derül tn ige 1c1
1. (alany n. is) ’〈ég v. reggel, ill. idő〉 a sötétség eloszlásával derültté, egyre világosabbá válik, világosodik’ ❖ vígabb színre derljön üdnk (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 197) | kezdett derlni a’ reggel (1798 Vályi Nagy Ferenc C4341, 85) | Itt, mint látom, nem derűlt még; Vastag itt még a’ setétség (1836 Kisfaludy Sándor C2693, 115) | Vad zápor zúg. […] De már derül (1936 Hajdu Henrik ford.–Ibsen 9212006, 11) | Derülsz, oh téli ég? (1965 Illyés Gyula 9274183, 9).
1a. (vál) ’〈vidék, tájék〉 napsütötté, ill. holdfényessé válik’ ❖ a’ hold tsak most jutott a’ havasokon által ide, és szelid világa által a’ vad vidék is valamennyire derülni láttatik (1796 Kisfaludy Sándor 8243054, 321) | Sárd mellett derülni kezde a vidék (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 131) | lestem, hogy mikor derül a vidék, de ború jött csak s újra, új ború, hogy már azt hittem, megfullad az ég feneketlen feketeségben (1939 Lukács László 9407008, 19).
1b. derül vmire, vkire (kissé rég) ’〈vmely (derűs, jobb) időszak, korszak〉 következik vki számára, virrad vkire’ ❖ Tisztes nevednek napja derűl reánk (1818 Vörösmarty Mihály 8524031, 90) | Milly jövendő derülne hazánkra egy fiumei vasutvonal által, melly a’ Bánságot is végighasitná? (1842 Pesti Hírlap CD61) | fényes napok derülnek a vármegyére (1897 PallasLex. CD02) | Wass Albert mondatai lassúak, sokszor álmosak, mint a mezőségi dombok ködben, vagy fáradtan szelidek, akár egy munkás hétre derülő vasárnap (1941 Kádár Erzsébet 2041011, 558).
2. (irod) ’〈fény(ével), világosság(ával)〉 világít, fénylik, ill. sugárzik vmire, vkire’ ❖ Borongó Napunknak fénye ritkán derl, Többnyire bús felhk ködjeiben kerl (1789 Magyar Merkurius C0341, 235) | setét felhös Egeink homályja Tiszta fényével derülö Napunknak Mind tsak óhajtott rogyogása által Kezd el-oszolni (1791 Soos Márton C3755, [II]) | A mécs már nem derül (1840 Szemere Miklós C3945, 239) | Kezet fogva keljünk erős viadalra, Hosszú szenvedésnek csak így lesz jó vége, Így derül áldó fény a sok borús napra, Melyekben rejtve volt jövendőnk reménye (1909 Lévay József 8274038, 290) | Csak az fáj és bánt, hogy e napnak Sugara sokra nem derül (1920 Juhász Gyula¹ CD01).
2a. derül vmire (›fény‹ jelentésű alannyal) ’〈annak kif-ére, hogy ismertté, ill. világossá, érthetővé válik vmi〉’ ❖ fény derült eddigi szólalkozásokból a’ tárgyra (1841 Pesti Hírlap CD61) | Ezen munkálatok által […] az ős népek házi és temetkezési viszonyaira is némi fény derülend (1868 Századok CD57) | egyre több világosság derülne ma még megoldatlan kérdésekre (1918 Kodály Zoltán 9341003, 15) | Sokszoros csalódás sem oltja ki belőlük a reményt, hogy az igazságra egyszer csak fény derül (1957 Benedek István 9041012, 416) | ha fény derül erre az ügyre, annak ki tudja, milyen következményei lesznek (1985 Hegedüs Géza 9233001, 92).
2b. (›fény‹ jelentésű -ra, -re ragos szavakkal) (/vál) ’〈annak kif-ére, hogy nyilvánvalóvá válik, ill. napvilágra kerül, kiderül vmi〉’ ❖ Derüljön nap-fényre hamisságod’ titka (1776 Kónyi János ford.–Gellert C2737, 32) | [az ősiség] eltörlése által mindenki nyer, az a mondottakból […] tökéletes világosságra derülend (1831 Széchenyi István CD1501) | Minő állapotban van a’ börtönügy és igazságszolgáltatás most, és minőben vala csak kevéssel is ezelőtt, a’ következő adatokból világosságra derül (1843 Pesti Hírlap CD61) | a rettegett titok napfényre derült (1886 Győri Közlöny 8627001, 2) | az igazság mindig napfényre derül, a bűn sohasem marad megtorlatlanul (1988 Magyar néprajz CD47).
3. (rég) ’〈növény〉 szépen fejlődik, virul’ ❖ midőn szép fű derül (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 45) | Kitsin a’ mag, melybl a’ nagy fák derülnek (1811 György László C1968, 39) | Szebbé válva mint derűlnek A’ mezők virágai! (1826 Bajza József C0724, 34).
