drabant fn 3A1 (rég)trabant (rég, ritk)

1. (Tört is)(vkinek a személyes szolgálatában álló) gyalogos (zsoldos) katona’ ❖ Zavaros tengernek kékell habjai, Æolus Iſtennek zordon Drabantyai, Tengeren járóknak dühös oſtorai (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 687) | [Dobó] a’ tömlötzhöz közel egy erős főldpalánkba, ſzáz negyvenegy drabantot küldött Nagy Bálint, Nagy Antal, Filep Demeter kezek alá (1802 e. Budai Ferenc 7060004, 548) | a fejedelem [ti. Báthory Zsigmond] beleegyezett, hogy minden kéznél levő sereget, köztük a fejedelem 600 drabantját és minden udvari lovagot, a határra küldjenek (1891 Szádeczky-Kardoss Lajos CD55) | [Mátyás zsoldosseregében] a gyalogság sokkal kisebb szerepet játszott, s rendesen a városok szolgáltatták a tisztán védelmi célból felállított páncélos és pajzsos gyalogosokat, valamint a lándzsával, íjjal vagy számszeríjjal felszerelt könnyű gyalogost, akit a XV. században a huszitáktól átvett szóval németek és magyarok egyképen drabantnak neveznek (1934 Szekfű Gyula CD42).

2. ’fegyveres őr, hatósági szolga, hajdú, poroszló’ ❖ hátra köttetvén, Két kezét, ’s Drabantok között kísértetvén (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 83) | Számos isméti lopásokat jegyezhetnénk ujra fel, de szándékosan hallgatunk, mert azok ott is megtörténnek, hol annyi biztos és trabant nincs mint fővárosunkban (1844 Pesti Hírlap CD61) | a rend fenntartására kirendelt városi drabantok (1876 Jókai Mór CD18) | Pest város lakosai csendes, békeszerető, szorgalmas emberek voltak, a hatóságnak nagy bajt nem okoztak, alig volt a városnak 30 drabantja (1921 e. Ujházy Ferenc CD10).

3. ’vmely bolygó körül keringő kisebb égitest; hold¹, mellékbolygó’ ❖ A’ nagy hir Londoni Herschel a’ maga 40 lábnyi Tellescopiuma által úgy találta-fel, hogy az Uranus nevezet plánétának, 6 trabantjai vagynak (1798 Magyar Kurír C0333, 212) | A föld hű drabantja éppen akkor lesz utolsó negyedében, s az üstökösnek a föld és a hold között keresztül kell menni (1872–1874 Jókai Mór CD18).

J: darabont.

Sz: drabantság.

Vö. CzF. darabant; ÉrtSz.; TESz. darabont; ÉKsz.; SzT. darabont

drabant főnév 3A1 (rég)
trabant 3A1 (rég, ritk)
1. (Tört is)
(vkinek a személyes szolgálatában álló) gyalogos (zsoldos) katona
Zavaros tengernek kékell habjai, Æolus Iſtennek zordon Drabantyai, Tengeren járóknak dühös oſtorai
(1789 Fejér Antal ford.Barclay)
[Dobó] a’ tömlötzhöz közel egy erős főldpalánkba, ſzáz negyvenegy drabantot küldött Nagy Bálint, Nagy Antal, Filep Demeter kezek alá
(1802 e. Budai Ferenc)
a fejedelem [ti. Báthory Zsigmond] beleegyezett, hogy minden kéznél levő sereget, köztük a fejedelem 600 drabantját és minden udvari lovagot, a határra küldjenek
(1891 Szádeczky-Kardoss Lajos)
[Mátyás zsoldosseregében] a gyalogság sokkal kisebb szerepet játszott, s rendesen a városok szolgáltatták a tisztán védelmi célból felállított páncélos és pajzsos gyalogosokat, valamint a lándzsával, íjjal vagy számszeríjjal felszerelt könnyű gyalogost, akit a XV. században a huszitáktól átvett szóval németek és magyarok egyképen drabantnak neveznek
(1934 Szekfű Gyula)
2.
fegyveres őr, hatósági szolga, hajdú, poroszló
hátra köttetvén, Két kezét, ’s Drabantok között kísértetvén
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
Számos isméti lopásokat jegyezhetnénk ujra fel, de szándékosan hallgatunk, mert azok ott is megtörténnek, hol annyi biztos és trabant nincs mint fővárosunkban
(1844 Pesti Hírlap)
a rend fenntartására kirendelt városi drabantok
(1876 Jókai Mór)
Pest város lakosai csendes, békeszerető, szorgalmas emberek voltak, a hatóságnak nagy bajt nem okoztak, alig volt a városnak 30 drabantja
(1921 e. Ujházy Ferenc)
3.
vmely bolygó körül keringő kisebb égitest; hold¹, mellékbolygó
A’ nagy hir Londoni Herschel a’ maga 40 lábnyi Tellescopiuma által úgy találta-fel, hogy az Uranus nevezet plánétának, 6 trabantjai vagynak
(1798 Magyar Kurír)
A föld hű drabantja éppen akkor lesz utolsó negyedében, s az üstökösnek a föld és a hold között keresztül kell menni
(1872–1874 Jókai Mór)
Sz: drabantság
Vö. CzF. darabant; ÉrtSz.; TESz. darabont; ÉKsz.; SzT. darabont

Beállítások