álca fn 6A
1. (kissé rég) ’az arc (teljes) elfedésére való álarc, maszk’ ❖ Álcza – álarcz (1853 Jósika Miklós C2362, 193) | Álcza, arczra vagy orrodra (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Oda hajolt a neje mellé s e szavakkal vonta félre az arczát boritó álczát (1889 Madarassy László 8466013, 102) | [a farsangon] a csemegéket […] kényelmetlen betömni az álczák száján át. Főként pedig a bort beönteni, a nélkül, hogy el ne ázzék a papir s a szakállak, bajuszok le ne ragadjanak (1921 Tersánszky Józsi Jenő 9706001, 92) | színész álcák közt válogat valódit nem talál ölt tigris- és malacfejet (1986 Szepesi Attila 9666005, 28).
1a. (rég) ’álarcot, álruhát viselő személy (jelmeze, álöltözete)’ ❖ parádés, alkalmi élet, hol kiki saját álczáját viseli (1859 Jósika Miklós C2426, 39) | [a bálban] mint egy összekevert világ, tarkállott egymást kerülgetve a sok fényes álca, minden nép viseletét, színpadi alakokat, mítoszi jelmezeket csodálatos keverékben egyesítve (1871 Jókai Mór CD18) | mindennap más meg más álca alatt hatolt keresztül a jól őrzött ajtókon Frigyes (1893 Jókai Mór CD18).
2. ’〈megtévesztő viselkedés, megnyilvánulás v. színlelés, tettetés jelképeként〉’ ❖ Legkegyetlenebb azon tyrannismus, melly visszaéléseit a törvények palástja és az igazság álczája alatt gyakorolja (1837 Kossuth Lajos összes munkái ford. CD32) | a legaljasabb durvaságba süllyedt, ha perczekre megfeledkezett a felvett gentlemani álczáról (1877 Wohl Janka–Wohl Stefánia C4560, 81) | társasági szerepeiben hitelesre munkált arckifejezése, álca lett volna csak, maszk csupán (1986 Nádas Péter 9466002, 29).
2a. ’vkinek v. vminek az igazi lényét, valóját, célját stb. elfedő, elrejtő, álcázó dolog’ ❖ lerántottad az álczát a titokról (1853 Jósika Miklós C2399, 142) | Az antik óra csak egy rejtett bejárat álcája volt (1877 Jókai Mór CD18) | Ordítozhat és kiabálhat, ha nem bújik el a névtelenség álcája mögé (1963 Csoóri Sándor 9090071, 25) | legjobb álca a nyilvánosság! (1996 Magyar Hírlap CD09) | A Trabant a lehető legjobb álca. Ki megy Trabanttal Corát rabolni? (1998 Magyar Hírlap CD09).
3. (kissé rég, Áll) ’átalakulással fejlődő állat egyedfejlődésének átmeneti, a petéből kifejlődő, de az ivarérettséget még el nem érő(, a kifejlett állattól jelentősen eltérő) alakja, ill. vmely állat ilyen fejlődési szakaszban levő egyede; lárva’ ❖ G. [ti. George] H. [ti. Henry] Lewes említi, a közönséges vízi gőte (Triton) álczája „kopoltyúkkal bir és vizben él […]” (1873 Dapsy László ford.–Darwin 8092004, 286) | ha két egymástól anatómiai szerkezetre, életmódra nagyon is eltérő állatcsoport hasonló álcából fejlődik, akkor világos, hogy e két csoport egymással rokon (1893 PallasLex. CD02) | a hangyabolyba minden kártevője lyukat fúr, hogy így az álcákhoz és bábokhoz hozzá férjen, de a bolyt nem szórja szét (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 24) | A gázosítással e [farontó] kártevők minden fejlődési alakja (pete, álca, báb, nemző) elpusztítható (1997 Természet Világa CD50).
J: álarc, álorca.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.