deiktikus mn 15A2 (Nyelvt)

’a beszédhelyzet vmely elemére vonatk., rámutatással, ráutalással történő 〈jelzés, megjelölés〉, ill. ilyen jelzést megvalósító 〈nyelvi jel〉 v. ilyen jelzéssel, megjelöléssel kapcs. 〈viszony, jelenség stb.〉’ ❖ a kommunikációban deiktikusan jelzett tárgy[:] ez a szék (1976 Petőfi S. János 2030019, 55) | Deiktikus (rámutató) kifejezések elemzése (1989 Prószéky Gábor 1126003, 28) | [a művészet] nem az „az ott” deiktikus viszonyában, valamiféle tiszta jelenlétében tárja elénk „a” világ tapasztalatát (1989 Bacsó Béla 1005002, 126) | [Klaus Sennholz] a szöveggrammatika és az általános nyelvészeti pragmatika keretei közt és módszereivel vizsgálja a deiktikus jelenségeket (1996 Új Könyvek CD29).

Vö. IdSz.

deiktikus melléknév 15A2 (Nyelvt)
a beszédhelyzet vmely elemére vonatk., rámutatással, ráutalással történő 〈jelzés, megjelölés〉, ill. ilyen jelzést megvalósító 〈nyelvi jel〉 v. ilyen jelzéssel, megjelöléssel kapcs. 〈viszony, jelenség stb.〉
a kommunikációban deiktikusan jelzett tárgy[:] ez a szék
(1976 Petőfi S. János)
Deiktikus (rámutató) kifejezések elemzése
(1989 Prószéky Gábor)
[a művészet] nem az „az ott” deiktikus viszonyában, valamiféle tiszta jelenlétében tárja elénk „a” világ tapasztalatát
(1989 Bacsó Béla)
[Klaus Sennholz] a szöveggrammatika és az általános nyelvészeti pragmatika keretei közt és módszereivel vizsgálja a deiktikus jelenségeket
(1996 Új Könyvek)
Vö. IdSz.

Beállítások