divergens mn 15B2
1. (/vál) ’széttartó, szétágazó 〈út, vonal(szerű képződmény)〉’ ❖ divergens, hegyes bajuszok a felső ajk fölött (1869 Jókai Mór CD18) | a bevételek és kiadások nem hogy közelednének egymáshoz, de határozottan távolodnak s a két vonal iránya annyira divergens, hogy nincs az a geometria, amelyik kimutatná, hogy ez irányt folytatva a két vonal összeér valaha (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | divergens sugarak használatánál e képben [ti. a varázstükrön] a domborművi alakok kiemelkedő részei fényerősebbek, mint a kevésbbé kiemelkedők (1897 PallasLex. CD02) | Két nem párhuzamos egyenes a metszési pont irányában konvergens, az ellenkező irányban divergens (1912 RévaiNagyLex. C5701, 623) | kettő vagy három egymást követő áringadozás egyre nagyobb amplitúdóval mozdul ki, ezáltal a csúcsok és a mélypontok két divergens trendvonallal köthetők össze (1998 Magyar Hírlap CD09).
1a. (Biol v. vál) ’(azonos kiindulópontú v. eredetű) eltérő, különböző irányú 〈fejlődés, folyamat, megnyilvánulás(i mód)〉’ ❖ Ösztön és értelem a tudat két szétágazó (divergens) alakja (1910 Babits Mihály 9014138, 41) | a fogazat visszafejlődése következtében a rágó működés szintén egyre jobban visszaszorult, de e helyett ezek az állatok a nyelvnek, s a nyelvet mozgató izomzatnak erős kifejlődésére tettek szert. Weber helyesen jegyzi meg, hogy itt a divergens különböző irányú alkalmazkodásnak szép példájával találkozunk egy csoporton belül (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A maradványok alapján jól kirajzolódnak a különböző csoportok közös gyökerei és a divergens evolúcióból kialakuló sokféleség (1998 Természet Világa CD50) | a csatlakozási folyamat lassítása vagy akár számottevő elhalasztása azonban markánsan divergens tendenciákat erősíthet fel a szociális viszonyokban, a társadalom kulturális és morális helyzetében, vagy a köz- és nemzetbiztonság terén (1999 Figyelő CD2601).
1b. (Mat) ’véges határértékkel nem rendelkező, nem konvergens 〈sor, sorozat〉’ ❖ a végtelen sor széttartó v. divergens (1895 PallasLex. CD02) | A végtelenhez tartó sorozatot a definíció értelmében divergensnek mondjuk (1968 Pásztor István C6715, 334) | a sor divergens, összege ∞ (1998 Természet Világa CD50).
2. (vál) ’azonos témát érintően eltérő, különféle, es. szembenálló 〈vélemények, érdekek, szokások〉’ ❖ ők többnyire a kormánynak, mi pedig mint képviselők a nemzetnek akaratját követjük. Ezeknek érdekei pedig elannyira divergensek, mint a polusok (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | az ideácskáim kissé divergensek a polgármester úréival (1917 Móricz Zsigmond C3221, 27) | korábban egy-egy nagyúr mögött állt s az ő kezében egyesült, gyakran divergens célokra, egész országrészek energiatömege (1941 Wellmann Imre CD43) | A divergens nézőpontok és ellentétes érvek alapján különösen nehéz Magyarország valóságos helyéről, helyzetéről és szerepéről tárgyilagos véleményt formálni (1975 Hanák Péter 9222001, 291) | Csomasz Tóth könyvének sok száz példája jól illusztrálja a sokféle nyomdai, zenei, ortográfiai hiba vagy divergens írásszokás különféle fajtáit (1990 Dobszay László 2004005, 425).
3. (Pszich) ’alternatív megoldásokat kereső, különféle lehetőségeket figyelembe vevő, nem egyetlen célra összpontosító 〈gondolkodás(mód)〉’ ❖ a divergens, kreatív gondolkodás vizsgálatára [a Torrance-köröket alkalmazták] (1991 Fülöp Márta 2050001, 13) | A művészetekben a „másképpen” (úgynevezett divergens) gondolkodás az eredetiségnek, vagyis az új témák és módszerek megtalálásának fontos kritériuma (1997 Magyar Hírlap CD09) | a divergens gondolkodás révén létrejött ötletek, innovatív elgondolások (1997 Új Könyvek CD29).
4. (kissé rég, Zene) ’a tiszta, a kis v. a nagy hangközhöz képest bővített 〈hangköz〉’ ❖ a klasszikus zenében általában konvergens (szükitett) hangközök melodikusabbak, mint divergens (bővitett) hangközök (1931 ZeneiLex. CD49).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.