acél- (előtagként)

1. ’acél gyártásával v. feldolgozásával foglalkozó 〈tevékenység, ill. üzem〉’ ❖ ‖ acélgyár fn 2A (Ipar) | A diósgyőri m. k. vas- és aczélgyár (1887 Akadémiai Értesítő C0365, 219) | Tekintettel az ágazat stratégiai fontosságára, a legnagyobb acélgyárak mindegyikét állami fennhatóság alatt kívánják tartani (1998 Figyelő CD2601) ‖ acélhengermű fn 8C2 (Ipar) | Pfersee, falu a bajorországi sváb kerületben […] acélhengerművel (1896 PallasLex. CD02) | Tuscaloosa jelenleg acélhengerműként üzemel, az alapanyagul szolgáló táblákat főként az Észak-Angliában található Teessideből és a walesi Port Talbotból szállítják számára (1994 Magyar Hírlap CD09) ‖ acélipar fn 4A | a finomabb vas- és aczélipar nem fejlett oda, hogy nagyobb magán-vállalatok is állanának fenn (1869 Salamon Ferenc C3656, 175) | Acéliparunk a világ minden részéből ajánlatot kap kereskedelmi hajókra való acéllemezre (1916 Budapesti Hírlap aug. 20. C4704, 4) | Elsősorban a gép- és berendezésgyártók, valamint az építőipar hasznosítja az acélipar termékeit (1998 Figyelő CD2601) ‖ acélkohó fn 1A (Ipar) | [Resicabányán] nyersanyagok fel- és átdolgozására szolgál […] egy tégelyöntetü acélkohó, mely évente 700 tonna acélt és 20 tonna egyéb öntvényt állít elő (1897 PallasLex. CD02) | Felrobbant a podbrezovái (Szlovákia) acélkohó egyik kemencéje (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ acélöntöde fn 6B (Ipar) | Az acélöntödék […] a legjobb eredményeket érték el (1948 Szabad Nép máj. 9. C4871, 1) | bezárják a Rába [ti. gyár] régi acélöntödéjét (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’folyékony acélból öntött, ill. vmilyen megmunkálási eljárással acélból készített’ ❖ ‖ acélcső fn 8C7 | [a műtéthez használt eszköz] egy acélcső, melynek az alsó széle sűrű fűrészfogakkal van ellátva (1898 Jókai Mór CD18) | felkapta a karhossznyi acélcsövet, amellyel egész nap dolgozott, ma tanulta meg a nevét, úgy hívják: csőhajlító (1954 Méhes György C3634, 273) | erőteljesen nőtt a melegen hengerelt acélcső gyártása. Ugyancsak nőtt a hegesztett acélcső […] termelése (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ acélhúr fn 4A7 | Aczélhúrok […] l. apró árúk (1879 Betűsoros árulajstrom C1111, 4) | Ócska, foldott czimbalmát ráteszi a sarokasztalra s […] végigtánczoltatja a két verőt az aczélhúrokon (1891 Gerő Ödön C1880, 26) | Az acélhúrok legfinomabb fajtájával a zongorák vannak ellátva (1895 PallasLex. CD02) | [a szél] a karvastag merevítő sodronyok acélhúrjait zengeti-búgatja (1962 Népszabadság nov. 17. C4814, 6) ‖ acélhuzal fn 4A2 | kétoldalt és hátul acélhuzalok lógtak le a földre (1916 Karinthy Frigyes 9309081, 60) | Péter szép gyomorütéseket visz be, az orosz [bokszoló] rekeszizmai acélhuzalból lehetnek, teste bükkfából (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 77) | A szoba általános világítását az ablak fölé és a két ferde falsíkra kifeszített acélhuzalokon mini halogénlámpák adják (1996 Lakáskultúra CD39) ‖ acéllemez fn 4B8 | hevert […] fényes aczél lemezében – mellyről a nap felszikrázott (1854 Jósika Miklós C2382, 157) | valamelyik leány mellfűzőjének acéllemeze pattan el (1884 Bródy Sándor C1199, 137) | A korszerű gépipari gyártás tehát egyre több vékony acéllemezt igényel a kohászattól (1959 Antos László 2056024, 1) ‖ acélöntvény fn 4B (Ipar) | vasöntvény és aczélöntvény (1879 Betűsoros árulajstrom C1111, 49) | A nagyobb acélöntvények nyers anyagához tiszta aluminiumot adnak (1894 PallasLex. CD02) | [az] acélöntvényből való motor kétszáz lóerős (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ acélpatkó fn 1A | [a] jó vastag aczélpatkóval kerített táblabírói csizma