derít ts ige 4b4 

1. (/ritk) ’〈fény〉 világossá tesz vmit, ill. 〈sötétséget, homályt〉 bevilágít’ ❖ Hazád’ gyászos Egét derítsd jobban (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 150) | bágyadt mécsvilág deríti a tömlöcz homályát (1864 Kvassay Ede 8263001, 148) | Nyugaton a cimmeriusokat fedi a köd és homály, melyen még a napsugár sem tud áthatolni, s a legkisebb fény sem deríti ezt a vidéket. […] Mert hiszen túl az Oceanuson Nyugatnak már örökös éjjel uralkodik (1904 ÓkoriLex. CD28) | a napfény ritkán deríti a gyárkapuig tartó útjainkat (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 18).

2. (vál) ’derűssé tesz, felvidít (vmivel) vkit, vmit, ill. 〈szomorúságot, komorságot〉 oszlat vmi v. vki’ ❖ Neved’ Napját kegyeſen deríti, A’ kinek fld, Ég fejet hajt (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 92) | A’ te látásod deríti éltemet (1822 Aurora C0030, 49) | a’ nyájas beszélgetések, elmés tréfák, ártatlan játékok, százféle mulatozások […] komorságomat is nagy mértékben derítették (1845 Kis János¹ 8240003, 146) | Ha közelében nem lehetek mindig, hogy derítsen bájos mosolyával, ne vegye rossz néven, ha gyakran fölkeresem soraimmal (1913 e. Rudnyánszky Gyula 8400034, 18) | Rendeltetésem megtiltotta, hogy a boldogság derítse sorsomat (1964 Áprily Lajos ford.–Caj Jen 9008087, 59).

3. (vál) ’〈fényt〉 áraszt, sugároz (vmire v. vkire)’ ❖ [mindenki] hordozza keblében, szeplőtlen ártatlanságban sirig gyermekkorának azon szép vágyait, melyek soha nem szünendnek meg biborfényt deritni földi utjára (1835 Széchenyi István 8429017, 105) | [Eos istenasszony] reggelenkint kiemelkedik az Oceanusból, a melyben pihent és fehérszínü meg vereses paripáinak fogatával megelőzte testvérét Heliust, nappali fényt derít istenekre és emberekre egyaránt (1902 ÓkoriLex. CD28) | Ajándék a nyári este, sajgó sebre csendes ír, fényt derít a zöld berekre, kéz a kézben kertbe hív (1982 Kerényi Grácia ford.–Iwaszkiewicz 9324054, 222).

3a. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmi v. vki örömet hoz vki számára, derűssé, boldoggá teszi az életét〉’ ❖ Edgy ortza boríthat én rám ſetét éj-félt, Edgy zheti azt el, edgy deríthet rám Délt! (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 601) | Az után szebb napot derít Reánk jobb kezével (1790 Magyar Kurír C0316, 1390) | Lilla’ lelke Új napot deríte rám (1797 Csokonai Vitéz Mihály 7069057, 63).

4. (›fény‹ jelentésű tárgyragos szavakkal) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi dicsőséget, elismerést hoz vkire, vmire〉’ ❖ Mi szükségünk, ugymond, a’ tudós munkákra, Mellyek fényt derítnek ránk ’s az unokákra (1796 Kis János¹ 8240026, 35) | lehetlen nem örvendenünk olly sorokkal találkozni, mellyek a magyar névre fényt deritnek ott, hol azt a rosz akarat annyi rágalommal igyekezik elhomályositni (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Mióta Reguly szellemi életet élt, fő vágya volt valami rendkivüli igyekezet által hazájára egykor fényt deríthetni (1868 Toldy Ferenc 8481019, 287).

4a. (›fény‹ jelentésű -ra, -re ragos szavakkal) (kissé rég, vál) ’〈annak kif-ére, hogy vki dicsőséges, virágzó állapotba juttat vmit〉’ ❖ nagy Királyink hajdani százakon [= századokon] Kezdék Hazánkat fényre deríteni (1819 Vörösmarty Mihály 8524055, 137) | Erdély, szűnd keseregni fiad, nem holt el az; él még S hős lelke a régi fényre deríti Zsibót (1831 e. Kazinczy Ferenc CD01) | [Pelos] Pisán kivül még Olimpiát is hatalmába kerítette, az előtte dívott versenyeket még nagyobb fényre derítette és hires király lett Peloponnezusban, melyet róla neveztek el (1896 PallasLex. CD02) | a mégis egy tömbben élő magyarság írói összefognának s a főbb elvekben megegyezve nyelvünket új fényre derítenék (1933 Kosztolányi Dezső 9359111, 204).

