díszítés fn 4B 

1. ’a díszít igével kifejezett cselekvés’ ❖ [az építészetet követően] a’ butoroknak mestersége fejlődött ki, általa eredett művek a’ templomok és házak diszítésére fordíttattak (1840 Henszlmann Imre 8609001, 226).

1a. ’vminek a dekorálására, vmilyen típusú dísz(ítmény) létrehozására irányuló (művészi) eljárás, módszer’ ❖ Az angolok kevésbé figyelnek az idomra, a külszinre, mint a belbecsre, – nem ébresztették a diszités mesterségét, a szövetek, a bronzok, a drágaságok ékesitését (1846 Hetilap CD61) | [Az új nemzedék műveiben] világnézet, eszmekör, tárgy, indíték, díszítés, nyelv, verselés: minden megváltozott (1940 Pintér Jenő CD44) | [Kapoli Antal és Ilona faragóművészek] a berakásos technikák közül (Dél-)Dunántúlra jellemző spanyolviaszos díszítést nem alkalmazták (1972 Mándoki László 2021050, 1030) | [a régi cukrászkönyv rajzai] a sütemények, torták díszítésére okítanak, jelezve, hogy nemcsak a tartalom, az íz a fontos, de a káprázatos küllem is (1990 F. Nagy Angéla 2004030, 522).

2. ’〈építészetben, iparművészetben stb.:〉 dekoráció céljából haszn. elem, motívum, ill. vmely épület v. tárgy ilyen szerepű részlete(inek az összessége)’ ❖ a’ James-palota költséges uj diszitése (1844 Pesti Hírlap CD61) | az egész hajéket egy magas gyémányt-füsü tartá össze – ez volt fejének minden diszítése (1872 Beniczkyné Bajza Lenke 8043002, 98) | A codex diszítése bizonyos tekintetben a többi Corvinák diszítésétől eltér (1877 Csontosi János CD40) | A vázának sok más szép díszítései közt, egy darabból álló, finom mívű füle volt (1890 Szana Tamás ford.–Cellini 8421003, 56) | [a fal mellett egy-egy] láda van renaissance hagyományú festett virágos díszítéssel (1940 Viski Károly CD22) | az abrosz, a teríték és az esetleges díszítés harmóniában legyen (1980 Lukács Teréz 2206026, 9).

2a. ’〈irodalmi műben:〉 ékesítés céljából alkalmazott motívum, stilisztikai v. formai eszköz, ill. azok összessége’ ❖ A [szín]darab gondolatköre lépten-nyomon elárulja a Wolff líráját; egyes arabeszkjei is szakasztott másai a Wolff többi darabján észrevehető apró díszítéseknek (1911 Ambrus Zoltán CD10) | A shakespearei szöveg gazdag, pompázó díszítése nagy nehézségeket torlaszt a színész elé (1948 Bárdos Artúr 2002010, 30) | A Trapéz és korlát tárgyias nyelven szólalt meg, és erről a stílusról fokozatosan hámlott le minden epikus, drámai és magyarázó elem, minden díszítés, hogy végül eljusson a „tények” költészetéhez (1983 e. Béládi Miklós CD53).

2b. ’〈zenében, táncban:〉(rögtönzésszerű) díszítőelem, cifrázat, ill. azok összessége’ ❖ Díszítések a zenében olyan hangok vagy hangcsoportok, amelyek a dallamot kicifrázzák, inkább dekorativ, mint konstruktiv jelentőséggel (1912 RévaiNagyLex. C5701, 610) | [a felső-Tisza-vidéki verbunkra jellemzőek] a fejlett csapásoló motívumok, melyek nemcsak díszítésként, hanem lényegi alkatrészként építik fel a táncfolyamatot (1990 Magyar néprajz CD47) | Gluck igyekezett megszabadulni a korábbi évtizedek itáliai operai praxisától, amelyben az énekesek bravúros áriái, virtuóz díszítései minden más zenei tényező fölé kerekedtek (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég) ’színpadi díszlet(ezés)’ ❖ közönségünk lelkes éljeneivel nem bánt fukarul, s különös kihivásban részelteté a diszités eszközlőjét, Partényi Jánost (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Molnár György csakugyan elment Párisba, mint mondatik, a szinpadok s különösen a gépészet és diszités körüli ismeretek gyüjtése végett (1863 Arany János C6506, 110) | A jelenleg gyárilag készített vizüveget […] gyulékony anyagok (szinházi díszítések) bevonására használják (1897 PallasLex. CD02) | [A Magyar Színház Peer Gynt-előadása nem teszi] merő látványossággá Ibsen drámai költeményét […]. Inkább az ellenkezőjét lehet kifogásolni: a díszítés s a színpadi berendezés néha kezdetlegesnek tűnik fel (1917 Schöpflin Aladár CD10).

ÖE: ~mód, ~technika.

Sz: díszítési, díszítésű.

Vö. CzF. díszítés · diszités; ÉrtSz.; ÉKsz.