direkció fn 1A

1. ’vmely intézmény, vállalat stb. felelős irányítását végző testület; igazgatóság, vezetőség’ ❖ méltóztassanak azt [ti. az elkészült magyar nyelvű komédiát] vagy Váradra: A’ Nemzeti Játſzó Társaság Directiójához; vagy Debretzenbe: senátor T. Domokos Imre Úrhoz útásítani (1799 Magyar Hírmondó 7444175, 337) | panaszlevelet tettünk fel kétszáz aláirással a [gőzhajózási] directióhoz, hogy ne mulassza el a semmirekellő kapitányát […] tüstént elkergetni (1857 Széchenyi István CD1501) | [A német színpadok túlnyomó részén] fokról fokra kiszorítják a régi balettet, legfőképpen azonban azáltal, hogy igyekeznek a direkciók kívánságához alkalmazkodni és egyes esetekben (például operabetéteknél) balettszerűt produkálni (1930 Rabinovszky Máriusz CD10) | a generális direkciótól, az igazgatóságtól, amely Pecsorában volt, ismét eljött valaki, aki olyan embert keresett, aki egy ottani szovhoznak a vezetője lehetne (1994 Lippóczy Norbert CD17) | nagy reményeket fűz a fesztivál direkciója a filmvásár megszervezéséhez (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rendsz. birtokszóként) (kissé rég) ’ilyen testület működése, munkája, ill. ilyen tevékenység folytatása; igazgatás, irányítás, vezetés’ ❖ Ezeknek minél szorosabb directiója […] vitézlő Ludányi Baji György dexteritására [= ügyességére] bizattatnak (1776 A surányi erdők rendtartása 7473001, 313) | A nemzeti játékszín directióját Kulcsár [István] vállalta magára (1813 Szemere Pál C3950, 184) | ügyei directiójával megtisztelni méltóztatott (1839 Tóth Lőrinc C4301, 20) | kár volt művészembert állítani a színház élére. Vette volna át a direkciót az egyik bizottsági tag (1900 Ady Endre CD0801) | Castrucci Pietro, olasz hegedűvirtuóz és zeneszerző, (1679–1752) 1715 óta Angliában működött; hangversenymester volt Händel direkciója alatt a londoni olasz operában (1930 ZeneiLex. CD49).

2. (kissé rég) ’vmely út, utazás, mozgás iránya, útvonala, ill. kitűzött célállomása, végpontja’ ❖ ſzeles és roſz idkbenn is, bizonyos directzió ſzerént lehet a’ [lég]hajót a’ levegbenn igazgatni (1796 Bécsi Magyar Merkurius 7396036, 911) | A Vendégfogadó […] az Utazóknak ’s Kereskedőknek uj directiót nem adna (1828 Széchenyi István C3887, 226) | arra vegyük a direkciót (1892 Kacziány Géza C2471, 132) | A menetdalok fő mondanivalója a szabadság és a leszerelés (–Lesz még nekem direkcióm más is: A szegedi vasútállomás is […]) (1980 NéprajziLex. CD47).

2a. (/vál) ’vmely (személyes) cél elérésére, megvalósulására irányuló törekvés, szándék’ ❖ Használtasson fa azonban, hol elég van – hanem csak azon előre gondolkozó direkcióval, mely az erdők józan elrendelésén felül nem csupán a száraz hasznot, de még azon egykori erkölcsi kellemet is tartja szemben, mely megmentett agg fákkal függ össze (1834–1837 Széchenyi István CD1501) | A mai politika direkciója szemmel láthatólag a háború előtti hatalmi rendszer visszaállítása (1923 Schöpflin Aladár CD10) | Győzni látszanak a primér politikai direkciók a nehezen megszerzett tapasztalatok, a létező értékek, az elkötelezett nemzeti gondolkodás és a törvényhozás elemi érdekkiegyenlítő szerepe felett (1995 Országgyűlési Napló CD62).