5. (›fény‹ jelentésű tárgyragos szavakkal) ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi érthetővé, világossá, nyilvánvalóvá tesz vmit〉’ ❖ Ezen tények […] az ellenfél czélzataira ’s irányára olly fényt deritettek, hogy azok iránt többé csak az lehet kétségben, ki abban lenni ’s maradni föltett szándékkal bir (1843 Pesti Hírlap CD61) | fényt kell deríteni Laczkó Endre későbbi éveire is, hol halt meg, miért halt meg és miképpen? (1882–1883 Mikszáth Kálmán 8312003, 91) | Az atom-elmélettel próbáltak világosságot deríteni a kérdésre, de csak még jobban belebonyolodtak (1921 Tóth Árpád ford.–Flaubert 9720042, 67) | Amerikai hírszerzők fényt derítettek egy hatalmas észak-koreai titkos föld alatti létesítmény létezésére (1998 Magyar Hírlap CD09).

5a. (›fény‹ jelentésű -ra, -re ragos szavakkal) (/vál) ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi nyilvánvalóvá tesz, megmutat vmit〉’ ❖ [borostyánkoszorúkat] a’ Musák a’ végre ſzenteltek magoknak, hogy azok által a’ világnak tanítván az ártatlanságot, ’s a’ jó-erkltst nap-fényre derítsék (1775 Kónyi János ford.–Gessner 7190012, 3) | Olly tulajdonſágait akartam napfényre deríteni Nyelvünknek, mellyek terméſzetével is meg állanak, a’ Pallérozáſt is fel véſzik, sőt éppen arra valók (1790 Főldi János 7112022, 12) | Ki uralkodik itten, Szolga ki leszsz, ez nap viadalmai fényre derítik (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358009, 425) | Azt, hogy ez a veszteség miből származik […], ugyancsak ennek az átvilágításnak kell majd napvilágra derítenie (1996 Országgyűlési Napló CD62).

6. derít vmire ’〈kedvre, örömre〉 hangol, felderít’ ❖ A’ hatalmaskodó Márs-is Éles-hegy dárdáját meſzſze-felejtvén Szokatlan örömre deríti haragos homlokát (1773 Rájnis József ford. [!] 7201007, 82) | ez majd jó kedvre deríti őket (1844 Nagy Ignác 8324008, 111) | Dávid még egy kisérletet tett, hogy a püspököt jobb kedvre derítse (1921 Bíró Lajos 9059001, 18) | [azt mondta] a szőlő: Talán elvesztettem mustomat, amely örömre derít isteneket és embereket[?] (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

7. derít vmire, vkire (vál) ’〈kedvet, örömöt stb.〉 sugároz, áraszt vmire, vkire(, és előidézi, hogy annak jele megnyilvánuljon rajta)’ ❖ Örömöt derít e’ reánk (1827 Kovács Pál² C2762, 23) | az örvendező a környezet arczára is vidám mosolyt deríteni vágyakodik (1869 Greguss Gyula C1918, 215) | a pogányságával akar kacagást, merést, táncot, párzásra való kedvet deríteni (1925 Kodolányi János CD10) | Torra készül szerteszét a bőség […], tüzes italként palackba zárva szilaj kedvet derít a világra (1958 Garamkövesdi Szabó László 2025114, 721).

8. (vál) ’vmilyen kedvező tulajdonságúvá v. örömet okozó dologgá változtat vmit, ill. ilyen tevékenységre késztet vkit’ ❖ egy közel sziget sejtése enyhíti ’s reményre deríti kétségét (1825 Fáy András¹ C1716, 36) | [a mord író] talán szégyenlené, Ha arczát gráczia víggá derítené (1844 Erdélyi János² ford.–Boileau 8131108, 51) | hódolok ennivalók és innivalók zamatának, legfőképen azonban a bornak, a bíboran ömlő rácürmösnek, amely víg dalra deríti a lelket s vérünket duhaj ugrálásra pezsegteti, táncra (1938 e. Dsida Jenő 9114054, 26) | arról szólnék éppen ezért, hogy mit jelent a koalíció, mit jelent, ami sokszor elhangzott, és nem egyszer – jogos vagy nem jogos – kacajra derítette az ellenzéket (1990 Országgyűlési Napló CD62).

9. (Kém v. Szőlő) ’〈folyadékot〉 a szennyező anyagokat megkötő anyag hozzáadásával vegyi úton tisztít’ ❖ [Pezsgőgyártáshoz] a kevert borokat vizahólyaggal derítik, s március hóban palackokba töltik, miután előbb kellő mennyiségü tiszta nádcukrot oldottak fel benne. A cukor mennyisége a fogyasztók ízlésétől s attól függ, mily foku pezsgést óhajt a gyáros (1896 PallasLex. CD02) | [vándorló legények] segitenek bort deriteni, fát apritani, ölésre kiszemelt hizót a fülénél fogva elkapni (1918 Krúdy Gyula 9365003, 21) | Híres egri borászok – Gál Tibor, Thummerer Vilmos, Vincze Béla – a házasítás után derítették és szűrték a bort (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: fel~, ki~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.