diploma fn 6A  difloma (rég, tréf)

1. ’olyan okirat, amelyben az arra illetékes iskolai, rendsz. főiskolai v. egyetemi intézmény igazolja, hogy a megnevezett személy a kívánt szakismereteket elsajátította, és jogosult bizonyos hivatás v. szakma gyakorlására’ ❖ kéri a’ Görög metélök Diplomáját, minek-elötte kezekre bizná a’ beteget (1789 Bécsi Magyar Múzsa C0351, 93) | Azon 360 ifjoncz, kik évenként ezen oskolában oktattatnak, egy közönséges próba tétel után Diplomát nyernek (1835 Némethy József 8333015, 209) | Az ágy fölött az asszony egy cifra, üveg alá rejtett kéményseprői diplomára mutatott (1925 Krúdy Gyula CD54) | éröttségi diplóma kellött a parádéskocsissághon (1930 Kodolányi János CD10) | Az idén már a második szakon osztunk egyetemi diplomát [a Széchenyi István Főiskolán] (1999 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’ezen okirat megszerzése, (le)diplomázás, es. az ahhoz vezető folyamat’ ❖ a szigorlatok s diploma költségei (1852 Bérczy Károly C1038, 169) | Aki egy-egy mai diploma gátversenyét végigfutotta, tapasztalatból tudja, hogy a tudomány csak folytonos átcsoportosítás, ismétlés, adatgyömöszölés árán dagadhatott olyan határtalanra, amilyen (1931 Németh László² 9485027, 62) | [az 1960-as években a francia felsőoktatásban tanulmányaikat megkezdő diákok közül] csak minden negyedik (évi 36 ezer hallgató) jutott el a diplomáig (1998 Takács M. József CD17).

2. (Tört) ’〈a feudalizmusban:〉 birtok, nemesség, jogok stb. adományozásáról kiállított uralkodói oklevél, adománylevél’ ❖ A’ Pargaménás Gróf, Kastélyos Nemesség, Tzímer’ ’s Diplomával ditseked Község [= köznemesség], Hajdant mind Paraſzt vólt (1772 Orczy Lőrinc 7249008, 41) | nyughatatlankodott bádog tokjából a’ már kérgesedni kezdő diflóma (1845 Életképek C0103, 53) | Egy apród lépett […] Korjákhoz és átnyújtott neki […] egy diplomát a nemességről (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 141) | [I. Lipót] 1697-ben ünnepélyes diplomát is kiállíttatott, melyben római szent birodalomi grófi címet és kibővített címert adományozott [Teleki Mihály fiainak] (1990 Kóczy T. László CD17).

2a. (hiv) ’(tudományos) cím, fokozat v. vmely hivatal, tisztség adományozásáról szóló hivatalos okirat’ ❖ A’ Reys-Effendi […] kéſzitteti-ki a’ helytartó Basák’, Sandsiákok’, s más f tiſztek’ diplomáit (1788 Decsy Sámuel C1382, 125) | a’ londoni királyi ásiai társaság tiszteletbeli taggá nevezte őt ki [ti. Abbas Mirzát], és diplomát küldött neki (1834 Garasos Tár 8625003, 85) | Herman [Ottó a Magyar Ornitológiai Központ vezetőjeként] a külföldi madártani egyesületek példájára háromféle oklevelet adott ki, a „rendes megfigyelő”, a „levelező tag” és a „tiszteletbeli tag” diplomáját (1971 Keve András CD30) | Ünnepélyes ceremónia kíséretében ma késő délután veheti át hivatalosan is Pécs városa a világörökséget elismerő diplomát (2001 Magyar Hírlap CD09).

3. (Tört, átv is) ’díszes okirat formájában kiállított uralkodói v. egyházi hatósági rendelet, leirat’ ❖ Ezen Diplómának el-olvaſtatáſa utánn az újonnan válaſztatott Kints-tartó Ur  Excellentziája fel-buzdíttatott ſzívbéli indúlattal a Királyi Kegyelmet hálálá-meg (1783 Magyar Hírmondó C0271, 550) | A’ Pápa Diplómája […], Királyi és Püspöki parantsolatok által, az egéſz Orſzágbann kihírdetődött (1805 Budai Ézsaiás 7059004, 320) | [a] göttingai univerzitásnak felállítására VI. Károly császár 1733. 13-ik január adott diplomát Bécsből (1823 Fogarasi Sámuel 7109009, 231) | A leopoldi diploma értelmében (1691 decz. 4.) Erdélyország megszűnt külön fejedelemség lenni (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | [Erdély] 1860-ban az Októberi Diplomával ugyan visszakapta azt [ti. az autonómiáját], de 1867-ben a kiegyezéssel újra el is veszítette (1990 Lipcsey Ildikó CD17).

4. (rég) ’erkölcsi elismervény v. (érzelmi) elégtételt jelentő bizonyíték’ ❖ Igaz hüségemért ládd mi a’ Diploma (1794 Farkas András C1688, 75) | A múlt postanapon […] volt szerencsém venni Exellentiádtól az én boldogságom diplomáját (1802 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 732) | mint sentimentalitásod diplomáját még egy nagy vizikátort [= kőrisbogárból készült tapaszt] látunk diszleni füled megett (1833 Eötvös József C1585, 9) | Milyen ragyogó diploma lesz nektek az az öntudat, hogy jót cselekedtetek embertársaitokkal (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 2).

Ö: arany~, bölcsész~, gyémánt~, rubin~, vas~.

Fr: vörös.

ÖU: jogász~, közgazdász~, másod~, nemes~.

ÖE: ~feladat, ~hangverseny, ~osztás, ~osztó.

Sz: diplomátlan.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.