donga fn 6Adunga (rég v. nyj)

1. ’faedény, kül. hordó, dézsa oldalát, es. alját v. tetejét alkotó (hajlított) deszkák közül vmelyik, es. ilyen deszkákból készült edény’ ❖ ijetén júkokban szoktátok […] a’ herénget a’ dungába bé-rekeszteni (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4223, 17) | Abroncsos oldalával […] kitűnt – egy kád. Abroncsa rozsdaett volt, Dongája korhatag (1846 Tompa Mihály 8484078, 55) | [a csehek] kivált az olyan szekereket dongják, Honnét kihasalnak borral tele dongák (1863–1879 Arany János CD01) | az oldaldongák hosszabbak, mint az alsó és felső dongák. A vápátlan hordók feneke egyenes és a dongák egyforma hosszuak (1914 RévaiNagyLex. C5706, 265) | A csöbör dongákból összeállított, abroncsokkal összefogott faedény (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (Hajó) ’hajó bordája, ill. deszkája v. deszkázata’ ❖ midőn a vész kitört; Recsegve tágult minden borda, donga hajójukon (1872 Arany László 8015001, 65) | Valamelyik donga engedett, – sugá a tengerész András fülébe; – úgy látszik, egy óra lefolyta alatt itt fúlunk (1872 Hevesi Lajos 8184001, 54) | Maga ácsolta minden dongáját, maga fonta minden kötelét, maga szőtte minden vásznát az ócska, de biztos és fürge mozgású járműnek [ti. vitorlásnak] (1926 Lányi Viktor CD10).

2. (Ép) ’dongaboltozat, ill. azt alkotó v. annak gerincét adó íves épületelem’ ❖ [a somlyóújlaki református templom hajójában] úgy az alsó, mint a fölső folyosók dongával boltozottak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Ha egy híd valamelyik dongája elromlik, másnap már ott terem a szolgabiró a helyszinén és elrendeli a megcsináltatását (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 146) | Fiókboltozat, származik, ha egy dongaboltozaton egy alacsonyabb donga áthatol (1913 RévaiNagyLex. C5703, 532) | megállapodtunk, hogy [a lakás berendezésekor] íveket használunk, mégpedig – a [mennyezeten levő] dongák miatt – viszonylag szabályos köríveket (2000 Lakáskultúra CD39).

Ö: hordó~.

ÖE: ~bolt, ~boltozás.

Sz: dongás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. donga¹

donga főnév 6A
dunga 6A (rég v. nyj)
1.
faedény, kül. hordó, dézsa oldalát, es. alját v. tetejét alkotó (hajlított) deszkák közül vmelyik, es. ilyen deszkákból készült edény
ijetén júkokban szoktátok […] a’ herénget a’ dungába bé-rekeszteni
(1785 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
Abroncsos oldalával […] kitűnt – egy kád. Abroncsa rozsdaett volt, Dongája korhatag
(1846 Tompa Mihály)
[a csehek] kivált az olyan szekereket dongják, Honnét kihasalnak borral tele dongák
(1863–1879 Arany János)
az oldaldongák hosszabbak, mint az alsó és felső dongák. A vápátlan hordók feneke egyenes és a dongák egyforma hosszuak
(1914 RévaiNagyLex.)
A csöbör dongákból összeállított, abroncsokkal összefogott faedény
(1999 Magyar néprajz)
1a. (Hajó)
hajó bordája, ill. deszkája v. deszkázata
midőn a vész kitört; Recsegve tágult minden borda, donga hajójukon
(1872 Arany László)
Valamelyik donga engedett, – sugá a tengerész András fülébe; – úgy látszik, egy óra lefolyta alatt itt fúlunk
(1872 Hevesi Lajos)
Maga ácsolta minden dongáját, maga fonta minden kötelét, maga szőtte minden vásznát az ócska, de biztos és fürge mozgású járműnek [ti. vitorlásnak]
(1926 Lányi Viktor)
2. (Ép)
dongaboltozat, ill. azt alkotó v. annak gerincét adó íves épületelem
[a somlyóújlaki református templom hajójában] úgy az alsó, mint a fölső folyosók dongával boltozottak
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Ha egy híd valamelyik dongája elromlik, másnap már ott terem a szolgabiró a helyszinén és elrendeli a megcsináltatását
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Fiókboltozat, származik, ha egy dongaboltozaton egy alacsonyabb donga áthatol
(1913 RévaiNagyLex.)
megállapodtunk, hogy [a lakás berendezésekor] íveket használunk, mégpedig – a [mennyezeten levő] dongák miatt – viszonylag szabályos köríveket
(2000 Lakáskultúra)
ÖE: dongabolt, dongaboltozás
Sz: dongás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. donga¹

Beállítások