dobbant ige 4a3 

1. ts ’〈érzés, gondolat stb. vkinek a szívét〉 a szokásosnál gyorsabb ütés(ek)re készteti, megdobogtatja’ ❖ A’ Vafas Seregbélieknek ell hátúl vafok lévén, és fejekben fekete ſifakjok olly irgalmatlan tekintetüek valának, hogy ezeknek els tekintetjek ſzivet dobbanthat (1788 Magyar Kurír C0313, 397) | Kinek a szívét dobbantja ugyanaz a gondolat, kinek a karját lendíti ugyanaz a vágy? (1913 Laczkó Géza CD10) | apám szép szívét dobbantó harag (1968 Kovács Vilmos 1083025, 58).

1a. (rég) ’meghökkent, ill. ijeszt vkit’ ❖ Feltetsző, kevesebb, mint frappant, – ha a’ rezzentő több, talán nem volna rossz, dobbantó vagy döbbentő vagy megdöbbentő (1818 Dessewffy József C2569, 182) | Dobbantani (nem: toppantani) ijeszteni; schrecken (1834 Szófüzér C2854, 17).

2. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈ember, állat〉 lábát erősen a földhöz ütve tompa, mély hangot kelt’ ❖ boſzſzúſágában a’ lábával egygyet vagy kettt dobbantott (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 366) | A szép grófné arcza elborult s türelmetlen dobbantott kis lábával (1877 Vértesi Arnold 8520003, 289) | reng a kocsma padlója, sőt még a fala is, mikor táncz közben nagyokat dobbant (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | szenvedéllyel agitálni, dobogóra dobbantani (1911 Basch Imre CD10) | [A nyulak] hangjukat csak ritkán hallatják, emellett hátsó lábaikkal különösen dobbantanak, amely éppúgy kifejezheti a félelmüket, mint a haragukat, sőt társainak figyelmeztetőjelül is szolgál (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a táltosló nagyot ordít, egy szörnyűt dobbant (1937 e. Dallos Sándor 9098003, 49).

2a. ’〈kezében levő tárggyal (vmire), ill. kezével, öklével a mellére〉 tompa hangot keltve üt’ ❖ bal kezével derekát támasztva, jobbjával mellére dobbantván (1834 Vörösmarty Mihály 8524421, 35) | A társaság kört képez a bekötött szemü körül, ki kezében pálczával a középen áll. Kézben kéz tánczolnak körüle s énekelnek, mig ő pálczájával a földre dobbantva, hallgatást nem parancsol (1883 Ozoray Árpád 8343002, 101) | a legidősebb fiú dühödt magabízással a mellére dobbant: majd én megmutatom! (1923 Molnár Ákos CD10) | hogy dobbantott puskájával az őrmester, mikor elkergette őket az aratógép mellől (1941 Nagy István⁴ 9471006, 147).

3. tn (Sp is, átv is) ’〈ember, es. állat〉(páros) lábbal ugorva elrugaszkodik’ ❖ ? [az üregi nyúl] tízperc mulva hirtelen felegyenesedett, a hátsó lábaival dobbantott és a sűrűségbe menekült (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Együd István meglódul. A gyakorlott kocsmai verekedők szokása szerint se nem rúg, se nem üt, ellenben két lábbal dobbantva előre veti magát, és fejével célozza meg ellenfele gyomrát. Gingusz hátrál (1962 Népszabadság okt. 24. C4814, 6) | [Az ún. hosszú bakugrásban] az ugró csapat első tagja nekifut: amikor a tartókhoz ér, két lábbal dobbant és lovaglóülésben ráugrik a hátukra (1990 Magyar néprajz CD47) | Az istenek alkonya Brünnhildéje az egyik szereposztásban Temesi Mária, aki így jellemzi a feladatát: „lassan, szinte helyből kell magasra ugrani, a nehéz, magas fekvésű frázisokhoz nincs honnan lendületet venni. Verdinél dobbanthat az ember.” (1998 Magyar Hírlap CD09).

3a. (tárgyragos határozóval is) (biz) ’hirtelen látványos teljesítményt ér el’ ❖ A siker nagy valószínűséggel töretlenül folytatódik, hiszen a Renault vezetői ismét egy nagyot „dobbantottak”, s egy kocsi helyett egész autócsaládot vezetnek be a piacra (1995 Magyar Hírlap CD09) | Budafoki Róbert szerint a hazai távközlési infrastruktúra fejlődése most ért el arra a szintre, amelyről nagyot lehet dobbantani. A tervek alapján jövő július végéig legalább 30–50 százalékos növekedést remélnek a kaliforniaiak a magyar piacon (1997 Figyelő CD2601) | Az Osiris megint dobbantott; talán ők tették le a legtöbb kiadványt az olvasók asztalára (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. tn (biz) ’(vmely ország törvényeit megsértve, onnan) feltűnés nélkül távozik, lelép’ ❖ Dragománon látszik, hogy szeretne meglógni hazulról, Laura nyúzza, amikor otthon van. Dragomán kedvenc szavai gyerekkorában: lelécelni, olajra lépni, söpörni, dobbantani, elhúzni a csíkot (1989 Konrád György 9351006, 392) | [1991-ben Mohácsot] menekülők ezrei lepték el; a földönfutóvá tett horvátok, a katonai behívó elől dobbantó szerbek és magyarok fojtott gyűlölettel vették tudomásul egymás jelenlétét (1996 Magyar Hírlap CD09) | [a fiú] az albán opera szólótáncosa volt, aztán dobbantott, úgy került ki San Diegóba (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖU: meg~, rá~.

Sz: dobbantás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dobog; ÉKsz.