defektus fn 4A
1. (kissé vál) ’hiány(osság), ill. tökéletlenség, hiba (vmiben)’ ❖ [ha bizonyos összeg nem lesz kifizetve], úgy veszve van a’ pör ezen defectus miatt, ’s jobb lesz újra kezdenünk (1827 Kazinczy Ferenc C4937, 383) | A’ kórházi pénztárban eddig csak huszonnégy ezer forintnyi defectust találtak! (1842 Pesti Hírlap CD61) | A Danton-inszcenálás defektusa: a német rendező nem tudott közvetlenül érintkezni a magyar színészekkel (1928 Kürti Pál CD10) | a tervutasítás képtelen kiiktatni a piacot, a piaci szabályok a tervutasítás defektusain keresztül hatnak (1989 Lengyel László 1093003, 92).
1a. (kissé vál) ’〈személyre v. csoportra vonatkoztatva:〉(jellembeli) hiba, (morális) gyengeség’ ❖ A’ dehonestatió valami erkltsi véteknek, vagy valamelly Polgári hibának, defectusnak, a’ ſzemre való-hányása (1819 Kövy Sándor 8257003, 60) | Adélünknek van egy defektusa: Üres a szíve (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron C0510, 283) | [Katánghyban] roppant sok defektust kezdtem észrevenni. Először pöffeszkedő. […] Másodszor csaló (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | [látod] a kóros akaratgyengeséget, melyet […] mint legfőbb nemzedéki defektust diagnosztizálsz (1985 Grendel Lajos 1060004, 430).
1b. (kissé vál) ’〈élőlényre v. élő szervezetre vonatkoztatva:〉(szellemi v. testi) fogyatékosság, rendellenesség, sérülés, (pszichés v. viselkedésbeli) zavar’ ❖ szelid táltost kell számára választani, mely őt le nem dobja vagy más defectusa nincs, mint példáúl van sok oly ostoba ló, mely a papiroscsörgéstől rettenetesen megijed (1857 Széchenyi István CD1501) | [a gennyes agyhártyagyulladásból felépült betegnél] súlyos defektusok maradnak vissza (bénulások, vakság, süketség, butaság stb.) (1911 RévaiNagyLex. C5697, 190) | A belső szervek épek. Időre és helyre teljesen tájékozódott. Intelligentiájában defectus nem található (1912 Csáth Géza 9085006, 22) | [a serdülő lány] meglopta szüleit, s végül a gyermekklinikán kötött ki, súlyos lelki defektusokkal (1956 Irodalmi Újság okt. 6. C5231, 6) | Gyermekkori pszichoorganikus szindróma – az elterjedt angol szakkifejezés rövidítéséből kreált betűszóval: POS – az elnevezése annak a defektusnak, amely a gyermekek 5 százalékánál tanulási és szociális beilleszkedési zavarokat okoz (1997 Új Könyvek CD29).
2. (kissé rég, átv is) ’működésbeli zavar, üzemzavar, meghibásodás’ ❖ az autó útközben defektust szenvedett, a kijavítás sokáig tartott (1924 Nagy Lajos CD10) | Egy repülőgépet defektus ért, lezuhant és porrá égett (1925 Halász Gyula CD10) | Régi orgonákon minden műnek megvolt a maga külön zárószelepe, azon célból, hogy ha valamilyen defektus miatt állandóan szólt egy-két síp, az illető mű zárószelepével elzárhassák előlük a szél útját, azaz elnémíthassák (1931 ZeneiLex. CD49).
3. (birtokszóként) (rég, Jog) ’vkinek törvényes örökös nélküli elhalálozása’ ❖ A’ Szemerei Portziót is tanácsos egészen öszvetartani; mivel meglehet, hogy Nagy Sándornénak Defectussa után, ha Őtet Árossy fellyül nem éli, az ő öreg osztályrészéből egy 4-ed rész hozzá kapcsoltathatik (1830 Kisfaludy Sándor 8243065, 466) | Bogáthon szántóföldet csak székbeli törzsökös székelyek birhattak, mások kirekesztésével az fiuról fiura, csak ezek kihaltával szállt fiu-leányra; ezeknek is defectusával az első foglalóra (1871 Orbán Balázs CD22) | az érsek még ugyanazon 1553. évben, Teuffel Erasmus defectusa folytán, királyi adománylevelet is eszközölvén ki magának, a megvett uradalom birtokába törvényesen statuáltatott (1895 Bubics Zsigmond–Merényi Lajos CD55).
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.