díszmagyar fn és mn 4A1

I. fn

1. (Ruha is) ’〈Magyarországon a 20. század közepéig:〉 kül. a nemesi osztályba tartozó, ill. közéleti szerepet betöltő személyek által ünnepélyes alkalmakkor (kötelezően) viselt magyaros díszruha’ ❖ Herczeg kormányzó ő magassága jelenlétével, diszmagyarba öltözött főurak, komoly meghatott tekintetükkel emelék az ünnepély nagyszerüségét (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Hétköznap frakkban járt a királyhoz a miniszter, ünnepélyes alkalomkor előkerült a díszmagyar (1918 Krúdy Gyula CD54) | leány díszmagyarja az 1930-as évekből (1994 Domonkos Ottó CD52).

2. (sajtó, rendsz. pejor) ’a nyilvánosság előtt a magyarság (mintául szolgáló) képviselőjeként fellépő, ill. akként szerepeltetett személy’ ❖ a kisebbségi magyarok helyeslésre szakosodott díszmagyarjai (1994 Magyar Hírlap CD09) | [Romániában] Trianon óta most először nyílt esély arra, hogy néhány kiválogatott „díszmagyar” helyett a kétmilliós romániai magyar nemzeti közösséget képviselő RMDSZ-szel kötöttek koalíciós szerződést (1997 Magyar Hírlap CD09) | a csángók „díszmagyarrá avanzsálását” (szimbolikus szerepeltetésüket különböző nemzeti jelentőségűnek tartott eseményeken) (1999 Magyar Nyelv C5939, 361).

II. mn

’〈Magyarországon a 20. század közepéig:〉 kül. a nemesi osztályba tartozó, ill. közéleti szerepet betöltő személyek által ünnepélyes alkalmakkor (kötelezően) viselt magyaros 〈öltözet〉, ill. ahhoz tartozó, annak részét képező 〈ruhadarab, kellék〉’ ❖ Pozsgóczy, mint ki menyekzőjére készül, diszmagyar öltönyben lép a gőzösre (1847 Pesti Divatlap C5840, 733) | [a sastoll] mai napig is a díszmagyar öltözet kedvelt éke (1899 Chernel István CD34) | diszmagyar sapka (1910 Budapesti Hírlap aug. 2. C4698, 1) | egy díszmagyar ruhás, Szent István rendjeles, ősz [főrendi házi tag] (1928 Szini Gyula CD10) | smaragd, gyöngyház ékítésű, 1871-es díszmagyar kard (1999 Figyelő CD2601).

Sz: díszmagyaros.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

díszmagyar főnév és melléknév 4A1
I. főnév
1. (Ruha is)
〈Magyarországon a 20. század közepéig:〉 kül. a nemesi osztályba tartozó, ill. közéleti szerepet betöltő személyek által ünnepélyes alkalmakkor (kötelezően) viselt magyaros díszruha
Herczeg kormányzó ő magassága jelenlétével, diszmagyarba öltözött főurak, komoly meghatott tekintetükkel emelék az ünnepély nagyszerüségét
(1860 Vasárnapi Újság)
Hétköznap frakkban járt a királyhoz a miniszter, ünnepélyes alkalomkor előkerült a díszmagyar
(1918 Krúdy Gyula)
leány díszmagyarja az 1930-as évekből
(1994 Domonkos Ottó)
2. (sajtó, rendsz. pejor)
a nyilvánosság előtt a magyarság (mintául szolgáló) képviselőjeként fellépő, ill. akként szerepeltetett személy
a kisebbségi magyarok helyeslésre szakosodott díszmagyarjai
(1994 Magyar Hírlap)
[Romániában] Trianon óta most először nyílt esély arra, hogy néhány kiválogatott „díszmagyar” helyett a kétmilliós romániai magyar nemzeti közösséget képviselő RMDSZRomániai Magyarok Demokratikus Szövetsége-szel kötöttek koalíciós szerződést
(1997 Magyar Hírlap)
a csángók „díszmagyarrá avanzsálását” (szimbolikus szerepeltetésüket különböző nemzeti jelentőségűnek tartott eseményeken)
(1999 Magyar Nyelv)
II. melléknév
〈Magyarországon a 20. század közepéig:〉 kül. a nemesi osztályba tartozó, ill. közéleti szerepet betöltő személyek által ünnepélyes alkalmakkor (kötelezően) viselt magyaros 〈öltözet〉, ill. ahhoz tartozó, annak részét képező 〈ruhadarab, kellék〉
Pozsgóczy, mint ki menyekzőjére készül, diszmagyar öltönyben lép a gőzösre
(1847 Pesti Divatlap)
[a sastoll] mai napig is a díszmagyar öltözet kedvelt éke
(1899 Chernel István)
diszmagyar sapka
(1910 Budapesti Hírlap aug. 2.)
egy díszmagyar ruhás, Szent István rendjeles, ősz [főrendi házi tag]
(1928 Szini Gyula)
smaragd, gyöngyház ékítésű, 1871-es díszmagyar kard
(1999 Figyelő)
Sz: díszmagyaros
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások