döntő mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → dönt.
II. mn 17C
1. ’vmely kérdés, vita v. küzdelem eldöntésére alkalmas, arra haszn., ill. azt eredményező 〈érv, bizonyíték stb.〉’ ❖ [a főesperes-választáskor a megállapodás szerint] a’ küldöttségileg fölbontandó voksok egyenlősége esetében az esperességi főfelügyelő szavazata döntő lesz (1842 Pesti Hírlap CD61) | nem olyan háború [lesz], amelyiknek egy döntő ütközettel végét lehet vetni, hanem egy gyilkos, gyújtogató, véghetetlen háború (1872–1874 Jókai Mór CD18) | a hegy- és a vízrajzi körűlmények voltak döntők a középkori várak helyének megválasztásánál (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Riedl Frigyesnek] el kell hinni, mert bizonyítékai döntőek, hogy ezek a kurucballadák nem kurucballadák (1913 Ignotus CD10) | [a kétéves költségvetést illető] minden kritikai észrevétellel szemben alapvető és döntő érv az előreláthatóság és a tervezhetőség (2000 Országgyűlési Napló CD62).
1a. ’vminek a kialakulása, kimenetele v. mibenléte szempontjából alapvető, meghatározó(, arra oki tényezőként ható) 〈alkalom, esemény stb.〉, ill. arra jellemző 〈fontosság, jelentőség〉’ ❖ miért nem lehetne tehát, kérdem, egy kis camarilla-félének […] megyeileg még a törvényhozásra is […] lehető legdöntőbb befolyással lenni? (1843 Széchenyi István CD1501) | a nemzet sorsára döntőleg ható eseményeket (1869 Nagy Iván CD57) | a husz éves ifju első publicistai sikere döntő fontosságuvá lett egész életére (1894 PallasLex. CD02) | döntő elhatározásra jutottam (1943 Rónay György ford.–Gauguin 9573002, 9) | [Zidane] az, aki a döntő pillanatban képes gólt lőni (1998 Magyar Hírlap CD09) | Egy adott társadalom átalakulása, változása kapcsán döntő jelentőségű, hogy milyen jelentősebb társadalmi aktorok vannak a küzdőtéren (2009 Huszár Ákos 3158001, 18).
2. ’igen nagy, ill. nagyobb, jelentősebb 〈mennyiség, rész vmiből〉’ ❖ Mit jelent a mai kormánypárt, mely túlnyomó tömegével a mai parlamenti felelősség döntő részét hordja vállain? (1936 Szabó Dezső 9623006, 5) | ebben az esztendőben a rendelkezésre álló összegek döntő hányadát ezekre [ti. az oktatásra és az egészségügyre] költjük (1958 Magyar Nemzet jún. 8. C0354, 5) | A bank forrásai döntően – közel 66 százalékos súllyal – lakossági betétekből származnak (1995 Figyelő CD2601) | A Földünkön előforduló több mint 970 denevérfaj döntő többsége a trópusokon él (2000 Természet Világa CD50).
3. (rég, kül. irod) ’harcokban, küzdelmekben győztes, ill. hősiessége, vitézsége által győzni képes’ ❖ Fel, Fojnénak fija, döntő bajnok! (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson 7163062, 6) | Nyugton vagytok-e még döntő magyarok? kezetekben Nem zörög a’ buzogány, gerely, és kard (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524375, 69) | A világhóditó hunkirály Attila döntő hadoszlopai (1859 Vasárnapi Újság CD56).
III. fn 1C
’versenynek v. versenysorozatnak az elsőséget eldöntő utolsó fordulója, menete, mérkőzése’ ❖ Vili rosszul indult, lemaradt már az előfutamban s a döntőbe nem is került belé (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 124) | Ők Palyával annakidején a badeni tenniszversenyen találkoztak, […] a páros döntőben (1927 Szép Ernő 9665043, 81) | A tét minden egyes [ökölvívó-]mérkőzésen a döntőbejutás volt (1958 Népszava ápr. 13. C1502, 9) | A szinte az egész országot megmozgató Szivárvány c. vetélkedő döntőjét Zalaegerszeg nyeri Miskolc előtt (1987 Lévai Béla 1094004, 148) | olimpiai döntők (1996 Magyar Hírlap CD09).
Ö: elő~, kis~, közép~, kupa~, negyed~, per~, sors~.
UB: -bizottság.
ÖU: csapat~, csata~, fal~, nyolcad~, ország~, ügy~, vár~, világ~.
Vö. ÉrtSz.; TESz. dönt; ÉKsz.