alemann mn és fn  alaman (rég) , alamann (rég) , alemán (rég)

I. mn 14A1

1. (Tört) ’népvándorlás kori, a Duna, Rajna, Majna felső folyásánál szállásterülettel rendelkező germán 〈törzsszövetség〉, ill. ehhez tartozó, vele kapcs.’ ❖ az alemann seregre A dúló szittya tör (1842 Petőfi Sándor C3508, 279) | frank és alemann törzsek törtek be Itáliába (1896 PallasLex. CD02) | egy alemániai zsidótul vettem egy kéziratot, amely az ungrok vagy ongroisok csupa erdő meg mocsár országáról szól. Szerzője egy alemán püspök (1934 Laczkó Géza CD10) | A svájci német (Schwyzerdütsch) az aleman nyelvjárás egyik változatából fejlődött ki (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’a Baden, Elzász és Svájc területén beszélt felnémet 〈nyelvjárás(csoport) v. nyelvjárásterület〉, ill. e nyelvjárást beszélő v. e területen levő, ehhez tartozó’ ❖ Az alamann hegylakó, kinek tanyái majdnem egész Innsbruck falainak tövéig érnek le (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a Paznaun-völgynek, a Felső-Inn-völgy e mellékvölgyének legmélyén lévő Galtür alamann tájszólása (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Birlinger] a délnémet, nevezetesen az alaman nyelvjárást tanulmányozta (1893 PallasLex. CD02) | alamann falunak (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a német nyelvészet ma is külön alemann nyelvterületről beszél (Svájcz, Elzász, Baden, Württemberg egy része) (1902 ÓkoriLex. CD28) | A svájci német (Schwyzerdütsch) az aleman nyelvjárás egyik változatából fejlődött ki (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

II. fn 4A1

1. (rendsz. tbsz-ban) (Tört) ’népvándorlás kori, a Duna, Rajna, Majna felső folyásánál szállásterülettel rendelkező germán törzsszövetség, ill. a szövetséges törzsek vmelyike’ ❖ nem tsak Tacitus hozza ezt fel úgy, mint a’ Németeknek Nemzeti hagyományját, hanem sok történet Írók bionyitják hogy Mannusnak hívták a’ németek az  leg nevezetesebb Istenjeket, a’ kirl Alemannoknak nevezik magokat (1817 Pálóczi Horváth Ádám 8352008, 16) | az Alemánok földje (1818 Márton József¹ C3043, 167. hasáb) | Az alamannokról egy görög író úgy tudta, hogy a fákat, folyókat, halmokat és hegyeket tisztelik (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | Julian császár, mielőtt a keleti határon ott veszett, Párisból fölényes hadjáratokat vezetett a frankok és alemanok ellen (1940 Németh László² 9485011, 59) | különböző barbár törzsek, főképp az örökké izgága germán alemannok, kik magukat svev-eknek nevezték, meg-megismétlődő betöréseikkel s portyázásaikkal feltehetően megriasztották a jámbor atyákat (1965 Déry Tibor 9107006, 159) | Nyugaton a frankok és az alemannok a Rajna menti limest áttörve feldúlták Galliát (1997 Rubicon CD17).

1a. ’ilyen törzshöz tartozó személy’ ❖ A szittya kar csapásain Sok alemann kimúl (1842 Petőfi Sándor C3508, 279) | Köszöntünk titeket testvéreink! Derék tudós és nemeslelkű alemánok (1848 Március Tizenötödike C3027, 121).

2. (Nyelvt) ’a Baden, Elzász és Svájc területén beszélt felnémet nyelvjáráscsoport(ba tartozó nyelvjárások vmelyike)’ ❖ Három dialektusa közül (frank, bajor és alemann) kivált az utóbbi fontos (st.-galleni kolostori irodalom) (1896 PallasLex. CD02) | A felnémet nyelvterületen két nagy nyelvjáráscsoportot különböztetnek meg, ú. m. a felső-felnémetet, amelynek legfontosabb tagjai az alemann és a bajor, valamint a közép-németet vagy frankot (keleti-frank, rajnai-frank, közép-frank) (1937 Zsirai Miklós 9805001, 14).

