díszítés fn 4B

1. ’a díszít igével kifejezett cselekvés’ ❖ [az építészetet követően] a’ butoroknak mestersége fejlődött ki, általa eredett művek a’ templomok és házak diszítésére fordíttattak (1840 Henszlmann Imre 8609001, 226).

1a. ’vminek a dekorálására, vmilyen típusú dísz(ítmény) létrehozására irányuló (művészi) eljárás, módszer’ ❖ Az angolok kevésbé figyelnek az idomra, a külszinre, mint a belbecsre, – nem ébresztették a diszités mesterségét, a szövetek, a bronzok, a drágaságok ékesitését (1846 Hetilap CD61) | [Az új nemzedék műveiben] világnézet, eszmekör, tárgy, indíték, díszítés, nyelv, verselés: minden megváltozott (1940 Pintér Jenő CD44) | [Kapoli Antal és Ilona faragóművészek] a berakásos technikák közül (Dél-)Dunántúlra jellemző spanyolviaszos díszítést nem alkalmazták (1972 Mándoki László 2021050, 1030) | [a régi cukrászkönyv rajzai] a sütemények, torták díszítésére okítanak, jelezve, hogy nemcsak a tartalom, az íz a fontos, de a káprázatos küllem is (1990 F. Nagy Angéla 2004030, 522).

2. ’〈építészetben, iparművészetben stb.:〉 dekoráció céljából haszn. elem, motívum, ill. vmely épület v. tárgy ilyen szerepű részlete(inek az összessége)’ ❖ a’ James-palota költséges uj diszitése (1844 Pesti Hírlap CD61) | az egész hajéket egy magas gyémányt-füsü tartá össze – ez volt fejének minden diszítése (1872 Beniczkyné Bajza Lenke 8043002, 98) | A codex diszítése bizonyos tekintetben a többi Corvinák diszítésétől eltér (1877 Csontosi János CD40) | A vázának sok más szép díszítései közt, egy darabból álló, finom mívű füle volt (1890 Szana Tamás ford.–Cellini 8421003, 56) | [a fal mellett egy-egy] láda van renaissance hagyományú festett virágos díszítéssel (1940 Viski Károly CD22) | az abrosz, a teríték és az esetleges díszítés harmóniában legyen (1980 Lukács Teréz 2206026, 9).

2a. ’〈irodalmi műben:〉 ékesítés céljából alkalmazott motívum, stilisztikai v. formai eszköz, ill. azok összessége’ ❖ A [szín]darab gondolatköre lépten-nyomon elárulja a Wolff líráját; egyes arabeszkjei is szakasztott másai a Wolff többi darabján észrevehető apró díszítéseknek (1911 Ambrus Zoltán CD10) | A shakespearei szöveg gazdag, pompázó díszítése nagy nehézségeket torlaszt a színész elé (1948 Bárdos Artúr 2002010, 30) | A Trapéz és korlát tárgyias nyelven szólalt meg, és erről a stílusról fokozatosan hámlott le minden epikus, drámai és magyarázó elem, minden díszítés, hogy végül eljusson a „tények” költészetéhez (1983 e. Béládi Miklós CD53).

2b. ’〈zenében, táncban:〉(rögtönzésszerű) díszítőelem, cifrázat, ill. azok összessége’ ❖ Díszítések a zenében olyan hangok vagy hangcsoportok, amelyek a dallamot kicifrázzák, inkább dekorativ, mint konstruktiv jelentőséggel (1912 RévaiNagyLex. C5701, 610) | [a felső-Tisza-vidéki verbunkra jellemzőek] a fejlett csapásoló motívumok, melyek nemcsak díszítésként, hanem lényegi alkatrészként építik fel a táncfolyamatot (1990 Magyar néprajz CD47) | Gluck igyekezett megszabadulni a korábbi évtizedek itáliai operai praxisától, amelyben az énekesek bravúros áriái, virtuóz díszítései minden más zenei tényező fölé kerekedtek (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég) ’színpadi díszlet(ezés)’ ❖ közönségünk lelkes éljeneivel nem bánt fukarul, s különös kihivásban részelteté a diszités eszközlőjét, Partényi Jánost (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Molnár György csakugyan elment Párisba, mint mondatik, a szinpadok s különösen a gépészet és diszités körüli ismeretek gyüjtése végett (1863 Arany János C6506, 110) | A jelenleg gyárilag készített vizüveget […] gyulékony anyagok (szinházi díszítések) bevonására használják (1897 PallasLex. CD02) | [A Magyar Színház Peer Gynt-előadása nem teszi] merő látványossággá Ibsen drámai költeményét […]. Inkább az ellenkezőjét lehet kifogásolni: a díszítés s a színpadi berendezés néha kezdetlegesnek tűnik fel (1917 Schöpflin Aladár CD10).

ÖE: ~mód, ~technika.

Sz: díszítési, díszítésű.