3a. (rég) ’fejlődésének, teljes kibontakozásának korát éli, virágzik, virul vmi’ ❖ Azok felett, mint hajnal csillagzatja, Jelen meg a derűlő szeretet (1814 Kölcsey Ferenc 8253006, 69) | A’ nemzet él s’ derűl (1835 Vörösmarty Mihály 8524246, 174) | derüljön a tudomány […] virágozzék a haza! (1844 Vajda Péter C4665, 19) | De ha már látod derülő hazádat, Mondom elvtársak, nem nehéz meghalni (1945 Balázs Béla 9019045, 270).
3b. (›fény‹ jelentésű -ra, -re ragos szavakkal) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy dicsőséges, virágzó állapotba kerül vmi〉’ ❖ Mesze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapits: s a haza fényre derűl! (1831 Kölcsey Ferenc 8253030, 158) | [a legszegényebb dzsentrik] már lemondtak arról, hogy a fiaikból „kastélyos” urak legyenek, nem ábrándoznak fiaik karrierjéről és arról, hogy az elkopott címer új fényre derüljön (1887 Mikszáth Kálmán CD04) | Ferdinánd választófejedelem rövid, dicső uralkodása alatt a salzburgi Parnassus új fényre derűlt (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).
4. ’derűssé, vidámmá válik, ill. vidám kedélyállapotban van vki’ ❖ Mentül jobban derültek az ebéd vége felé a kedélyek, Csáky annál dühösebb lett (1851 Jókai Mór CD18) | És derüljön zordon homlokod, Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd s ne gondolj a világ gondjával (1854 Vörösmarty Mihály 8524371, 195) | Ki távozám, az jöttem vissza, S ti akkor gyászban, most derültök (1885 Bartók Lajos C0868, 68) | Jó emberek, nagyon mulatnátok rajtam. Máris látom, mint derül a képetek (1950 Jankovich Ferenc ford.–Rolland 9275031, 87) | Viharvert könyveim is végre új polcot kaptak és mikor fölraktam mind és állt a sor, néztem rájuk, […] s szívem derült (1982 Csukás István 9095012, 20).
5. derül vmire ’〈annak kif-ére, hogy vki vmely pozitív érzelmi állapotba kerül, ill. vmely pozitív érzelem arcán megnyilvánul〉’ ❖ artzomon aggságim rántza reményre derül (1815 Kis János¹ CD52) | merre csak a szem ügyelve kiszáll: Mindent vigalomra derülve talál (1843 Kunoss Endre 8260031, 162) | mámoros jóságom italától Magas jókedvre derül minden asztal (1928 Juhász Gyula¹ 9284666, 55) | a két ember várakozó örömre derült (1966 Fekete István 9142005, 71) | a sápadt és lobogó szemű aszkétaarc is mosolyra derülne (1988 Lányi András 1090002, 163).
5a. (irod) ’〈tulajdonság v. érzés, kül. öröm (és annak külső jele)〉 megjelenik (és láthatóvá válik)’ ❖ e magas nyilt homlok mennyi lélekerőt mutat, mily valódi férfiasság derül arcain! (1843 Gaal József C1788, 197) | Az ifju arcain sok idő óta az első mosoly derült (1845 Gaal József 8149006, 320) | Azon érzés, melly most derült [a korhely gavallér] keblében, előtte eddig ismeretlen vala (1848 Életképek C0107, 858) | Arcán már derül a boldogság (1931 Sárközi György 9587012, 360).
5b. (irod) ’szebb, jobb dologgá, ill. örömtelivé változik vmi’ ❖ gyaláztatása ditséretre derült (1777 Kónyi János C2731, 96) | A dán nemzeti szinház, melynek vagy tiz évvel ezelőtt csak alap-vonalait láttam, diszes épületté derűlt azóta (1889 Ágai Adolf C0548, 39) | minden az idővel jóra derül, meglásd (1911 Babits Mihály CD10) | A régi titkok tényekké derülnek (1981 e. Hegedüs Géza 9233009, 17).
6. (tárgyragos határozóval is) derül vmin v. vkin ’szórakozik, mulat vmin v. vkin’ ❖ Mi gyermekek nagyban derültünk ez éjszakai jelenetek nevettető izgalmain (1905 Vámbéry Ármin 8507001, 10) | Aztán turista-élceken derülve vacsora-váró asztalomhoz ülne; én meg vidulva ritka tréfa-kedvén: legszebb halam a tányérjára tenném (1921 Áprily Lajos 9008014, 73) | Én csak a pacifistákon derülök (1938 Cs. Szabó László CD10) | még ma is jót derülök néha azon, amin annak idején, minden nyomorúságom ellenére is, derülnöm kellett (1983 e. Tandori Dezső ford.–De Quincey 9703003, 44).
7. (Szőlő) ’〈bor〉 tisztul’ ❖ A bor 14–30 nap alatt derül s lefejthető lesz (1914 RévaiNagyLex. C5707, 214).
Ö: fel~, ki~.
ÖU: neki~, vissza~.
Vö. CzF. derűl · derül; ÉrtSz.; TESz. derít; ÉKsz.; ÚMTsz.