délszaki mn 1A3

1. (földrajzi név előtagjaként is) (rég) ’〈vmely területnek, természeti képződménynek, építménynek〉 dél felé eső 〈része, pontja〉’ ❖ dél-szaki [=] déli, dél-sarki (1784 Kisded szótár C0815, 16) | Nunnez Balboa a kasztilliai koronának nevében az egész délszaki Amerikának és tengernek birodalmát a’ tengernek parttyárúl elfoglalta (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 988) | leányka, nézzed, amott közelít a’ völgynek délszaki táján bajnokod (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 7) | A’ Ganges szent vizét vállaikon viszik el a’ Hindusok, Hindostán legdélszakibb csucsára (1831 Zádor Elek 8532008, 106) | A fő-fő daliák igy fegyverkezve menének, Nagy sokaság dőlvén a délszaki bolton utánok (1834 Czuczor Gergely 8078016, 185) | Arad-vármegye délszaki, marosmenti részén (1876 Századok CD57).

1a. (rég) ’vmely terület déli részén élő v. ott tartózkodó 〈személy v. csoport〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉’ ❖ [Lengyelországból] a’ keleti végkerületekből hallik, hogy még mindig térnek vissza uj, eddigelő a’ délszaki hadsereghez rendelt ezredek (1841 Pesti Hírlap CD61) | a legdélszakiabb nép […] szintugy haladásokat teend a polgárisodásban, mint észak lakói (1854 Eötvös József C1592, 498) | Az úton sok délszaki, hesseni, nassaui s badeni némettel beszélgettem a közügyekről (1866 Irányi Dániel CD32) | Sanderst délszaki születése s sympathiái a rabszolgás confoederatióval azonosíták – ő szerzett kölcsönt a confoederatiónak – ő mindenféle hadi készletet (1866 Kossuth Lajos CD32).

1b. (rég) ’dél felől érkező, déli irányú 〈szél〉’ ❖ Dél-szaki szél (1792 Kisded szótár C0816, 30) | fuvalmak, melyeket a délszaki szél szárnya csókolt homlokomra (1887 Endrődi Sándor C1569, 9).

2. (/vál) ’délen levő, (kellemesen) meleg éghajlatú 〈táj, vidék stb.〉’ ❖ Újat irok, nagyot is, kedvest is, rettenetest is Egy kis gyermekről ’s egy délszaki puszta szigetről (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 57) | A sziget főhelye Funchal igazán délszaki város, a házak tetői laposak, s messze nyulnak ki az utczákra, hogy igy a benlakóknak árnyat szerezzenek (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [az akváriumban] az üvegfalak oldalaihoz ragadva s nemes korallok ágain terjengve egész élő pompájukban a délszaki tengerek kagylói, csigái láthatók (1869 Jókai Mór CD18) | a délszaki táj szépségétől ihletett érzéki arab fantázia a román stílus elemeinek bevonásával oly csodálatos alkotásokat teremtett, mint a cordobai mecset (1936 Váczy Péter CD42) | a Nílus mentén és a delta területén megtalálhatók mindazok a szántóföldi, kerti növények, gyümölcsfák, pálmák, melyek a délszaki vidéken otthonosak (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2a. (/vál) ’itt jellemző, tapasztalható v. ahhoz hasonló 〈jelenség〉’ ❖ délszaki villám (1819–1825 Vörösmarty Mihály C4685, 68) | délszaki pompában viruló növényzet a fiumei öböl partjain (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a délszaki nap ernyesztő hatása (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | A Balatontól délnyugatra elterülő vidék is lehetőséget rejt magában, hogy turistaparadicsommá alakuljon, hiszen különleges délszaki klímája és hangulata van (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2b. (/vál) ’itt élő v. innen való 〈személy v. nép〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉’ ❖ A’ Hajnal’ szép gyermeke jött, egy délszaki tündér (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524375, 62) | A’ mai délszaki népek míveltebbek nálunk (1839 Vajda Péter C4663, 88) | Az orosz klíma hidege veszedelmes a heves vérű délszaki ifjaknak, hanem az orosz nők szemeinek melege még veszedelmesebb (1877 Jókai Mór CD18) | Az olasz férfiak arcának is van paradoxiája: hogy hatalmas zsidó-római orrukhoz és délszakian szép szemükhöz fejhez álló fület hordanak (1936 Szerb Antal CD10) | [az] esélyesebb görög csapat helyett most az FTC játszotta a heves, elszánt „délszaki” stílust (1996 Magyar Hírlap CD09).

