alhang fn 3A1 (rég)

1. ’mély hang’ ❖ Hol al, hol fel hangal, teve fohászkodást (1795 Gvadányi József C1942, 19) | ama szívhez szóló sphaerai zengés, a legmélyebb zúgásaiban is csengő alhangok s az édesen fájó vibratio a magasabb hangok hullámzórezgésében, valami hasonlíthatlanul új érzést támasztanak a szivben (1846 Jókai Mór C2246, 72) | Szava kellemesen csengő volt, bár alhangjai élét kissé tompává verte a bánat (1851 Jókai Mór C2239, 26).

2. (Nyelvt) ’a szájüreg hátsó részében képzett, ún. mély, azaz veláris magánhangzó’ ❖ Szavakat, mint rostély, templom, deszka, pitvar, már az hogy bennök fel- és alhang egy szóban összejön [ti. vegyes hangrendűek] bélyegzi idegen származásuaknak (1846 Ballagi Mór 8059003, 19) | A magery, moger alakok, melyekben al- és felhang fordul elő, mindenesetre azt bizonyítják, hogy itt nem származék-, hanem összetett szóval van dolgunk (1890 Ethnographia C0130, 154).

Sz: alhangú.

Vö. CzF.

alhang főnév 3A1 (rég)
1.
mély hang
Hol al, hol fel hangal, teve fohászkodást
(1795 Gvadányi József)
ama szívhez szóló sphaerai zengés, a legmélyebb zúgásaiban is csengő alhangok s az édesen fájó vibratio a magasabb hangok hullámzórezgésében, valami hasonlíthatlanul új érzést támasztanak a szivben
(1846 Jókai Mór)
Szava kellemesen csengő volt, bár alhangjai élét kissé tompává verte a bánat
(1851 Jókai Mór)
2. (Nyelvt)
a szájüreg hátsó részében képzett, ún. mély, azaz veláris magánhangzó
Szavakat, mint rostély, templom, deszka, pitvar, már az hogy bennök fel- és alhang egy szóban összejön [ti. vegyes hangrendűek] bélyegzi idegen származásuaknak
(1846 Ballagi Mór)
A magery, moger alakok, melyekben al- és felhang fordul elő, mindenesetre azt bizonyítják, hogy itt nem származék-, hanem összetett szóval van dolgunk
(1890 Ethnographia)
Sz: alhangú
Vö. CzF.

Beállítások