deklináció fn 1A

1. (Nyelvt) ’〈vmely nyelvben, kül. a latinban:〉 vmely névszó ragozott alakjainak felsorolása, ill. (a) névszói ragozási sor(ok rendszere)’ ❖ [Magyarországon] még soha sem a’ Declinatioknak sem Conjugatioknak egy tökéletes és egész paradigmája nem adatott (1794 Aranka György CD58) | [az eke, a kasza, a kapa] forgatásához nagyon fölösleges a görög és deák declinátio (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a régi angol-szász nyelv az öt esetével és a főnév nyolcféle deklinációjával összehasonlíthatatlanul komplikáltabb, mint egyenes leszármazottja, a mai angol nyelv (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | [a turistákra vigyázó csoport vezetője] gyenge pillanatában azt is elárulja, hogy ő a latin nyelvet is bírja. Azért két deklináció között természetesen arra is jut ideje, hogy az elanyátlanodott turistákat gardírozza (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (Fiz v. Föld) ’a mágneses és a csillagászati északi irány fokokban mért szögeltérése, mágneses elhajlás’ ❖ Agone […], térképeken ama helyek összeköttetési vonala, amelyeknek magnétikus deklinációja = 0 (1893 PallasLex. CD02) | [Apáczai Csere János volt] az első magyar, aki vallásos fenntartásoktól nem nyűgözve, tudományos tárgyilagossággal fogalmazott meg nagy jelentőségű tudományos tételeket, például a vérkeringés vagy a mágneses deklináció elméletét (1964 Bán Imre CD53) | van adatsorunk Londonból a csillagászati és a mágneses észak közötti eltérésről, a deklinációról (1997 Természet Világa ford. CD50).

3. (Csill) ’vmely égitestnek az égi egyenlítőtől mért szögtávolsága’ ❖ Ha valamely T csillagon és a két P, P’ póluson át kört fektetünk, ismét legnagyobb, az equatorra [= égi egyenlítőre] merőleges kört nyerünk […], s ennek UT, az equator és a csillag között fekvő ive a csillag deklinációja vagy elhajlása (1893 PallasLex. CD02) | Deklináció (lat. declinatio), az asztronómiában az égitestek helyének meghatározására szolgáló egyik adat, ú. n. koordináta (1912 RévaiNagyLex. C5701, 380) | A Hold deklinációja (az Egyenlítőtől mért szögtávolsága) maximum 28 fok (2000 Természet Világa ford. CD50).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

deklináció főnév 1A
1. (Nyelvt)
〈vmely nyelvben, kül. a latinban:〉 vmely névszó ragozott alakjainak felsorolása, ill. (a) névszói ragozási sor(ok rendszere)
[Magyarországon] még soha sem a’ Declinatioknak sem Conjugatioknak egy tökéletes és egész paradigmája nem adatott
(1794 Aranka György)
[az eke, a kasza, a kapa] forgatásához nagyon fölösleges a görög és deák declinátio
(1855 Vasárnapi Újság)
a régi angol-szász nyelv az öt esetével és a főnév nyolcféle deklinációjával összehasonlíthatatlanul komplikáltabb, mint egyenes leszármazottja, a mai angol nyelv
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
[a turistákra vigyázó csoport vezetője] gyenge pillanatában azt is elárulja, hogy ő a latin nyelvet is bírja. Azért két deklináció között természetesen arra is jut ideje, hogy az elanyátlanodott turistákat gardírozza
(1997 Magyar Hírlap)
2. (Fiz v. Föld)
a mágneses és a csillagászati északi irány fokokban mért szögeltérése, mágneses elhajlás
Agone […], térképeken ama helyek összeköttetési vonala, amelyeknek magnétikus deklinációja = 0
(1893 PallasLex.)
[Apáczai Csere János volt] az első magyar, aki vallásos fenntartásoktól nem nyűgözve, tudományos tárgyilagossággal fogalmazott meg nagy jelentőségű tudományos tételeket, például a vérkeringés vagy a mágneses deklináció elméletét
(1964 Bán Imre)
van adatsorunk Londonból a csillagászati és a mágneses észak közötti eltérésről, a deklinációról
(1997 Természet Világa ford.)
3. (Csill)
vmely égitestnek az égi egyenlítőtől mért szögtávolsága
Ha valamely T csillagon és a két P, P’ póluson át kört fektetünk, ismét legnagyobb, az equatorra [= égi egyenlítőre] merőleges kört nyerünk […], s ennek UT, az equator és a csillag között fekvő ive a csillag deklinációja vagy elhajlása
(1893 PallasLex.)
Deklináció (lat.latin declinatio), az asztronómiában az égitestek helyének meghatározására szolgáló egyik adat, ú. n.úgynevezett koordináta
(1912 RévaiNagyLex.)
A Hold deklinációja (az Egyenlítőtől mért szögtávolsága) maximum 28 fok
(2000 Természet Világa ford.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások