dekoráció fn 1A

1. ’díszítésre haszn. tárgy(ak), kellék(ek), motívum(ok összessége) v. 〈műalkotáson:〉 vmely díszítőelem, díszítmény’ ❖ Estve a’ Játékſzín gyönyören ki volt világosítva […]. – Egy ſzépen alkalmaztatott Decoratióban  Felségének Képe ki volt függesztve (1811 Hazai és Külföldi Tudósítások 8632001, 142) | [a díszítőmester] átnyújtotta a számláját a diadalkapukért és mindennemű dekorációkért (kétezer rhénusi forint) (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | [A 16. századi kódexekben] az egyes oldalakat díszítő dekoráció rajza és színezése nem egyszer pompásan simul a szöveghez (1930 A magyar irodalom története CD44) | meggybefőtt a díszítéshez, ostya vagy roletti a dekorációhoz (1997 Frank Júlia CD19).

1a. (rendsz. pejor) ’〈irodalmi műben:〉 tartalmi funkcióval nem bíró, csak (felesleges) díszítés, ékesítés céljából alkalmazott motívum’ ❖ [Szabó Dezső] írásainak stílusa romantikusan színes, de sohasem külsőséges dekorációkban tetszelgő (1919 Kassák Lajos CD10) | A népköltészet tiszta egyszerűsége nem népies szólamokra, nem a hatásos dekoráció népszerű fogásaira tanította [Erdélyi Józsefet] (1938 Szegi Pál 9647001, 17) | [Szemlér Ferenc 1948–1952 közötti verseiben] patetikus költői dekorációkkal pótolja az ihletet, így lesz a csavarkulcs „csodák retesze”; az új ifjúság száján „szélként ragyog az ige” (1982 Kántor Lajos–Láng Gusztáv CD53).

2. (kissé ritk) ’az a cselekvés, hogy vmit díszítenek, dekorálnak’ ❖ Fergussont bizták meg a Sydenhamban levő kristálypalota Ninive-termének dekorációjával is (1894 PallasLex. CD02) | [Ada Negri] témakészsége, formái és nyelve idegen az utóbbi két évtized új készségeitől, melyek […] öncéllá nemesítik a dekorációt (1936 Passuth László CD10).

3. (Szính, átv is) ’színpadi díszlet’ ❖ [a tenoristát hallgatók] laſſatskán egy o bravót, vagy egy o benedettót (oh jó! Óh áldott!) sóhajtottak. A’ Dekorátziók, és Scénák mind újjak (1792 Magyar Hírmondó C5808, 44) | Az egész [ti. a gróf házának berendezése] igen szép utánzás, igen tökéletes középkori decoratio, de nem egyéb (1857 Eötvös József 8126019, 163) | [Rákosi Jenő a látványos díszletek megvételével] szabta meg: hány képből, milyen dekorációk árnyékában kell lejátszódnia a [Népszínház-beli] pesti előadásnak (1965 Osváth Béla CD53).

4. (rég, átv is) ’érdemjel, érdemrend, kitüntetés, ill. ennek adományozása’ ❖ ha iljet tenne, bizonyossan vagy decoratio nyerésiért, vagy maga el hiresztésiért tenné (1818 Cserey Farkas² C2569, 217) | a dekoráció alkalmával csak Vetter és Mészáros voltak Görgeyn kívül jelen. Kiss Ernő betegen feküdt, az országgyűlés elnöke vitte helyébe az érdemjelt (1887 Jókai Mór CD18) | A háborúban a katonák több dekorációt kapnak, mint amennyi őfelségétől a királytól telik. Van egy dekoráció, sokkal régibb, mint a Szent István-rend s azt az asszonyok osztogatják (1916 Kabos Ede CD10).

ÖU: fal~.

Sz: dekorációs.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

dekoráció ❖ főnév ◦ 1A ◦
permalink
1.
díszítésre haszn. tárgy(ak), kellék(ek), motívum(ok összessége) v. 〈műalkotáson:〉 vmely díszítőelem, díszítmény
Estve a’ Játékſzín gyönyören ki volt világosítva […]. – Egy ſzépen alkalmaztatott Decoratióban  Felségének Képe ki volt függesztve
(1811 Hazai és Külföldi Tudósítások)
[a díszítőmester] átnyújtotta a számláját a diadalkapukért és mindennemű dekorációkért (kétezer rhénusi forint)
(1885 Mikszáth Kálmán)
[A 16. századi kódexekben] az egyes oldalakat díszítő dekoráció rajza és színezése nem egyszer pompásan simul a szöveghez
(1930 A magyar irodalom története)
meggybefőtt a díszítéshez, ostya vagy roletti a dekorációhoz
(1997 Frank Júlia)
1a. (rendsz. pejor)
〈irodalmi műben:〉 tartalmi funkcióval nem bíró, csak (felesleges) díszítés, ékesítés céljából alkalmazott motívum
[Szabó Dezső] írásainak stílusa romantikusan színes, de sohasem külsőséges dekorációkban tetszelgő
(1919 Kassák Lajos)
A népköltészet tiszta egyszerűsége nem népies szólamokra, nem a hatásos dekoráció népszerű fogásaira tanította [Erdélyi Józsefet]
(1938 Szegi Pál)
[Szemlér Ferenc 1948–1952 közötti verseiben] patetikus költői dekorációkkal pótolja az ihletet, így lesz a csavarkulcs „csodák retesze”; az új ifjúság száján „szélként ragyog az ige”
(1982 Kántor Lajos–Láng Gusztáv)
2. (kissé ritk)
az a cselekvés, hogy vmit díszítenek, dekorálnak
Fergussont bizták meg a Sydenhamban levő kristálypalota Ninive-termének dekorációjával is
(1894 PallasLex.)
[Ada Negri] témakészsége, formái és nyelve idegen az utóbbi két évtized új készségeitől, melyek […] öncéllá nemesítik a dekorációt
(1936 Passuth László)
3. (Szính, átv is)
színpadi díszlet
[a tenoristát hallgatók] laſſatskán egy o bravót, vagy egy o benedettót (oh jó! Óh áldott!) sóhajtottak. A’ Dekorátziók, és Scénák mind újjak
(1792 Magyar Hírmondó)
Az egész [ti. a gróf házának berendezése] igen szép utánzás, igen tökéletes középkori decoratio, de nem egyéb
(1857 Eötvös József)
[Rákosi Jenő a látványos díszletek megvételével] szabta meg: hány képből, milyen dekorációk árnyékában kell lejátszódnia a [Népszínház-beli] pesti előadásnak
(1965 Osváth Béla)
4. (rég, átv is)
érdemjel, érdemrend, kitüntetés, ill. ennek adományozása
ha iljet tenne, bizonyossan vagy decoratio nyerésiért, vagy maga el hiresztésiért tenné
(1818 Cserey Farkas²)
a dekoráció alkalmával csak Vetter és Mészáros voltak Görgeyn kívül jelen. Kiss Ernő betegen feküdt, az országgyűlés elnöke vitte helyébe az érdemjelt
(1887 Jókai Mór)
A háborúban a katonák több dekorációt kapnak, mint amennyi őfelségétől a királytól telik. Van egy dekoráció, sokkal régibb, mint a Szent István-rend s azt az asszonyok osztogatják
(1916 Kabos Ede)
ÖU: faldekoráció
Sz: dekorációs
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.
ÚESz: ↪dekorál (dekoráció)

Beállítások