díszeleg tn ige 7b7díszelg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben) (rég)

1. (/vál) ’〈vmely (tetszetős, ill. értékes, becses) tárgy v. dolog〉 díszként, ékességként, ill. feltűnően, jól látható módon van vhol’ ❖ most ím ennek helyén diszelg utcza mentiben épitve egy igen csinos városi épület (1833 Jelenkor C0225, 90) | Az ungvári várpalota főbejárata felett ma is ott díszelg a Drugethek kőbe vésett hét madaras czímere (1875 Századok CD57) | A kék frakkon sárga pitykék díszelegnek (1926 Krúdy Gyula CD54) | [Franciaországban] manapság már csak olyan [hitel]kártyát bocsátanak ki, amelyen chip is díszeleg (1998 Figyelő CD2601).

1a. (gúny) ’〈vmely tárgy, dolog〉 oda nem illő, ill. a szépérzéket bántó módon van jelen, látható vhol; éktelenkedik’ ❖ [a szeplők] a hórihorgas ur arcán diszelegtek (1876 Csiky Gergely C0799, 76) | A körözött gonosztevő mellképe díszelgett ott [ti. a címlapon] (1898 Jakab Ödön C2196, 115) | elolvadásukig idén is az utak mentén díszelegnek majd a szennytől elfeketedett hókupacok (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az asztalterítőn megszáradt ételmaradékok díszelegnek (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (-val/-vel ragos bővítménnyel) (átv is) ’vmivel ékeskedik, ill. kitűnik vmi, vki’ ❖ Nézz egy virágokkal díszelgő mezőre (1813 Helmeczy Mihály ford.–Eckartshausen C2056, 204) | [a néptribunok] olly tekintélylyel diszelgenek, mit Nem tűrhet a nemesség (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare C3503, 205) | arany pilés bokrétával diszelgő vőlegény (1869 Orbán Balázs CD22) | örök igazságaid sincsenek, amikkel évezredekig díszelegtél és vígasztaltad magad (1931 Illyés Gyula CD10) | [az édességek] Walt Disney-rajzzal díszelgő kínálódobozban kínálják magukat a gyerekeknek (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (gúny is) ’tetszetős, szép öltözékben (hivalkodva) mutatkozik, pompázik vhol’ ❖ Diszelegni, diszelgni; paradieren, prangen (1834 Kunoss Endre C2854, 16) | Előttem nem annyira a nemzeti öltöny tünt fel, melyben a 200-at meghaladó vendégek, férfiak és nők, fiatalok és öregek, átalában diszelegtek (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Az volt a szerencsétlennek az ő nagy tragikuma, hogy díszelegni, pompázni szeretett. Feltűnni a többi maga és más fajtájú előtt. Öltözködni, cifrán, nagyon öltözködni szeretett a szegény Csicsóné (1901 Ady Endre CD0801) | [a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bevételeinek köszönhetően] a sportágak vezetői díszeleghettek az elegáns páholyokban (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. (átv is) ’olyan állapotban v. helyzetben van vmi, hogy szépsége, díszessége megmutatkozik’ ❖ Zord éjre szebb nap tündöklött elém, Diszelg a’ mit vágyam sejte, vára: Melly idvezítő szenvedésim ára! (1822 Kovacsóczy Mihály C2571, 176) | Tiszta napfényben díszelgett a’ hegy (1833 Nefelejcs C3314, 153) | téreink, miknek díszelegniök kellene a jólétben, elhagyottak, szegények és némák (1881 Madarász József 8282007, 299) | A főépület már teljes pompájában díszeleg, a szárnyak még felújításra várnak (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. (Kat) ’〈fegyveres alakulat (tagja) kül. díszszemlén:〉 ünnepélyesen felsorakozik, vonul, ill. díszmenetet mutat be, hajt végre’ ❖ A’ polgár katonaság folyvást gyakorlatokat tart, hogy zászlószentelési ünnepélyén minél rendszeresben [= rendezettebben] diszeleghessen (1844 Pesti Hírlap CD61) | A debreczeni lovas nemzetőrség […] nemcsak diszelegni, de vitézül harczolni is tud (1896–1898 Gracza György CD45) | a dolgozók meleg szeretettel ünnepelték a munkásőrök díszelgő alakulatát is, amelynek tagjai katonás fegyelemmel, nyílegyenes sorokban vonultak el a tribünök előtt (1961 Magyar Nemzet ápr. 6. C4799, 4).

J: díszlik.