2b. (rég) ’tevékenységet, működést, magatartást meghatározó irányelv’ ❖ Ez megadja literatúránknak a’ directiót (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 434) | nem csuda, ha ily szerencse vargánya – Glückspilz – ád az országos dolgoknak directiót, – […] ily körűlmények közt a vérző magyar nemzet nem keres embereknél segitséget, de egyenesen Istenhez fordúl (1857 Széchenyi István CD1501) | ez a miniszter [ti. Apponyi Albert] akar direkciót adni s mutatni a magyar irodalomnak (1908 Ady Endre CD0801).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

direkció főnév 1A
1.
vmely intézmény, vállalat stb. felelős irányítását végző testület; igazgatóság, vezetőség
méltóztassanak azt [ti. az elkészült magyar nyelvű komédiát] vagy Váradra: A’ Nemzeti Játſzó Társaság Directiójához; vagy Debretzenbe: senátor T.tisztelt Domokos Imre Úrhoz útásítani
(1799 Magyar Hírmondó)
panaszlevelet tettünk fel kétszáz aláirással a [gőzhajózási] directióhoz, hogy ne mulassza el a semmirekellő kapitányát […] tüstént elkergetni
(1857 Széchenyi István)
[A német színpadok túlnyomó részén] fokról fokra kiszorítják a régi balettet, legfőképpen azonban azáltal, hogy igyekeznek a direkciók kívánságához alkalmazkodni és egyes esetekben (például operabetéteknél) balettszerűt produkálni
(1930 Rabinovszky Máriusz)
a generális direkciótól, az igazgatóságtól, amely Pecsorában volt, ismét eljött valaki, aki olyan embert keresett, aki egy ottani szovhoznak a vezetője lehetne
(1994 Lippóczy Norbert)
nagy reményeket fűz a fesztivál direkciója a filmvásár megszervezéséhez
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (rendsz. birtokszóként) (kissé rég)
ilyen testület működése, munkája, ill. ilyen tevékenység folytatása; igazgatás, irányítás, vezetés
Ezeknek minél szorosabb directiója […] vitézlő Ludányi Baji György dexteritására [= ügyességére] bizattatnak
(1776 A surányi erdők rendtartása)
A nemzeti játékszín directióját Kulcsár [István] vállalta magára
(1813 Szemere Pál)
ügyei directiójával megtisztelni méltóztatott
(1839 Tóth Lőrinc)
kár volt művészembert állítani a színház élére. Vette volna át a direkciót az egyik bizottsági tag
(1900 Ady Endre)
Castrucci Pietro, olasz hegedűvirtuóz és zeneszerző, (1679–1752) 1715 óta Angliában működött; hangversenymester volt Händel direkciója alatt a londoni olasz operában
(1930 ZeneiLex.)
2. (kissé rég)
vmely út, utazás, mozgás iránya, útvonala, ill. kitűzött célállomása, végpontja
ſzeles és roſz idkbenn is, bizonyos directzió ſzerént lehet a’ [lég]hajót a’ levegbenn igazgatni
(1796 Bécsi Magyar Merkurius)
A Vendégfogadó […] az Utazóknak ’s Kereskedőknek uj directiót nem adna
(1828 Széchenyi István)
arra vegyük a direkciót
(1892 Kacziány Géza)
A menetdalok fő mondanivalója a szabadság és a leszerelés (–Lesz még nekem direkcióm más is: A szegedi vasútállomás is […])
(1980 NéprajziLex.)
2a. (/vál)
vmely (személyes) cél elérésére, megvalósulására irányuló törekvés, szándék
Használtasson fa azonban, hol elég van – hanem csak azon előre gondolkozó direkcióval, mely az erdők józan elrendelésén felül nem csupán a száraz hasznot, de még azon egykori erkölcsi kellemet is tartja szemben, mely megmentett agg fákkal függ össze
(1834–1837 Széchenyi István)
A mai politika direkciója szemmel láthatólag a háború előtti hatalmi rendszer visszaállítása
(1923 Schöpflin Aladár)
Győzni látszanak a primér politikai direkciók a nehezen megszerzett tapasztalatok, a létező értékek, az elkötelezett nemzeti gondolkodás és a törvényhozás elemi érdekkiegyenlítő szerepe felett
(1995 Országgyűlési Napló)
2b. (rég)
tevékenységet, működést, magatartást meghatározó irányelv
Ez megadja literatúránknak a’ directiót
(1805 Kazinczy Ferenc)
nem csuda, ha ily szerencse vargánya – Glückspilz – ád az országos dolgoknak directiót, – […] ily körűlmények közt a vérző magyar nemzet nem keres embereknél segitséget, de egyenesen Istenhez fordúl
(1857 Széchenyi István)
ez a miniszter [ti. Apponyi Albert] akar direkciót adni s mutatni a magyar irodalomnak
(1908 Ady Endre)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások