Dr. (-4A) l. doktor

doktor fn 4A 

1. ’(posztgraduális tanulmányainak elvégzésével,) szakirányú disszertációjának elkészítésével, megvédésével a legmagasabb egyetemi fokozatot, az ezzel együtt járó v. kitüntetésként odaítélt egyetemi címet, ill. szakirányú egyetemi tanulmányainak elvégzésével vmely orvosi v. jogászi képesítést elnyert személy’ ❖ a’ Nagy Doktorok, a’ Fö-hivatalokban lévö emberek, kik magokat böltseknek, és a’ köznépnél tudósbaknak tartyák, ritkán látzanak a’ Kriſtus után tóduló ſereg között (1772 Vajda Sámuel 7365001, 141) | [Gothard Mihály] később a külföldi egyetemeket járta, és 1782-ben Wittenbergben „philosophiai doctor” lett (1858 Nagy Iván CD31) | a bécsi doktor, ki eddig minden peres ügyét vitte, annyit ért a tagosztály, úrbér, majorsági földek […] kérdéseihez, mint a tyúk az abécéhez (1893 Papp Dániel 8354001, 46) | [Willem Mengelberg holland karmester] 1928. a new-yorki Columbia-egyetem tiszteletbeli doktora lett (1931 ZeneiLex. CD49) | a POTE rektora 1993. szeptember 25-én fogadta doktorrá a két iránit, akik nem csomagoltak azon nyomban, mert úgy képzelték, hogy majd csak a szakvizsga után hagyják el végleg az országot (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (jelzőként v. értelmezőként) dr., Dr. ’〈megszólításban is:〉 ilyen fokozattal, címmel v. képesítéssel rendelkező 〈személy〉’ ❖ Doktor Störk Ur-is Bétsben egy ifjú Emberröl emlékezik (1775 Csapó József 7062001, 41) | Kutyesics.: Doktor Uram megmosolyogtatja szegénykét. Rigó Jonathán.: Az jó jel! annak a’ jele, hogy a’ beteg bizodalommal van Orvosa eránt (1830 Kazinczy Ferenc ford.–Molière 7163001, 43) | A fényesen sikerült díszhangverseny Kossow Jenő dr. pozsonyi karmester és Valker István soproni karmester érdeme (1911 Zenelap 2117002, 2) | Egy német fogász, Dr. Michael Guggolz jó megoldást talált (1998 Magyar Hírlap CD09).

1b. (birtokszóként) ’〈vmely szaktudomány területén〉 egyetemi, ill. akadémiai doktori fokozatot és az ezzel járó címet elnyert személy’ ❖ Szerdahely György Ur, a Filoſofiának Doktora (1783 Magyar Hírmondó 7444038, 306) | Csubai Mátyás, bölcselet doktora és kath. plébános (1893 Magyar írók élete CD27) | Jog és államtudomány doktora (1954 Erdélyi József 9127038, 102) | [1951-ben] az MTA megkapta az „MTA Doktora” tud. cím adományozásának jogát (1997 PedagógiaiLex. C6811, 585).

2. (/biz, átv is) ’orvosi tevékenységre képesített és azt foglalkozásszerűen űző személy’ ❖ Bauhinus János egy jeles Frantzia Orſzági Füves Doktor irja e’ felül [ti. az ún. erdei papucskosborról], hogy az uj ſebeket hamar meg-gyógyítja (1775 Csapó József 7062001, 180) | ő a lélek doctora, kegyed a testé (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | „Kolerás!” – rémüldöztek; és felhívták az utczáról, a ki doktort legelébb kaptak (1917 Kaffka Margit 9290049, 176) | – Az öregkori esések gyakran végződnek combnyaktöréssel – magyarázza a doktor (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég, Vall) ’egyházi tanító, ill. 〈a középkori katolikus egyházban:〉 egyházatya’ ❖ Szent Pál Apoſtol irván Timóteusnak, magát Prédikátornak, Apoſtolnak, és a’ pogányok’ Doktorának nevezte (1774 Vajda Sámuel 7365003, 111) | Némelyek ama végszavakat […] szent Bernárd apátnak tulajdonitják, holott azok már Anzelm luccai püspöknek, ki e szent doctor előtt élt, a Salve Regina fölött irt meditatiójában is előfordulnak (1857 Lonovics József 8578006, 257) | [Szent Ambrus] munkáinak kitünőségére elég bizonyíték az, hogy a kat. egyház őt […] az egyház négy nagy doktora közé sorolja (1893 PallasLex. CD02) | egytől egyig mindenki arra van utalva, hogy csendes és tanulékony lélekkel bizza magát a kormányzás végett az erre rendelt doktorokra (1910 Rábold Gusztáv ford.–Calvin CD1211).

Ö: bába~, bölcsész~, csoda~, dísz~, kis~, ló~, nagy~, orvos~.

ÖU: jog~.

Sz: doktorol.

Vö. CzF. doktor · doktorság; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.