diagnózis fn 4A (átv is)

1. (Orvos) ’beteg személy betegségének a tünetek, panaszok, kórelőzmény, vizsgálati eredmény(ek) stb. alapján történő felismerése és meghatározása, ill. annak eredménye; kórisme v. kórkép’ ❖ a’ gyönge kéneső-készítményekkel való helyes élést egyfelűl a’ nem egészen bizonyos diagnosis’ nehézsége, más felűl a’ forma’ természete méltán javallani látszik (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187003, 147) | [az orvosnak] a beteg előtt nem szabad elárulni a diagnosis alatt, hogy mi véleménye van a baja felől (1884 Jókai Mór C2311, 55) | A hisztéria egyik leggyakoribb tünete az epileptiformis [= epilepsziaszerű] roham. Néha nem könnyű megvonni a határt, nem könnyű felállítani a diagnózist (1957 Benedek István 9041011, 350) | igyekszünk oldani és kivédeni a [halálos] betegség diagnózisának sokkhatását (1989 Polcz Alaine 1120002, 105).

2. ’vmely gazdasági, társadalmi, technikai stb. baj, probléma, visszásság felismerése és meghatározása, ill. annak eredménye, az annak során megállapított kép a problémáról, bajról’ ❖ a kormány soha nem birta felfogni lényegét a magyarnak […]; a magyar ellenben megnemszünő agyarkodási közt egy időben sem tudott nagyobb méltánylást parancsoló egyességre lépni […]. Ez mai diagnosisunk néhány vonása (1843 Széchenyi István 8429029, 139) | A képviselőház többsége […] szomorú érdeklődéssel kísérte Széll Kálmán vésztjósló diagnózisát (1880 Mikszáth Kálmán 8312079, 111) | Szép batárja összetörve, sebesülten búsongott az udvaron. Gál Menyus már akkor felvette róla a diagnózist: – Bizony ebből nem igen lesz ép kocsi többet (1919 Oláh Gábor 9487061, 27) | az „A/3” helyzetben a diagnózist könnyedén felállíthatjuk, ha megvizsgáljuk az „A” szerver helyi hálózatán lévő többi gépet (2000 Byte Magazin ford. CD38).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

diagnózis főnév 4A (átv is)
1. (Orvos)
beteg személy betegségének a tünetek, panaszok, kórelőzmény, vizsgálati eredmény(ek) stb. alapján történő felismerése és meghatározása, ill. annak eredménye; kórisme v. kórkép
a’ gyönge kéneső-készítményekkel való helyes élést egyfelűl a’ nem egészen bizonyos diagnosis’ nehézsége, más felűl a’ forma’ természete méltán javallani látszik
(1830 Horváth József ford.Wendt)
[az orvosnak] a beteg előtt nem szabad elárulni a diagnosis alatt, hogy mi véleménye van a baja felől
(1884 Jókai Mór)
A hisztéria egyik leggyakoribb tünete az epileptiformis [= epilepsziaszerű] roham. Néha nem könnyű megvonni a határt, nem könnyű felállítani a diagnózist
(1957 Benedek István)
igyekszünk oldani és kivédeni a [halálos] betegség diagnózisának sokkhatását
(1989 Polcz Alaine)
2.
vmely gazdasági, társadalmi, technikai stb. baj, probléma, visszásság felismerése és meghatározása, ill. annak eredménye, az annak során megállapított kép a problémáról, bajról
a kormány soha nem birta felfogni lényegét a magyarnak […]; a magyar ellenben megnemszünő agyarkodási közt egy időben sem tudott nagyobb méltánylást parancsoló egyességre lépni […]. Ez mai diagnosisunk néhány vonása
(1843 Széchenyi István)
A képviselőház többsége […] szomorú érdeklődéssel kísérte Széll Kálmán vésztjósló diagnózisát
(1880 Mikszáth Kálmán)
Szép batárja összetörve, sebesülten búsongott az udvaron. Gál Menyus már akkor felvette róla a diagnózist: – Bizony ebből nem igen lesz ép kocsi többet
(1919 Oláh Gábor)
az „A/3” helyzetben a diagnózist könnyedén felállíthatjuk, ha megvizsgáljuk az „A” szerver helyi hálózatán lévő többi gépet
(2000 Byte Magazin ford.)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások