donga fn 6A dunga (rég v. nyj)
1. ’faedény, kül. hordó, dézsa oldalát, es. alját v. tetejét alkotó (hajlított) deszkák közül vmelyik, es. ilyen deszkákból készült edény’ ❖ ijetén júkokban szoktátok […] a’ herénget a’ dungába bé-rekeszteni (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4223, 17) | Abroncsos oldalával […] kitűnt – egy kád. Abroncsa rozsdaett volt, Dongája korhatag (1846 Tompa Mihály 8484078, 55) | [a csehek] kivált az olyan szekereket dongják, Honnét kihasalnak borral tele dongák (1863–1879 Arany János CD01) | az oldaldongák hosszabbak, mint az alsó és felső dongák. A vápátlan hordók feneke egyenes és a dongák egyforma hosszuak (1914 RévaiNagyLex. C5706, 265) | A csöbör dongákból összeállított, abroncsokkal összefogott faedény (1999 Magyar néprajz CD47).
1a. (Hajó) ’hajó bordája, ill. deszkája v. deszkázata’ ❖ midőn a vész kitört; Recsegve tágult minden borda, donga hajójukon (1872 Arany László 8015001, 65) | Valamelyik donga engedett, – sugá a tengerész András fülébe; – úgy látszik, egy óra lefolyta alatt itt fúlunk (1872 Hevesi Lajos 8184001, 54) | Maga ácsolta minden dongáját, maga fonta minden kötelét, maga szőtte minden vásznát az ócska, de biztos és fürge mozgású járműnek [ti. vitorlásnak] (1926 Lányi Viktor CD10).
2. (Ép) ’dongaboltozat, ill. azt alkotó v. annak gerincét adó íves épületelem’ ❖ [a somlyóújlaki református templom hajójában] úgy az alsó, mint a fölső folyosók dongával boltozottak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Ha egy híd valamelyik dongája elromlik, másnap már ott terem a szolgabiró a helyszinén és elrendeli a megcsináltatását (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 146) | Fiókboltozat, származik, ha egy dongaboltozaton egy alacsonyabb donga áthatol (1913 RévaiNagyLex. C5703, 532) | megállapodtunk, hogy [a lakás berendezésekor] íveket használunk, mégpedig – a [mennyezeten levő] dongák miatt – viszonylag szabályos köríveket (2000 Lakáskultúra CD39).
Ö: hordó~.
ÖE: ~bolt, ~boltozás.
Sz: dongás.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. donga¹