alfabétum fn 3A (rég)

1. ’vmely nyelv írásrendszerében, ill. helyesírásában haszn. betűk, írásjegyek (meghatározott sorrendű) összessége; ábécé, alfabét’ ❖ a deák alphabetumot nem hitték alkalmatosnak a magyar beszéd hangjainak festésére (1808 Kazinczy Ferenc C2532, 150) | Alef, a héber és föníciai alfabetum kezdő betüje, az 1 jele (1893 PallasLex. CD02) | az énekhez az ión alphabetum 24 betüje szolgált (1902 ÓkoriLex. CD28) | [a föníciaiak] olyan alfabétumot alkotnak, amelynek nemcsak mássalhangzók, hanem magánhangzók számára is vannak jelei (1935 Hóman Bálint munkái CD42).

2. ’ábécé vmely betűje’ ❖ a’ negyedik [kötet] az H. I. K. L. alphabetumokat foglalja magában (1796 Magyar Kurír C0329, 267).

Vö. IdSz.

alfabétum főnév 3A (rég)
1.
vmely nyelv írásrendszerében, ill. helyesírásában haszn. betűk, írásjegyek (meghatározott sorrendű) összessége; ábécé, alfabét
a deák alphabetumot nem hitték alkalmatosnak a magyar beszéd hangjainak festésére
(1808 Kazinczy Ferenc)
Alef, a héber és föníciai alfabetum kezdő betüje, az 1 jele
(1893 PallasLex.)
az énekhez az ión alphabetum 24 betüje szolgált
(1902 ÓkoriLex.)
[a föníciaiak] olyan alfabétumot alkotnak, amelynek nemcsak mássalhangzók, hanem magánhangzók számára is vannak jelei
(1935 Hóman Bálint munkái)
2.
ábécé vmely betűje
a’ negyedik [kötet] az H. I. K. L. alphabetumokat foglalja magában
(1796 Magyar Kurír)
Vö. IdSz.

Beállítások