Vö. CzF. díszelėg · díszelg · diszelg; ÉrtSz.; TESz. dísz; ÉKsz.

díszeleg tárgyatlan ige 7b7
díszelg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben) (rég)
1. (/vál)
〈vmely (tetszetős, ill. értékes, becses) tárgy v. dolog〉 díszként, ékességként, ill. feltűnően, jól látható módon van vhol
most ím ennek helyén diszelg utcza mentiben épitve egy igen csinos városi épület
(1833 Jelenkor)
Az ungvári várpalota főbejárata felett ma is ott díszelg a Drugethek kőbe vésett hét madaras czímere
(1875 Századok)
A kék frakkon sárga pitykék díszelegnek
(1926 Krúdy Gyula)
[Franciaországban] manapság már csak olyan [hitel]kártyát bocsátanak ki, amelyen chip is díszeleg
(1998 Figyelő)
1a. (gúny)
〈vmely tárgy, dolog〉 oda nem illő, ill. a szépérzéket bántó módon van jelen, látható vhol; éktelenkedik
[a szeplők] a hórihorgas ur arcán diszelegtek
(1876 Csiky Gergely)
A körözött gonosztevő mellképe díszelgett ott [ti. a címlapon]
(1898 Jakab Ödön)
elolvadásukig idén is az utak mentén díszelegnek majd a szennytől elfeketedett hókupacok
(1995 Magyar Hírlap)
Az asztalterítőn megszáradt ételmaradékok díszelegnek
(1995 Magyar Hírlap)
2. (-val/-vel ragos bővítménnyel) (átv is)
vmivel ékeskedik, ill. kitűnik vmi, vki
Nézz egy virágokkal díszelgő mezőre
(1813 Helmeczy Mihály ford.Eckartshausen)
[a néptribunok] olly tekintélylyel diszelgenek, mit Nem tűrhet a nemesség
(1848 Petőfi Sándor ford.Shakespeare)
arany pilés bokrétával diszelgő vőlegény
(1869 Orbán Balázs)
örök igazságaid sincsenek, amikkel évezredekig díszelegtél és vígasztaltad magad
(1931 Illyés Gyula)
[az édességek] Walt Disney-rajzzal díszelgő kínálódobozban kínálják magukat a gyerekeknek
(1997 Magyar Hírlap)
3. (gúny is)
tetszetős, szép öltözékben (hivalkodva) mutatkozik, pompázik vhol
Diszelegni, diszelgni; paradieren, prangen
(1834 Kunoss Endre)
Előttem nem annyira a nemzeti öltöny tünt fel, melyben a 200-at meghaladó vendégek, férfiak és nők, fiatalok és öregek, átalában diszelegtek
(1860 Vasárnapi Újság)
Az volt a szerencsétlennek az ő nagy tragikuma, hogy díszelegni, pompázni szeretett. Feltűnni a többi maga és más fajtájú előtt. Öltözködni, cifrán, nagyon öltözködni szeretett a szegény Csicsóné
(1901 Ady Endre)
[a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bevételeinek köszönhetően] a sportágak vezetői díszeleghettek az elegáns páholyokban
(1995 Magyar Hírlap)
3a. (átv is)
olyan állapotban v. helyzetben van vmi, hogy szépsége, díszessége megmutatkozik
Zord éjre szebb nap tündöklött elém, Diszelg a’ mit vágyam sejte, vára: Melly idvezítő szenvedésim ára!
(1822 Kovacsóczy Mihály)
Tiszta napfényben díszelgett a’ hegy
(1833 Nefelejcs)
téreink, miknek díszelegniök kellene a jólétben, elhagyottak, szegények és némák
(1881 Madarász József)
A főépület már teljes pompájában díszeleg, a szárnyak még felújításra várnak
(1997 Magyar Hírlap)
4. (Kat)
〈fegyveres alakulat (tagja) kül. díszszemlén:〉 ünnepélyesen felsorakozik, vonul, ill. díszmenetet mutat be, hajt végre
A’ polgár katonaság folyvást gyakorlatokat tart, hogy zászlószentelési ünnepélyén minél rendszeresben [= rendezettebben] diszeleghessen
(1844 Pesti Hírlap)
A debreczeni lovas nemzetőrség […] nemcsak diszelegni, de vitézül harczolni is tud
(1896–1898 Gracza György)
a dolgozók meleg szeretettel ünnepelték a munkásőrök díszelgő alakulatát is, amelynek tagjai katonás fegyelemmel, nyílegyenes sorokban vonultak el a tribünök előtt
(1961 Magyar Nemzet ápr. 6.)
Vö. CzF. díszelėg · díszelg · diszelg; ÉrtSz.; TESz. dísz; ÉKsz.

Beállítások