2c. (/vál) ’itt honos, ill. innen származó 〈növény v. állat〉’ ❖ szép délszaki szálfa (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 227) | gróf Zichy Ferencznek ritka keleti és délszaki növényeket tenyésztő vedrődi kertje (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | óvatosan kezébe vette a fantasztikus délszaki pillangóra hasonlatos virágot (1930 Reichard Piroska CD10) | ebédjüket csakis ama híres szállodában költsék majd el, amely rinocéroszról vagy hippopotámuszról […], mindenesetre valamely nagy délszaki állatról nyerte a nevét (1977 Kertész Imre² CD41).

2d. (/vál) ’itt történő v. létrehozott, ill. ilyen vidékkel kapcs., azt érintő v. oda irányuló’ ❖ hazánk saját tengerparttal birván, gyarmati ’s délszaki kellékeit Triestből fedezi (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Vojnits] mint gazdag és független ember életerejének feleslegét legszívesebben délszaki vadászaton adta ki (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 165) | a történeti kor hajnalán kibontakozó korai délszaki kultúrák – az egyiptomi, kisázsiai, mezopotámiai, indiai, kínai, ómexikói művelődések (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | kótyagos voltál a dologtalanságtól, a whiskytől meg talán a tengerész délszaki történeteitől (1969 Konrád György 9351003, 233).