Vö. IdSz.

alemann melléknév és főnév
alaman I. 14A1 II. 4A1 (rég)
alamann I. 14A1 II. 4A1 (rég)
alemán I. 14A1 II. 4A1 (rég)
I. melléknév 14A1
1. (Tört)
népvándorlás kori, a Duna, Rajna, Majna felső folyásánál szállásterülettel rendelkező germán 〈törzsszövetség〉, ill. ehhez tartozó, vele kapcs.
az alemann seregre A dúló szittya tör
(1842 Petőfi Sándor)
frank és alemann törzsek törtek be Itáliába
(1896 PallasLex.)
egy alemániai zsidótul vettem egy kéziratot, amely az ungrok vagy ongroisok csupa erdő meg mocsár országáról szól. Szerzője egy alemán püspök
(1934 Laczkó Géza)
A svájci német (Schwyzerdütsch) az aleman nyelvjárás egyik változatából fejlődött ki
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
a Baden, Elzász és Svájc területén beszélt felnémet 〈nyelvjárás(csoport) v. nyelvjárásterület〉, ill. e nyelvjárást beszélő v. e területen levő, ehhez tartozó
Az alamann hegylakó, kinek tanyái majdnem egész Innsbruck falainak tövéig érnek le
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a Paznaun-völgynek, a Felső-Inn-völgy e mellékvölgyének legmélyén lévő Galtür alamann tájszólása
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Birlinger] a délnémet, nevezetesen az alaman nyelvjárást tanulmányozta
(1893 PallasLex.)
alamann falunak
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a német nyelvészet ma is külön alemann nyelvterületről beszél (Svájcz, Elzász, Baden, Württemberg egy része)
(1902 ÓkoriLex.)
A svájci német (Schwyzerdütsch) az aleman nyelvjárás egyik változatából fejlődött ki
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
II. főnév 4A1
1. (rendsz. tbsz-ban) (Tört)
népvándorlás kori, a Duna, Rajna, Majna felső folyásánál szállásterülettel rendelkező germán törzsszövetség, ill. a szövetséges törzsek vmelyike
nem tsak Tacitus hozza ezt fel úgy, mint a’ Németeknek Nemzeti hagyományját, hanem sok történet Írók bionyitják hogy Mannusnak hívták a’ németek az  leg nevezetesebb Istenjeket, a’ kirl Alemannoknak nevezik magokat
(1817 Pálóczi Horváth Ádám)
az Alemánok földje
(1818 Márton József¹)
Az alamannokról egy görög író úgy tudta, hogy a fákat, folyókat, halmokat és hegyeket tisztelik
(1900 Nagy képes világtörténet)
Julian császár, mielőtt a keleti határon ott veszett, Párisból fölényes hadjáratokat vezetett a frankok és alemanok ellen
(1940 Németh László²)
különböző barbár törzsek, főképp az örökké izgága germán alemannok, kik magukat svev-eknek nevezték, meg-megismétlődő betöréseikkel s portyázásaikkal feltehetően megriasztották a jámbor atyákat
(1965 Déry Tibor)
Nyugaton a frankok és az alemannok a Rajna menti limest áttörve feldúlták Galliát
(1997 Rubicon)
1a.
ilyen törzshöz tartozó személy
A szittya kar csapásain Sok alemann kimúl
(1842 Petőfi Sándor)
Köszöntünk titeket testvéreink! Derék tudós és nemeslelkű alemánok
(1848 Március Tizenötödike)
2. (Nyelvt)
a Baden, Elzász és Svájc területén beszélt felnémet nyelvjáráscsoport(ba tartozó nyelvjárások vmelyike)
Három dialektusa közül (frank, bajor és alemann) kivált az utóbbi fontos (st.-gallenisankt-galleni kolostori irodalom)
(1896 PallasLex.)
A felnémet nyelvterületen két nagy nyelvjáráscsoportot különböztetnek meg, ú. m.úgymint a felső-felnémetet, amelynek legfontosabb tagjai az alemann és a bajor, valamint a közép-németet vagy frankot (keleti-frank, rajnai-frank, közép-frank)
(1937 Zsirai Miklós)
Vö. IdSz.

Beállítások