a’ kisasszony pehelylábacskájára lapult (1848 Életképek C0106, 278) | A sziklás hegyi uton aczélpatkó csattogása hallatszott (1890 Gyarmathy Zsigáné C1956, 210) | patkót kalapálok lovamnak, pompás acélpatkót, hogy gyorsabban futhasson az országút porában (1927 Kosztolányi Dezső CD10) ‖ acélpenge fn 6B | Az acélpengék hirtelen süvöltöttek, s megkezdődött a harc (1877 Tóth Béla¹ C4250, 93) | bicska acélpengéje (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | összevillant a két acélpenge, a hosszú német pallos és a hajlott magyar szablya (1936 Herczeg Ferenc 9241004, 266) | nem mond le a játszadozásról a borotvapamaccsal, a kékes acélpengéivel (1978 Lengyel Péter 9397004, 399) ‖ acélrugó fn 1A | a’ legjobb atzél-rugók […] a’ gyakor eröſzakos feſzengetéſek miatt el-erötelenültek (1791 Mátyus István C3071, 399) | a’ teher atzélrugókra függesztetik (1817 Molnár András ford. C2028, 269) | a csapda erős acélrugójának szétfeszítésével bajlódik (1985 Széles Klára 2007029, 375) ‖ acéltükör fn 7C | A’ példákból, mint valami atzél tkörbl meg-ismértetni valamit (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 342) | jó kedvvel bele nevet a kis acél tükörbe (1882 Tolnai Lajos C4190, 46) | az égő házak lángja remegve tükröződik egy nagy acéltükörben (1931 Sárközi György 9587012, 311) ‖ acélváz fn 2A (Ép) | csak a felhőkarcolók acélvázát látjuk az [amerikai és ausztráliai] illusztrált lapokban (1912 Lovag Ádám CD10) | acélvázat feszítenek a levegőbe, s szinte hihetetlen rövid idő alatt készen van a ház (1923–1926 Tamási Áron 9701018, 118) | a modern építészet főként a vasbetont, az acélvázat alkalmazza (1980 Barát Tamás 1011001, 46).

3. (irod) ’(az acélhoz hasonlóan) erős, edzett, kemény’ ❖ ‖ acélizom fn 7A3 | acélizmait, elpusztíthatlan egészségét annak [ti. a gyermekkori testgyakorlatoknak] köszönheti (1867 Jókai Mór CD18) | Csakis a testi erő kiválasztottjait képezték nehezebb munkára, kik aczélizmaikkal már gyermekkorukban kiváltak a többi közül (1887 Tóvölgyi Titusz 8492007, 13) | a fiunak aczélizmai vannak (1899 Gottier Lajos C1893, 107) ‖ acélmarok fn 7A3 | állott a’ rabló legyőzőinek aczél markai között (1838 Jósika Miklós C2358, 108) | Az acélmarok mindjobban szorult össze, a kis pelyhes nyak megcsuklott és kiadta páráját (1921 Szabó Dezső 9623002, 81).

4. ’kékes v. szürkés árnyalatú, fémes 〈szín(ű)〉’ ❖ ‖ acélkék mn 12B7 és fn 2B | tollai […] atzélkékek (1808 Márton József¹ ford.–Bertuch C4953, 7) | sötét, majdnem aczélkék víz (1894 Abonyi Árpád C0481, 103) | A jó szén friss törési lapja acélkékbe játszó fekete szinü és erősen fénylő (1894 PallasLex. CD02) | acélkék fecskék (1929 Dsida Jenő CD01) | végtelen-ismerős acélkék szemeddel lassan, szomorúan reám tekintenél (1932 Kosztolányi Dezső C2752, 458) ‖ acélszürke mn 16B1 és fn 6B | [a rézérc] Zldes Sárga Szine vasderesre, vagy atzélszürkére mútat (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 20) | acélszürke szeme nedves tűzben égett (1891 Bródy Sándor C1201, 199) | a fényes égbolt egyszerre acélszürke lett (1905 Herczeg Ferenc C2074, 71) | Nagybánya egének kékje, fáinak zöldje, vizeinek acélszürkéje […] mutatott utat színskálájával az egész eljövendő magyar festésnek [= festészetnek] (1922 Elek Artúr CD10) | az országút mint feszes, acélszürke gépszíj (1985 Grendel Lajos 1060004, 414) ‖ acélzöld mn 12C7 és fn 2C1 | A’ felső oldalon a’ [légy] hasa atzélzöld (1809 Márton József¹ ford.–Bertuch C4954, 34) | [a kertben] az állomásfőnökné acélzöld káposztafejei […] zöldülnek (1895 Mikszáth Kálmán 8312008, 45) | egy-egy kitépett acélzöldbe játszó toll [a kakasviadal eredménye] (1900 Kisteleki Ede C2709, 139).