Vö. CzF. díszítés · diszités; ÉrtSz.; ÉKsz.

díszítés főnév 4B
1.
a díszít igével kifejezett cselekvés
[az építészetet követően] a’ butoroknak mestersége fejlődött ki, általa eredett művek a’ templomok és házak diszítésére fordíttattak
(1840 Henszlmann Imre)
1a.
vminek a dekorálására, vmilyen típusú dísz(ítmény) létrehozására irányuló (művészi) eljárás, módszer
Az angolok kevésbé figyelnek az idomra, a külszinre, mint a belbecsre, – nem ébresztették a diszités mesterségét, a szövetek, a bronzok, a drágaságok ékesitését
(1846 Hetilap)
[Az új nemzedék műveiben] világnézet, eszmekör, tárgy, indíték, díszítés, nyelv, verselés: minden megváltozott
(1940 Pintér Jenő)
[Kapoli Antal és Ilona faragóművészek] a berakásos technikák közül (Dél-)Dunántúlra jellemző spanyolviaszos díszítést nem alkalmazták
(1972 Mándoki László)
[a régi cukrászkönyv rajzai] a sütemények, torták díszítésére okítanak, jelezve, hogy nemcsak a tartalom, az íz a fontos, de a káprázatos küllem is
(1990 F. Nagy Angéla)
2.
〈építészetben, iparművészetben stb.:〉 dekoráció céljából haszn. elem, motívum, ill. vmely épület v. tárgy ilyen szerepű részlete(inek az összessége)
a’ James-palota költséges uj diszitése
(1844 Pesti Hírlap)
az egész hajéket egy magas gyémányt-füsü tartá össze – ez volt fejének minden diszítése
(1872 Beniczkyné Bajza Lenke)
A codex diszítése bizonyos tekintetben a többi Corvinák diszítésétől eltér
(1877 Csontosi János)
A vázának sok más szép díszítései közt, egy darabból álló, finom mívű füle volt
(1890 Szana Tamás ford.Cellini)
[a fal mellett egy-egy] láda van renaissance hagyományú festett virágos díszítéssel
(1940 Viski Károly)
az abrosz, a teríték és az esetleges díszítés harmóniában legyen
(1980 Lukács Teréz)
2a.
〈irodalmi műben:〉 ékesítés céljából alkalmazott motívum, stilisztikai v. formai eszköz, ill. azok összessége
A [szín]darab gondolatköre lépten-nyomon elárulja a Wolff líráját; egyes arabeszkjei is szakasztott másai a Wolff többi darabján észrevehető apró díszítéseknek
(1911 Ambrus Zoltán)
A shakespearei szöveg gazdag, pompázó díszítése nagy nehézségeket torlaszt a színész elé
(1948 Bárdos Artúr)
A Trapéz és korlát tárgyias nyelven szólalt meg, és erről a stílusról fokozatosan hámlott le minden epikus, drámai és magyarázó elem, minden díszítés, hogy végül eljusson a „tények” költészetéhez
(1983 e. Béládi Miklós)
2b.
〈zenében, táncban:〉 (rögtönzésszerű) díszítőelem, cifrázat, ill. azok összessége
Díszítések a zenében olyan hangok vagy hangcsoportok, amelyek a dallamot kicifrázzák, inkább dekorativ, mint konstruktiv jelentőséggel
(1912 RévaiNagyLex.)
[a felső-Tisza-vidéki verbunkra jellemzőek] a fejlett csapásoló motívumok, melyek nemcsak díszítésként, hanem lényegi alkatrészként építik fel a táncfolyamatot
(1990 Magyar néprajz)
Gluck igyekezett megszabadulni a korábbi évtizedek itáliai operai praxisától, amelyben az énekesek bravúros áriái, virtuóz díszítései minden más zenei tényező fölé kerekedtek
(1996 Magyar Hírlap)
3. (kissé rég)
színpadi díszlet(ezés)
közönségünk lelkes éljeneivel nem bánt fukarul, s különös kihivásban részelteté a diszités eszközlőjét, Partényi Jánost
(1859 Vasárnapi Újság)
Molnár György csakugyan elment Párisba, mint mondatik, a szinpadok s különösen a gépészet és diszités körüli ismeretek gyüjtése végett
(1863 Arany János)
A jelenleg gyárilag készített vizüveget […] gyulékony anyagok (szinházi díszítések) bevonására használják
(1897 PallasLex.)
[A Magyar Színház Peer Gynt-előadása nem teszi] merő látványossággá Ibsen drámai költeményét […]. Inkább az ellenkezőjét lehet kifogásolni: a díszítés s a színpadi berendezés néha kezdetlegesnek tűnik fel
(1917 Schöpflin Aladár)
ÖE: díszítésmód, díszítéstechnika
Sz: díszítési, díszítésű
Vö. CzF. díszítés · diszités; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások