deferál ige 1a (vál)

1. tn (/ritk) ’álláspontjából engedve, szándékától elállva visszakozik, meghátrál, visszalép’ ❖ defenzív volt fellépésünk a trónörökös-gyilkosság után is, mert nem akartunk most sem hódítani s később még abban is deferáltunk, hogy nem ragaszkodtunk azokhoz a követelésekhez, melyek Szerbia szuverenitásába ütköztek (1917 Gellért Oszkár CD10) | életemben először történt meg velem, hogy deferáltam női csáb elől (1929 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | miniszterek visszahívása, bizalmi szavazás, lemondás, parlament feloszlatása, új választások kiírása. Könnyű belátni, hogy mindez az offenzívában levő kommunisták malmára hajtotta volna a vizet. Nagy [Ferenc 1946–47-ben] folyamatosan deferált (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. deferál vki v. vmi előtt (kissé rég)(be)hódol vkinek, ill. aláveti magát v. eleget tesz vminek, meghajol vmi előtt’ ❖ leszel szíves Széchényi püspök ismételt meleg ajánlata előtt deferálni (1912 Zichy János CD30) | A francia szellem a politikában, a társadalmi, állami életben, tudományban, történelemben is megnyilatkozik, s ezeket éppoly jelentőséggel foglalja magába, mint a művészetet, az irodalmat – úgy hogy tanúvallomásaik előtt deferálnia kell az irodalom barátjának is (1925 Várkonyi Nándor CD10) | gyakran maga is deferált az ellenségei előtt (1933 Hevesi András CD10).

1b. deferál vkinek, vminek (kissé rég) ’ua.’ ❖ Az emlék’ formáját nem ismerem ugyan, de e’ részben habozás nélkül deferálok igaz Ízlésednek (1810 Csehy József C2560, 450) | [Cialdininak] az a kételye támadt: valjon Garibaldinak megengedi-e büszkesége az ő haditerveinek deferálni? (1866 Tanárky Gyula 8460004, 337) | deferáltam Mailáth Gyuri óhajának (1912 Heller Farkas Henrik CD30) | hogy képzelné valaki azt, hogy mi intelligens, iskolázott emberek deferálnánk ennek a sok ostobának és ravasznak? (1913 Barta Lajos CD10).

2. ts (rég) ’feltár, ismertet vmit, ill. felad, feljelent vkit’ ❖ Minden erőszakot, ha hitelessen deferáltatik, halállal büntet (1809 Sárközy István C2559, 371) | Én deferálva valék a’ Kőmívesség [ti. a szabadkőművesség] miatt, én gyanús vagyok; hogy lakjam én udvari emberrel eggy fedél alatt, a’ ki bár sógorom, elárúlhat? (1821 Kazinczy Ferenc C2570, 344) | Az osztráki császár atyáskodó szárnyai alatt példáúl mindent szabad megmutatni, mi a státus rendével össze nem ütközik, mi a kormány tekintetét nem kisebbiti, mi a lakosokat rossz gondolatokra nem ingerli, szóval mi a kormány deferált nézeteivel megegyez (1857 Széchenyi István CD1501) | Jenőyné már megtudott valamit az ő találkozásáról a maga száműzötteivel. A családi crimen laesae majestatis [= felségsértés]! Ugyan sietett, aki deferálta! Ugyan jó rendőrséggel van körülvéve! (1872 Jókai Mór CD18).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, deferálhat, deferáltatik; IdSz.

deferál ige 1a (vál)
1. tárgyatlan (/ritk)
álláspontjából engedve, szándékától elállva visszakozik, meghátrál, visszalép
defenzív volt fellépésünk a trónörökös-gyilkosság után is, mert nem akartunk most sem hódítani s később még abban is deferáltunk, hogy nem ragaszkodtunk azokhoz a követelésekhez, melyek Szerbia szuverenitásába ütköztek
(1917 Gellért Oszkár)
életemben először történt meg velem, hogy deferáltam női csáb elől
(1929 Tersánszky Józsi Jenő)
miniszterek visszahívása, bizalmi szavazás, lemondás, parlament feloszlatása, új választások kiírása. Könnyű belátni, hogy mindez az offenzívában levő kommunisták malmára hajtotta volna a vizet. Nagy [Ferenc 1946–47-ben] folyamatosan deferált
(1998 Magyar Hírlap)
1a. deferál vki v. vmi előtt (kissé rég)
(be)hódol vkinek, ill. aláveti magát v. eleget tesz vminek, meghajol vmi előtt
leszel szíves Széchényi püspök ismételt meleg ajánlata előtt deferálni
(1912 Zichy János)
A francia szellem a politikában, a társadalmi, állami életben, tudományban, történelemben is megnyilatkozik, s ezeket éppoly jelentőséggel foglalja magába, mint a művészetet, az irodalmat – úgy hogy tanúvallomásaik előtt deferálnia kell az irodalom barátjának is
(1925 Várkonyi Nándor)
gyakran maga is deferált az ellenségei előtt
(1933 Hevesi András)
1b. deferál vkinek, vminek (kissé rég)
ua.
Az emlék’ formáját nem ismerem ugyan, de e’ részben habozás nélkül deferálok igaz Ízlésednek
(1810 Csehy József)
[Cialdininak] az a kételye támadt: valjon Garibaldinak megengedi-e büszkesége az ő haditerveinek deferálni?
(1866 Tanárky Gyula)
deferáltam Mailáth Gyuri óhajának
(1912 Heller Farkas Henrik)
hogy képzelné valaki azt, hogy mi intelligens, iskolázott emberek deferálnánk ennek a sok ostobának és ravasznak?
(1913 Barta Lajos)
2. tárgyas (rég)
feltár, ismertet vmit, ill. felad, feljelent vkit
Minden erőszakot, ha hitelessen deferáltatik, halállal büntet
(1809 Sárközy István)
Én deferálva valék a’ Kőmívesség [ti. a szabadkőművesség] miatt, én gyanús vagyok; hogy lakjam én udvari emberrel eggy fedél alatt, a’ ki bár sógorom, elárúlhat?
(1821 Kazinczy Ferenc)
Az osztráki császár atyáskodó szárnyai alatt példáúl mindent szabad megmutatni, mi a státus rendével össze nem ütközik, mi a kormány tekintetét nem kisebbiti, mi a lakosokat rossz gondolatokra nem ingerli, szóval mi a kormány deferált nézeteivel megegyez
(1857 Széchenyi István)
Jenőyné már megtudott valamit az ő találkozásáról a maga száműzötteivel. A családi crimen laesae majestatis [= felségsértés]! Ugyan sietett, aki deferálta! Ugyan jó rendőrséggel van körülvéve!
(1872 Jókai Mór)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, deferálhat, deferáltatik; IdSz.

Beállítások