acél- ❖ (előtagként)
permalink
1.
acél gyártásával v. feldolgozásával foglalkozó 〈tevékenység, ill. üzem〉
▪ acélgyár főnév ◦ 2A ◦ (Ipar)
A diósgyőri m.magyar k.királyi vas- és aczélgyár
(1887 Akadémiai Értesítő)
Tekintettel az ágazat stratégiai fontosságára, a legnagyobb acélgyárak mindegyikét állami fennhatóság alatt kívánják tartani
(1998 Figyelő)
▪ acélhengermű főnév ◦ 8C2 ◦ (Ipar)
Pfersee, falu a bajorországi sváb kerületben […] acélhengerművel
(1896 PallasLex.)
Tuscaloosa jelenleg acélhengerműként üzemel, az alapanyagul szolgáló táblákat főként az Észak-Angliában található Teessideből és a walesi Port Talbotból szállítják számára
(1994 Magyar Hírlap)
▪ acélipar főnév ◦ 4A
a finomabb vas- és aczélipar nem fejlett oda, hogy nagyobb magán-vállalatok is állanának fenn
(1869 Salamon Ferenc)
Acéliparunk a világ minden részéből ajánlatot kap kereskedelmi hajókra való acéllemezre
(1916 Budapesti Hírlap aug. 20.)
Elsősorban a gép- és berendezésgyártók, valamint az építőipar hasznosítja az acélipar termékeit
(1998 Figyelő)
▪ acélkohó főnév ◦ 1A ◦ (Ipar)
[Resicabányán] nyersanyagok fel- és átdolgozására szolgál […] egy tégelyöntetü acélkohó, mely évente 700 tonna acélt és 20 tonna egyéb öntvényt állít elő
(1897 PallasLex.)
Felrobbant a podbrezovái (Szlovákia) acélkohó egyik kemencéje
(1995 Magyar Hírlap)
▪ acélöntöde főnév ◦ 6B ◦ (Ipar)
Az acélöntödék […] a legjobb eredményeket érték el
(1948 Szabad Nép máj. 9.)
bezárják a Rába [ti. gyár] régi acélöntödéjét
(1996 Magyar Hírlap)
2.
folyékony acélból öntött, ill. vmilyen megmunkálási eljárással acélból készített
▪ acélcső főnév ◦ 8C7
[a műtéthez használt eszköz] egy acélcső, melynek az alsó széle sűrű fűrészfogakkal van ellátva
(1898 Jókai Mór)
felkapta a karhossznyi acélcsövet, amellyel egész nap dolgozott, ma tanulta meg a nevét, úgy hívják: csőhajlító
(1954 Méhes György)
erőteljesen nőtt a melegen hengerelt acélcső gyártása. Ugyancsak nőtt a hegesztett acélcső […] termelése
(1996 Magyar Hírlap)
▪ acélhúr főnév ◦ 4A7
Aczélhúrok […] l.lásd apró árúk
(1879 Betűsoros árulajstrom)
Ócska, foldott czimbalmát ráteszi a sarokasztalra s […] végigtánczoltatja a két verőt az aczélhúrokon
(1891 Gerő Ödön)
Az acélhúrok legfinomabb fajtájával a zongorák vannak ellátva
(1895 PallasLex.)
[a szél] a karvastag merevítő sodronyok acélhúrjait zengeti-búgatja
(1962 Népszabadság nov. 17.)
▪ acélhuzal főnév ◦ 4A2
kétoldalt és hátul acélhuzalok lógtak le a földre
(1916 Karinthy Frigyes)
Péter szép gyomorütéseket visz be, az orosz [bokszoló] rekeszizmai acélhuzalból lehetnek, teste bükkfából
(1978 Kabdebó Tamás)
A szoba általános világítását az ablak fölé és a két ferde falsíkra kifeszített acélhuzalokon mini halogénlámpák adják
(1996 Lakáskultúra)
▪ acéllemez főnév ◦ 4B8
hevert […] fényes aczél lemezében – mellyről a nap felszikrázott
(1854 Jósika Miklós)
valamelyik leány mellfűzőjének acéllemeze pattan el
(1884 Bródy Sándor)
A korszerű gépipari gyártás tehát egyre több vékony acéllemezt igényel a kohászattól
(1959 Antos László)
▪ acélöntvény főnév ◦ 4B ◦ (Ipar)
vasöntvény és aczélöntvény
(1879 Betűsoros árulajstrom)
A nagyobb acélöntvények nyers anyagához tiszta aluminiumot adnak
(1894 PallasLex.)
