dinnyés mn és fn 

I. mn 15B2

1. (rég, irod) ’dinnyenövénnyel beültetett 〈terület〉’ ❖ Tekíntünk azomban a’ dinnyés nyírségre [= vizenyős rétre], Hát akad a’ ſzemünk egybe gyült községre (1774 Dugonics András C1484, 95) | felmenének a’ dinnyés dombra (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2524, 304) | a Nyírség dinnyés homokárul (1879 Szabó Dávid C3764, 139).

2. ’dinnye termesztésével, árusításával foglalkozó 〈személy〉’ ❖ Hallotta-e ön már azt a dinnyés gazdáktól, hogyha egy táblába dinnyét ültetnek, a másikba tököt, nem a tök lesz jóízű a dinnyétől, hanem a dinnye lesz rossz ízű a töktől? (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Hiába firtatta, faggatta őket [ti. a két gyereket] a jó dinnyés ember, nem tudták megmondani, hogy a nagy város melyik vidékén laknak (1908 Budapesti Hírlap nov. 15. C4696, 3) | Fogalmam sincs, mi történt, szabadkozott Elemér, honnan keveredett oda a Kék tó padjára az a tengerész. Fogalmam sincs, honnan kerítette elő a dinnyés kofákat (2007 Tolnai Ottó 3320001, 15).

3. ’dinnyét tartalmazó, szállító 〈tárgy, eszköz〉’ ❖ A dinnyés kosarat betakartam köpenyemmel (1863 Jókai Mór CD18) | Járnak erre dinnyés kocsik. Hevesből hordanak ide dinnyét búzáért (1933 Kosztolányi Dezsőné CD10).

4. ’dinnyével készült 〈étel〉’ ❖ Dinnyés sonka (1986 Frank Júlia et al. CD19) | Sonkás-dinnyés hagymasaláta (1992 Frank Júlia CD19) | dinnyés csirkesaláta (1999 Új Könyvek CD29).

II. fn 4B

1. ’dinnyenövénnyel beültetett földterület, ill. e növények egy területre ültetett, egy területen növő összessége’ ❖ Majd el is felejtém a Dinnyés felől való tudósítást. Vetettünk, kapáltunk Dinnyét, de belőle nem ehettünk s nem is ehetünk magunk is (1814 Szűts János C2565, 60) | [a lovak] nem hogy igenyest visszafutamodnának, hanem, aló, mind a kettő, neki a dinnyésnek (1898 Móra István C3208, 104) | Az első béresem az idén csinált magának egy darab dinnyést, hát barátom, az iccaka nyócvan darabot vittek el rulla. Tejjesen íretlenül (1929 Móricz Zsigmond CD10) | a szántó sarkában egy kis dinnyés, a kertben gyümölcsfák (1941 Illyés Gyula 9274079, 51) | Tolvajok a dinnyésekben (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (idénymunkásként) dinnye termesztésével, ill. árusításával foglalkozó személy’ ❖ a sápadt dinnye szeletekre részegedett darazsak a szomorúság muzsikáját zsongták a Svarc dinnyésék sátra körül (1915 Kertész István CD10) | Mint múltban a községházán, ma a tanácsházán közvetítik a dinnyéseket. Az egyéni gazdaságok tulajdonosai személyesen jönnek Csányba dinnyést fogadni, hogy olyant kapjanak, akinek a termeléshez a kellő felszerelése megvan (1959 Boross Marietta C6955, 590) | dinnyebor: […] borszolgáltatás a dinnyeföldek használata vagy bérlete fejében a földesúr részére, amit a dinnyésnek a dinnyeadón kívül kellett teljesítenie (1977 NéprajziLex. CD47) | Megszállták a Balaton-partot a dinnyések. Ott vannak szinte minden kilométerkőnél (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~kert.

Vö. CzF. dinnyés¹; ÉrtSz.; TESz. dinnye; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

dinnyés melléknév és főnév
I. melléknév 15B2
1. (rég, irod)
dinnyenövénnyel beültetett 〈terület〉
Tekíntünk azomban a’ dinnyés nyírségre [= vizenyős rétre], Hát akad a’ ſzemünk egybe gyült községre
(1774 Dugonics András)
felmenének a’ dinnyés dombra
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
a Nyírség dinnyés homokárul
(1879 Szabó Dávid)
2.
dinnye termesztésével, árusításával foglalkozó 〈személy〉
Hallotta-e ön már azt a dinnyés gazdáktól, hogyha egy táblába dinnyét ültetnek, a másikba tököt, nem a tök lesz jóízű a dinnyétől, hanem a dinnye lesz rossz ízű a töktől?
(1883 Mikszáth Kálmán)
Hiába firtatta, faggatta őket [ti. a két gyereket] a jó dinnyés ember, nem tudták megmondani, hogy a nagy város melyik vidékén laknak
(1908 Budapesti Hírlap nov. 15.)
Fogalmam sincs, mi történt, szabadkozott Elemér, honnan keveredett oda a Kék tó padjára az a tengerész. Fogalmam sincs, honnan kerítette elő a dinnyés kofákat
(2007 Tolnai Ottó)
3.
dinnyét tartalmazó, szállító 〈tárgy, eszköz〉
A dinnyés kosarat betakartam köpenyemmel
(1863 Jókai Mór)
Járnak erre dinnyés kocsik. Hevesből hordanak ide dinnyét búzáért
(1933 Kosztolányi Dezsőné)
4.
dinnyével készült 〈étel〉
Dinnyés sonka
(1986 Frank Júlia et al.)
Sonkás-dinnyés hagymasaláta
(1992 Frank Júlia)
dinnyés csirkesaláta
(1999 Új Könyvek)
II. főnév 4B
1.
dinnyenövénnyel beültetett földterület, ill. e növények egy területre ültetett, egy területen növő összessége
Majd el is felejtém a Dinnyés felől való tudósítást. Vetettünk, kapáltunk Dinnyét, de belőle nem ehettünk s nem is ehetünk magunk is
(1814 Szűts János)
[a lovak] nem hogy igenyest visszafutamodnának, hanem, aló, mind a kettő, neki a dinnyésnek
(1898 Móra István)
Az első béresem az idén csinált magának egy darab dinnyést, hát barátom, az iccaka nyócvan darabot vittek el rulla. Tejjesen íretlenül
(1929 Móricz Zsigmond)
a szántó sarkában egy kis dinnyés, a kertben gyümölcsfák
(1941 Illyés Gyula)
Tolvajok a dinnyésekben
(1998 Magyar Hírlap)
2.
(idénymunkásként) dinnye termesztésével, ill. árusításával foglalkozó személy
a sápadt dinnye szeletekre részegedett darazsak a szomorúság muzsikáját zsongták a Svarc dinnyésék sátra körül
(1915 Kertész István)
Mint múltban a községházán, ma a tanácsházán közvetítik a dinnyéseket. Az egyéni gazdaságok tulajdonosai személyesen jönnek Csányba dinnyést fogadni, hogy olyant kapjanak, akinek a termeléshez a kellő felszerelése megvan
(1959 Boross Marietta)
dinnyebor: […] borszolgáltatás a dinnyeföldek használata vagy bérlete fejében a földesúr részére, amit a dinnyésnek a dinnyeadón kívül kellett teljesítenie
(1977 NéprajziLex.)
Megszállták a Balaton-partot a dinnyések. Ott vannak szinte minden kilométerkőnél
(1997 Magyar Hírlap)
ÖE: dinnyéskert
Vö. CzF. dinnyés¹; ÉrtSz.; TESz. dinnye; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások