima zenei értelemben a diatonikus hangsor 10. foka; az illető hang neve azonos a 3. fokon levő hang nevével (1912 RévaiNagyLex. C5701, 360) | [a török népdalok dallamai] abban különböznek a régi magyar dallamoktól, hogy legtöbbnyire a felső decima körül kezdődnek, holott a magyar dallamok a felső oktáva körül (1937 Bartók Béla CD10) | Azok a trombiták, melyek Egyiptomból kerültek elő, csak két hangot voltak képesek megszólaltatni: egy alaphangot és annak decimáját (1995 BibliaiLex. CD1207).

2. (rég v. Tört) ’〈természetbeni fizetségként, adóként stb.:〉 termés, hadizsákmány v. nyereség tizedrésze’ ❖ Ha már a [szőlő]birtokosnak több termése nints az egyszeri hazavitelnél, abbul azonnal a megmérés után az [uraságnak] adandó hegyvám és decima kiszűretik (1812 Soproni Szemle CD52) | fiatal bikát áldoztak neki [ti. Héraklésznak], azonkívül mindenfelé a decimát (a hadi zsákmány és polgári nyereség tizede) (1902 ÓkoriLex. CD28) | az egyházi adó mintájára ez [ti. a földesúrnak járó adó] is tizedrész lett, neve is decima. A kilenced elnevezés először az 1351-es törvényben bukkan fel (1999 Solymosi László CD58).

2a. (rég v. Tört) ’a jobbágy egy év alatt megtermelt javainak adóként az egyházat illető tizedrésze; tized¹’ ❖ az Aranybulla 20-ik czikelye, melly egyenesen parancsolja hogy a tized (decima) nem pénzen, hanem természetben szedessék (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [az egyház] a jobbágyjavak összes hozamának egy tizedét kapta. Ez volt a decima (1939 Magyar művelődéstörténet CD43) | Dézsma: az I. István törvényében megszabott decima: a termés tizedrésze, amit eleinte természetben, majd pénzben kellett az egyháznak beszolgáltatni (1994 Rubicon CD17).

Vö. ÉKsz.; SzT.; IdSz.

decima főnév 6A
1. (Zene)
oktáv plusz terc tartalmú hangköz, ill. ilyen hangtávolság
Mi és hanyféle légyen a’ Prima, […] Oktáva, Nóna, Decima, minden magyarázás nélkl a’ példábl tökéleteſen meg-értethetik
(1802 Gáti István)
[Az ún. kajlakürt] hangterjedelme kicsi volt, alig egy decima
(1914 RévaiNagyLex.)
Riemann szerint a „konzonáns” intervallumok (melyek ugyanegy dur- ill.illetve mollhangzat részei lehetnek: prim, oktáv, terc, quart, quint, szext) közül a csak egyféle alakban előfordulók (prim, quart, quint, oktáv) tiszták, a kétféle alakban előfordulók (terc, szext, decima stb.s a többi) nagyok vagy kicsinyek
(1930 ZeneiLex.)
Ismerünk olyan hangszerkezetű régi harangokat, amelyeknél jóval bővebb a prím-nominál hangköz, mint egy oktáv, pl.például decima (pl.például dó-mi’)
(2000 Természet Világa)
1a. (Zene)
vmely hangtól fölfelé v. lefelé számított 10. hang
Decima zenei értelemben a diatonikus hangsor 10. foka; az illető hang neve azonos a 3. fokon levő hang nevével
(1912 RévaiNagyLex.)
[a török népdalok dallamai] abban különböznek a régi magyar dallamoktól, hogy legtöbbnyire a felső decima körül kezdődnek, holott a magyar dallamok a felső oktáva körül
(1937 Bartók Béla)
Azok a trombiták, melyek Egyiptomból kerültek elő, csak két hangot voltak képesek megszólaltatni: egy alaphangot és annak decimáját
(1995 BibliaiLex.)
2. (rég v. Tört)
〈természetbeni fizetségként, adóként stb.:〉 termés, hadizsákmány v. nyereség tizedrésze
Ha már a [szőlő]birtokosnak több termése nints az egyszeri hazavitelnél, abbul azonnal a megmérés után az [uraságnak] adandó hegyvám és decima kiszűretik
(1812 Soproni Szemle)
fiatal bikát áldoztak neki [ti. Héraklésznak], azonkívül mindenfelé a decimát (a hadi zsákmány és polgári nyereség tizede)
(1902 ÓkoriLex.)
az egyházi adó mintájára ez [ti. a földesúrnak járó adó] is tizedrész lett, neve is decima. A kilenced elnevezés először az 1351-es törvényben bukkan fel
(1999 Solymosi László)
2a. (rég v. Tört)
a jobbágy egy év alatt megtermelt javainak adóként az egyházat illető tizedrésze; tized¹
az Aranybulla 20-ik czikelye, melly egyenesen parancsolja hogy a tized (decima) nem pénzen, hanem természetben szedessék
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
[az egyház] a jobbágyjavak összes hozamának egy tizedét kapta. Ez volt a decima
(1939 Magyar művelődéstörténet)
Dézsma: az I. István törvényében megszabott decima: a termés tizedrésze, amit eleinte természetben, majd pénzben kellett az egyháznak beszolgáltatni
(1994 Rubicon)
Vö. ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások