definitív mn és hsz
I. mn 12B
1. (vál) ’végleges, nem ideiglenes, nem átmeneti helyzetet előidéző 〈cselekedet〉, ill. lezárt, elintézett 〈ügy, dolog〉’ ❖ projectálás [= javaslat] helyett a definitiv kinevezésnek értelmét találták Ő nagyságának tulajdonittatni (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a reactio ármányai sem fognak soha megszünni Olaszország belsejében, mig az osztráknak olasz földrőli definitiv kikergetésével a siker lehetségének reményét el nem vesztik (1861 Kossuth Lajos CD32) | Megnézzük ezt a masinát, tauglich [= megfelelő]-e. Bella: Hát még nem definitív a vásár? (1915 Karinthy Frigyes CD10) | Az eljövetel ugyanakkor eszkhatológikus kategória, Jézus Krisztus visszajövetelét (második advent) jelenti. Visszajövetelekor ő tart ítéletet definitív módon (1993 BibliaiLex. CD1207) | Definitív ellátás. „Végleges ellátás” mely azt célozza, hogy az adott ellátóhely további gyógyeljárást, más ellátót nem igénylő módon gyógyítsa (meg) a beteget (1998 Tények könyve CD37).
1a. (ritk) ’állandó, végleges(en kialakult), változ(tathat)atlan 〈dolog〉’ ❖ [a daganat struktúrája] valamely ébrényi [= magzati] v. definitiv szövetet követ (1838 PallasLex. CD02) | [az emberi magzat] a születés előtt vagy pár hónapra a születés után elveszíti testének nagy részéről a szőrtelepeket. Néha ez a veszteség nem következik be, amikor a telepek tovább fejlődnek és definitiv szőröket eredményeznek (1915 RévaiNagyLex. C5708, 871) | Bizonyos részek még definitív tulajdonságaikkal is csak a ház alkotórészeként rendelkeznek: például az ajtó, ablak, tető, kémény (1997 Orthmayr Imre 2047001, 15).
1b. (ritk) ’kész, befejezett 〈mű, munka〉’ ❖ A könyv különben még nem definitív, most a szélrózsa minden irányából visszaérkezett példányokból írom meg a végleges szöveget (1905 Mikszáth Kálmán CD04) | bővült a definitívnek tekinthető Arany-életrajz (1972 Gál István 2021022, 929) | A hivatásos művészet definitív alkotásaival […] szemben a folklórművészetben csak indefinitiv alkotással [számolhatunk] (1982 NéprajziLex. CD47).
2. (/vál) ’pontosan meghatározott, jól definiált 〈fogalom, koncepció stb.〉 v. vmit pontosan meghatározó, megfelelően definiáló 〈leírás, közlés stb.〉, ill. vminek a definíciójához szükséges 〈tulajdonság〉’ ❖ Az 1860. II. sz. üstökös definitív pályaszámítása (1865 Magyar írók élete CD27) | A történelem nagy s az ember kicsi; a történelem provokálja vallomástételre, igehirdetésre, definitív nézetek vallására ezt a kicsi embert (1963 Goda Gábor 9191001, 109) | definitív stílustörténeti kategóriaként (1986 A magyar irodalom története CD53) | lehetséges sokkal szűkebb, sokkal pontosabb, sokkal definitívebb célok kijelölése; akár egy-egy évre határozhat úgy a kuratórium, hogy ebben az évben, mondjuk a ’91-es évben csak szociális kérdésekkel [foglalkozik] (1990 Országgyűlési Napló CD62) | definitíven kellene a külföldi tulajdonos tulajdonszerzési jogait meghatározni (1994 Országgyűlési Napló CD62) | A szerkesztettség a mondatoknak valóban túlnyomó többségében érvényesülő (azaz domináns) jellemzője. Magának a mondatnak mégsem föltétlenül meghatározó (nem definitív) kelléke (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).
II. hsz 0 (rég)
’véglegesen, nem ideiglenes jelleggel’ ❖ Ha definitiv elintézték volna akkoron e kérdést [ti. a nemesek adómentességének megszüntetését] az ország Rendei, bizonnyal hosszabb moratoriumot nem adhatának, mint az akkor élőknek éltök napjaig (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a gróf] definitiv azonban még sincs elhatározva [az álláspontja mellett], ’s ezért mintát akar (1843 Pesti Hírlap CD61).
Vö. ÉrtSz.; IdSz.; ÉKsz.².