dicsének fn 3B8

1. (tulajdonnév részeként is) (Irodt) ’vmely személyt, dolgot, (természeti) jelenséget, eseményt magasztaló, gondolat- és érzelemgazdag, emelkedett hangvételű, zenei dallamhoz kötött lírai költemény’ ❖ Dicsének a’ rózsára (1838 Taubner Károly ford.–Anakreón C4098, 61) | lakodalmi […] dicsének (1890 Akadémiai Értesítő C0011, 441) | [Janus Pannonius] legnagyobb becsvággyal és szeretettel írt panegyricusa a Guarino-dicsének (1964 Gerézdi Rabán CD53) | az óda (a himnusztól eltérően) valamely evilági, de (a daltól eltérően) a mindennapi élet jelenségeinek köréből fenséges vagy magasztos jellegével kiemelkedő tárgyról, eseményről szóló, ünnepélyes-emelkedett hangú dicsének (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég, Irodt) ’〈az ókori irodalomban:〉 isten(eke)t magasztaló, hozzá(juk) segítségért fohászkodó költemény’ ❖ [A párszik Avesta Jast című könyve] többnyire azoknak az istenségeknek dicsénekeit tartalmazza, kiknek az egyes parszi hónapok szentelve vannak (1897 PallasLex. CD02).

1b. (rég, Vall) ’〈a keresztény vallásban:〉 Istent dicsőítő, ünnepélyes hangvételű (templomi) ének’ ❖ Az egyház falai, honnét eddig hazánk nyelvén hatott a dicsének és ima a mindenek Urához, most tót éneket hangoznak vissza (1858 Vasárnapi Újság CD56) | az örmény egyház dicsénekeinek magyarázata (1893 PallasLex. CD02) | Lauda Sion salvatorem […] róm kat. egyházi dicsének az oltáriszentség tiszteletére, melyet úrnapján is szokás énekelni; a. m. dicsérd Sion a megváltót (1895 PallasLex. CD02) | az Újtestamentumbeli dicsénekek (1930 ZeneiLex. CD49).

2. (rég, gúny) ’áradozó dicséret, dicsőítő szózat’ ❖ Csereit oly oktalan gyülölet tölté el a kuruczok iránt, hogy […] mindenhol feltétlenűl dicsőité a németeket, s mindig, még legnagyobb vereségükkor is, győzelmükről zengedezett dicséneket (1873 Orbán Balázs CD22) | Hasábokon keresztül zeng dicsénekeket [a felületes kritika] a külföld egy idetévedt tucat művészének (1898 Hock János C2093, 176) | [a minisztertanácsi ülés] nem gátolta Beustot abban, hogy egy 1871-ben Budapesten megjelent röpiratban dicséneket ne zengedeztessen magának, hogy Andrássy harcias törekvéseivel szemben ő mentette meg […] a semlegességet (1910 Halász Imre CD10).

J: dicshimnusz.

Vö. CzF.

dicsének főnév 3B8
1. (tulajdonnév részeként is) (Irodt)
vmely személyt, dolgot, (természeti) jelenséget, eseményt magasztaló, gondolat- és érzelemgazdag, emelkedett hangvételű, zenei dallamhoz kötött lírai költemény
Dicsének a’ rózsára
(1838 Taubner Károly ford.Anakreón)
lakodalmi […] dicsének
(1890 Akadémiai Értesítő)
[Janus Pannonius] legnagyobb becsvággyal és szeretettel írt panegyricusa a Guarino-dicsének
(1964 Gerézdi Rabán)
az óda (a himnusztól eltérően) valamely evilági, de (a daltól eltérően) a mindennapi élet jelenségeinek köréből fenséges vagy magasztos jellegével kiemelkedő tárgyról, eseményről szóló, ünnepélyes-emelkedett hangú dicsének
(2000 Magyar Hírlap)
1a. (rég, Irodt)
〈az ókori irodalomban:〉 isten(eke)t magasztaló, hozzá(juk) segítségért fohászkodó költemény
[A párszik Avesta Jast című könyve] többnyire azoknak az istenségeknek dicsénekeit tartalmazza, kiknek az egyes parszi hónapok szentelve vannak
(1897 PallasLex.)
1b. (rég, Vall)
〈a keresztény vallásban:〉 Istent dicsőítő, ünnepélyes hangvételű (templomi) ének
Az egyház falai, honnét eddig hazánk nyelvén hatott a dicsének és ima a mindenek Urához, most tót éneket hangoznak vissza
(1858 Vasárnapi Újság)
az örmény egyház dicsénekeinek magyarázata
(1893 PallasLex.)
Lauda Sion salvatorem […] róm kat.római katolikus egyházi dicsének az oltáriszentség tiszteletére, melyet úrnapján is szokás énekelni; a. m.annyi mint dicsérd Sion a megváltót
(1895 PallasLex.)
az Újtestamentumbeli dicsénekek
(1930 ZeneiLex.)
2. (rég, gúny)
áradozó dicséret, dicsőítő szózat
Csereit oly oktalan gyülölet tölté el a kuruczok iránt, hogy […] mindenhol feltétlenűl dicsőité a németeket, s mindig, még legnagyobb vereségükkor is, győzelmükről zengedezett dicséneket
(1873 Orbán Balázs)
Hasábokon keresztül zeng dicsénekeket [a felületes kritika] a külföld egy idetévedt tucat művészének
(1898 Hock János)
[a minisztertanácsi ülés] nem gátolta Beustot abban, hogy egy 1871-ben Budapesten megjelent röpiratban dicséneket ne zengedeztessen magának, hogy Andrássy harcias törekvéseivel szemben ő mentette meg […] a semlegességet
(1910 Halász Imre)
Vö. CzF.

Beállítások