[az] acélöntvényből való motor kétszáz lóerős
(1997 Magyar Hírlap)
▪ acélpatkó főnév ◦ 1A
[a] jó vastag aczélpatkóval kerített táblabírói csizma a’ kisasszony pehelylábacskájára lapult
(1848 Életképek)
A sziklás hegyi uton aczélpatkó csattogása hallatszott
(1890 Gyarmathy Zsigáné)
patkót kalapálok lovamnak, pompás acélpatkót, hogy gyorsabban futhasson az országút porában
(1927 Kosztolányi Dezső)
▪ acélpenge főnév ◦ 6B
Az acélpengék hirtelen süvöltöttek, s megkezdődött a harc
(1877 Tóth Béla¹)
bicska acélpengéje
(1886 Mikszáth Kálmán)
összevillant a két acélpenge, a hosszú német pallos és a hajlott magyar szablya
(1936 Herczeg Ferenc)
nem mond le a játszadozásról a borotvapamaccsal, a kékes acélpengéivel
(1978 Lengyel Péter)
▪ acélrugó főnév ◦ 1A
a’ legjobb atzél-rugók […] a’ gyakor eröſzakos feſzengetéſek miatt el-erötelenültek
(1791 Mátyus István)
a’ teher atzélrugókra függesztetik
(1817 Molnár András ford.)
a csapda erős acélrugójának szétfeszítésével bajlódik
(1985 Széles Klára)
▪ acéltükör főnév ◦ 7C
A’ példákból, mint valami atzél tkörbl meg-ismértetni valamit
(1803 Baróti Szabó Dávid)
jó kedvvel bele nevet a kis acél tükörbe
(1882 Tolnai Lajos)
az égő házak lángja remegve tükröződik egy nagy acéltükörben
(1931 Sárközi György)
▪ acélváz főnév ◦ 2A ◦ (Ép)
csak a felhőkarcolók acélvázát látjuk az [amerikai és ausztráliai] illusztrált lapokban
(1912 Lovag Ádám)
acélvázat feszítenek a levegőbe, s szinte hihetetlen rövid idő alatt készen van a ház
(1923–1926 Tamási Áron)
a modern építészet főként a vasbetont, az acélvázat alkalmazza
(1980 Barát Tamás)
3. (irod)
(az acélhoz hasonlóan) erős, edzett, kemény
▪ acélizom főnév ◦ 7A3
acélizmait, elpusztíthatlan egészségét annak [ti. a gyermekkori testgyakorlatoknak] köszönheti
(1867 Jókai Mór)
Csakis a testi erő kiválasztottjait képezték nehezebb munkára, kik aczélizmaikkal már gyermekkorukban kiváltak a többi közül
(1887 Tóvölgyi Titusz)
a fiunak aczélizmai vannak
(1899 Gottier Lajos)
▪ acélmarok főnév ◦ 7A3
állott a’ rabló legyőzőinek aczél markai között
(1838 Jósika Miklós)
Az acélmarok mindjobban szorult össze, a kis pelyhes nyak megcsuklott és kiadta páráját
(1921 Szabó Dezső)
4.
kékes v. szürkés árnyalatú, fémes 〈szín(ű)〉
▪ acélkék melléknév ◦ 12B7 és főnév ◦ 2B
tollai […] atzélkékek
(1808 Márton József¹ ford.–Bertuch)
sötét, majdnem aczélkék víz
(1894 Abonyi Árpád)
A jó szén friss törési lapja acélkékbe játszó fekete szinü és erősen fénylő
(1894 PallasLex.)
acélkék fecskék
(1929 Dsida Jenő)
végtelen-ismerős acélkék szemeddel lassan, szomorúan reám tekintenél
(1932 Kosztolányi Dezső)
▪ acélszürke melléknév ◦ 16B1 és főnév ◦ 6B
[a rézérc] Zldes Sárga Szine vasderesre, vagy atzélszürkére mútat
(1782 Benkő Ferenc ford.–Werner)
acélszürke szeme nedves tűzben égett
(1891 Bródy Sándor)
a fényes égbolt egyszerre acélszürke lett
(1905 Herczeg Ferenc)
Nagybánya egének kékje, fáinak zöldje, vizeinek acélszürkéje […] mutatott utat színskálájával az egész eljövendő magyar festésnek [= festészetnek]
(1922 Elek Artúr)
az országút mint feszes, acélszürke gépszíj
(1985 Grendel Lajos)
▪ acélzöld melléknév ◦ 12C7 és főnév ◦ 2C1
A’ felső oldalon a’ [légy] hasa atzélzöld
(1809 Márton József¹ ford.–Bertuch)
[a kertben] az állomásfőnökné acélzöld káposztafejei […] zöldülnek
(1895 Mikszáth Kálmán)
egy-egy kitépett acélzöldbe játszó toll [a kakasviadal eredménye]
(1900 Kisteleki Ede)

Beállítások