Sz: délszakias.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

délszaki melléknév 1A3
1. (földrajzi név előtagjaként is) (rég)
〈vmely területnek, természeti képződménynek, építménynek〉 dél felé eső 〈része, pontja〉
dél-szaki [=] déli, dél-sarki
(1784 Kisded szótár)
Nunnez Balboa a kasztilliai koronának nevében az egész délszaki Amerikának és tengernek birodalmát a’ tengernek parttyárúl elfoglalta
(1794 Szentmarjay Ferenc ford.Rousseau)
leányka, nézzed, amott közelít a’ völgynek délszaki táján bajnokod
(1822 Vörösmarty Mihály)
A’ Ganges szent vizét vállaikon viszik el a’ Hindusok, Hindostán legdélszakibb csucsára
(1831 Zádor Elek)
A fő-fő daliák igy fegyverkezve menének, Nagy sokaság dőlvén a délszaki bolton utánok
(1834 Czuczor Gergely)
Arad-vármegye délszaki, marosmenti részén
(1876 Századok)
1a. (rég)
vmely terület déli részén élő v. ott tartózkodó 〈személy v. csoport〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉
[Lengyelországból] a’ keleti végkerületekből hallik, hogy még mindig térnek vissza uj, eddigelő a’ délszaki hadsereghez rendelt ezredek
(1841 Pesti Hírlap)
a legdélszakiabb nép […] szintugy haladásokat teend a polgárisodásban, mint észak lakói
(1854 Eötvös József)
Az úton sok délszaki, hesseni, nassaui s badeni némettel beszélgettem a közügyekről
(1866 Irányi Dániel)
Sanderst délszaki születése s sympathiái a rabszolgás confoederatióval azonosíták – ő szerzett kölcsönt a confoederatiónak – ő mindenféle hadi készletet
(1866 Kossuth Lajos)
1b. (rég)
dél felől érkező, déli irányú 〈szél〉
Dél-szaki szél
(1792 Kisded szótár)
fuvalmak, melyeket a délszaki szél szárnya csókolt homlokomra
(1887 Endrődi Sándor)
2. (/vál)
délen levő, (kellemesen) meleg éghajlatú 〈táj, vidék stb.〉
Újat irok, nagyot is, kedvest is, rettenetest is Egy kis gyermekről ’s egy délszaki puszta szigetről
(1826 Vörösmarty Mihály)
A sziget főhelye Funchal igazán délszaki város, a házak tetői laposak, s messze nyulnak ki az utczákra, hogy igy a benlakóknak árnyat szerezzenek
(1854 Vasárnapi Újság)
[az akváriumban] az üvegfalak oldalaihoz ragadva s nemes korallok ágain terjengve egész élő pompájukban a délszaki tengerek kagylói, csigái láthatók
(1869 Jókai Mór)
a délszaki táj szépségétől ihletett érzéki arab fantázia a román stílus elemeinek bevonásával oly csodálatos alkotásokat teremtett, mint a cordobai mecset
(1936 Váczy Péter)
a Nílus mentén és a delta területén megtalálhatók mindazok a szántóföldi, kerti növények, gyümölcsfák, pálmák, melyek a délszaki vidéken otthonosak
(1995 Jubileumi kommentár)
2a. (/vál)
itt jellemző, tapasztalható v. ahhoz hasonló 〈jelenség〉
délszaki villám
(1819–1825 Vörösmarty Mihály)
délszaki pompában viruló növényzet a fiumei öböl partjain
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a délszaki nap ernyesztő hatása
(1943–1944 Hóman Bálint)
A Balatontól délnyugatra elterülő vidék is lehetőséget rejt magában, hogy turistaparadicsommá alakuljon, hiszen különleges délszaki klímája és hangulata van
(2000 Országgyűlési Napló)
2b. (/vál)
itt élő v. innen való 〈személy v. nép〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉
A’ Hajnal’ szép gyermeke jött, egy délszaki tündér
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
A’ mai délszaki népek míveltebbek nálunk
(1839 Vajda Péter)
Az orosz klíma hidege veszedelmes a heves vérű délszaki ifjaknak, hanem az orosz nők szemeinek melege még veszedelmesebb
(1877 Jókai Mór)
Az olasz férfiak arcának is van paradoxiája: hogy hatalmas zsidó-római orrukhoz és délszakian szép szemükhöz fejhez álló fület hordanak
(1936 Szerb Antal)
[az] esélyesebb görög csapat helyett most az FTCFerencvárosi Tornaklub játszotta a heves, elszánt „délszaki” stílust
(1996 Magyar Hírlap)
2c. (/vál)
itt honos, ill. innen származó 〈növény v. állat〉
szép délszaki szálfa
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
gróf Zichy Ferencznek ritka keleti és délszaki növényeket tenyésztő vedrődi kertje
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
óvatosan kezébe vette a fantasztikus délszaki pillangóra hasonlatos virágot
(1930 Reichard Piroska)
ebédjüket csakis ama híres szállodában költsék majd el, amely rinocéroszról vagy hippopotámuszról […], mindenesetre valamely nagy délszaki állatról nyerte a nevét
(1977 Kertész Imre²)
2d. (/vál)
itt történő v. létrehozott, ill. ilyen vidékkel kapcs., azt érintő v. oda irányuló
hazánk saját tengerparttal birván, gyarmati ’s délszaki kellékeit Triestből fedezi
(1842 Pesti Hírlap)
[Vojnits] mint gazdag és független ember életerejének feleslegét legszívesebben délszaki vadászaton adta ki
(1939 Herczeg Ferenc)
a történeti kor hajnalán kibontakozó korai délszaki kultúrák – az egyiptomi, kisázsiai, mezopotámiai, indiai, kínai, ómexikói művelődések
(1943–1944 Hóman Bálint)
kótyagos voltál a dologtalanságtól, a whiskytől meg talán a tengerész délszaki történeteitől
(1969 Konrád György)
Sz: délszakias
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások