drága mn és fn  derága (nyj)

I. mn 16A

1. ’olyan 〈áru(cikk), szolgáltatás stb.〉, amelynek (nagyon) magas az ára, amely (túlságosan) sok pénzbe kerül’ ❖ Igaz hogy ez drága portéka (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 495) | drága kvártélyt nem tarthatnának (1793 Sándor István 7287036, 345) | Kivált az aszszonyok és lyányok elkezdtek mód nélkül czifrálkodni; a’ redős pendel helyett drága kartonszoknyákat vásároltak (1844 e. Edvi Illés Pál 8573001, 20) | a kétkézi munka drága (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Nem maradt reggelre csak ez az egy garasom. No mondok veszek rajta pípát. Ennél derágább pípája nem lesz a szógabirónak se (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 38) | Nincsen karácsonyfa, ami akad, drága, méregdrága, nem nekünk, szegényeknek termett (1919 Juhász Gyula¹ 9284900, 271) | drága szállodák, kávéházak (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 313) | a helyi tömegközlekedés rendkívül drága szolgáltatás (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’olyan 〈személy〉, aki áruját v. munkáját, szolgáltatásait magas áron, ill. sok pénzért kínálja’ ❖ Szép ruhát csináltatok magamnak a legdrágább szabóval (1789 Dugonics András C1483, 59) | A közönség izlése szerint kell szerződtetnünk a szinészeket. Azokat, akik népszerüek s azok drágák (1911 Pásztor Árpád 9519011, 172) | Nem borotválkozott már minden nap, mert a borbély drágább lett (1917 Krúdy Gyula C2845, 115) | Alfréd házitanító is volt, drága, de megbízható, akinél különbet az osztályfőnök nem ajánlhatott (1928 Németh László² 9485038, 193) | Ha akkor csak azt a kiló aranyat lerakom, ma az kábé 8–900 ezer forint lenne, majdnem 152 egy millió! Én viszont elherdáltam az egészet. Apartmantba laktam, meg drága kurvák, meg mindenki a vendégem – ződfülű voltam még, na! (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 152).

1b. ’túlságosan sok pénzt igénylő 〈eljárás, esemény, életmód stb.〉’ ❖ a’ ſzegényſégnek ezen el-adott orvosláſom igen drágának fog-látzani, mivel annyi kina fa héj ſokba kerl (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 273) | A’ Processusok [= perek] drágák (1787 Magyar Kurír C0312, 541) | nem csekély mennyiségü nemesi jószág van jelenleg is hol örökösödés, hol drága vásárlás utján nemtelenek kezén (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | drága ruházkodás (1841 Pesti Hírlap CD61) | Ezek voltak azok a bizonyos drága estélyek, amelyeket még a híres Tortoni szolgált ki (1910 Rippl-Rónai József CD10) | Drága fogadás, havonta megrendezett est szépe választás kell ahhoz, hogy legyen pénz és jöjjenek a szponzorok (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’olyan 〈időszak v. gazdasági helyzet〉, amelyre az alapvető szükségleti cikkek árának 〈túlságosan〉 magas volta jellemző’ ❖ a’ mi keveset szerzek, ebben a’ drága idben allig elég három négy napra (1804 Verseghy Ferenc C4434, 57) | 1817-ben, azon irtóztató drága esztendőben, midőn a’ gabonának mérője nem mint most 4–5, hanem 50–60 forint volt (1843 Pesti Hírlap CD61) | Nem szabad pocsékolni ebben a drága világban (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 65) | a szén nem lesz elég tavaszig, hiába, a tél a legdrágább évszak (1972 Nádudvari Anna 2021005, 883).

1d. (átv is) ’(aránytalanul) magas árú, költségű 〈dolog〉, ill. (túlságosan) nagy 〈pénzösszeg, ár〉’ ❖ ſok hires ’s nevezetes orvoſſágoknak klſ orſzágokrúl hazánkba való’ bé hordáſa, mellyeket […] drága pénzen meg-véſznek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 586) | Szabadságot vesznek drága áron, S én ne legyek a véres vásáron (1849 Petőfi Sándor 8366433, 227) | az egész ülésnek rendkívül udvarias volt a jellege. Az elején Zichy Jenőt dicsérgették. Drága dolog volt, de jól esett neki. Tizenkétezer forintjába került az az egy szó, amit a jegyzőkönyvbe iktattak (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Felfedezte, hogy ugyanazokat a dolgokat, amelyeket az előkelő negyedekben oly drága pénzért mérnek az idegeneknek, kis utcában, egyszerű boltokban, vagy a bazár-városrészekben, a rue de Rivolin vagy a rue de Rennes-en sokkal olcsóbban meg lehet kapni (1937 Szerb Antal 9668030, 153) | a viszonylag drága, és eddig is korlátozott kört érintő munkahelyteremtő beruházás ötödére esett vissza (1995 Figyelő CD2601).

2. ’(aránytalanul) nagy áldozatot kívánó, súlyos következményekkel járó 〈dolog〉’ ❖ tudom, mely drága az ilyen veszteség! (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373009, 251) | A vár víhatatlan kőszál tetejében, Benne elszánt had áll éjjel nappal résen Szép parancsnokának szavára figyelve: Drága lesz, ha lesz a vivók győzedelme! (1847 Tompa Mihály 8484061, 16) | mi haszna volna neki az egész harcban? Mit kapna érte? Egy asszonyt, örökre? […] Meghökkent tőle. Ohó, drága lesz a ciróka-maróka? Olyan nincs! (1909 Móricz Zsigmond CD10) | – Hát azt hallottátok – szól közbe apám, hogy drága lesz a mennyország kulcsa? (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

2a. ’súlyos, komoly, terhes 〈következmény〉’ ❖ Nagy vétekké változtatja legkisebb fogyatkozásunkat, a legkisebb esztelenséget, melyet sokszor drágán megfizettünk, a rágalmazás (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373009, 249) | Cezárt megölték, de drágán is fizették (1801 Bessenyei György¹ ford.–Millot 7044050, 44) | a legrosszabb közigazgatás, az igazság kiszolgáltatásának mindazon hiányai, melyeket tapasztalunk, nemzeti szétdaraboltságunk, nem szükséges következményei-e rendszerünknek, melyről joggal elmondhatjuk, hogy soha gyengébb biztosíték drágább áron nem vásároltatott még? (1846 Eötvös József 8126040, 421) | A szellem szabadsága olyan szabadság, amelyet Európa drága áron hódított meg a középkortól a felvilágosodásig terjedő időszakban (1989 Szávai János 2015037, 50).

3. ’〈nyomatékosításként, fokozásként is:〉 nagy eszmei értéket hordozó, ill. vki számára különösen fontos, becses 〈dolog v. tárgy〉’ ❖ kik Szabadságnak oſzlopot emeltek, Azok is rab ſzíjon alatta hevertek. Hogy leg nagyobb kintse  az embereknek, Leg drágább jóſzága ſzegény földieknek, Tudom (1772 Orczy Lőrinc 7249001, 3) | Ott állt Perenna és a kardra bámult, Amelyen olyan drága vér aludt meg (1846 Petőfi Sándor 8366294, 75) | letörlöm drága könnyed (1874–1883 Reviczky Gyula 8392026, 32) | Alszik, mint a drága édes tej (1925 Berde Mária 9047016, 35) | A felettükállóknak boldogan ajánlották fel a legdrágább családi ereklyéket is (1936 Illyés Gyula 9274057, 141) | Ekkor felfogta azt, amit közönségesen mulandóságnak neveznek, s hogy mennyire drága neki az, amit általa elveszíthet (1994 Kertész Imre² CD41).

4. (biz v. kedvesk is) ’〈megszólításban, udvariassági kifejezésekben is, gyakr. gúnyosan, ellenkező értelemben:〉 édes, kedves, ill. szeretetre v. tiszteletre méltó 〈személy〉’ ❖ Jól dajkálkodnék drága ſzülötti körl (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 10) | a’ Báró a’ házból ki-fordulván, a’ Gróf élt ez alkalmatoſsággal, és Eleonórának ekképen ſzólt: Drága Kis-Aſzſzony! (1785 Mándi Sámuel ford.–Korn 7223001, 240) | Drága Kedves Fülöp Úr! (1830 Kisfaludy Sándor 8243062, 457) | Az ég szerelmére mit mivel drága barátom (1844 Czakó Zsigmond 8073001, 17) | Éjjel-nappal kérem most ezt a szörnyet, hogy vigyen föl oda a többi lények közé az édes, drága anyámhoz (1912 Csáth Géza 9085007, 49) | Gyere be drága szerelmem, Virágot neked vetettem (1960 Nagy László² ford. 9473131, 14) | Ráakaszkodtak az én gyönyörű szép fiamra, mert ragyogott az, akár a nap, s mert tündökölt annak még a talpa is. Mégis kidobták. A kis cselédlányok, a drága szép nejek (1997 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’ilyen személyre valló, rá jellemző, hozzá tartozó’ ❖ Sok drága jó téteményivel nagyra ktelezi ſzegény ſzolgáját az Úr (1776 Klein Efraim 7182001, 232) | Oly nemes Haragot s ily drága tetteket ily árva Lénytől, ki szemre koldusdolgokat Igért, soha nem láttam (1872 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | Drága női kezek, akik ezeket a rózsákat csokorba kötöztétek, legyetek áldottak, legyetek áldottak! (1905 Juhász Gyula¹ 9284809, 35) | az ég felé száll egy drága sóhajtás: „Férjes asszony létemre szeretek egy férfiút. De üdén, tisztán folyik érzelmem, mint a forrás szűz vize…” (1916 Krúdy Gyula CD54) | Tiszta ing: tiszta világod, kívánni kell e gyönyört, rimánkodj érte, ha drága mosolyod ága letört (1956 Nagy László² 9473053, 62).

5. (kissé rég) ’〈jó, kellemes érzéki élményt kiváltó illatra, ízre vonatkoztatva〉’ ❖ [az ibolya] nem leg-ſzebb ugyan, de tökélletes remek; kékell, de drága illatú, kellemetesbb a’ kellemeteſségnél (1790 Mindenes Gyűjtemény 7457046, 341) | drága ízű sütemény (1804 k. Császári Losy Pál 7467003, 366) | drága szalmiákszag járt a doktor bácsi körül, mert mindig szalmiákcukrot tartott a szájában (1933 Szép Ernő CD10).

II. fn 6A (biz is)

’〈megszólításban is, gúnyosan, ellenkező értelemben is:〉 édes, kedves, ill. szeretetre v. tiszteletre méltó személy’ ❖ La Precieuse. A’ Drága (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 327) | ott jön a mi drágánk (1884 Csiky Gergely 8088006, 6) | most megváltoztak a dolgok. Most már senki más nem imádhatja az ő kis drágáját (1927 Budapesti Hírlap júl. 19. C4715, 16) | [Hanna] odasimult a férfihez: – Ó drágám – suttogta –, milyen jó veled … (1941 Ottlik Géza 9496002, 166) | Ha jól szoktattuk az embert, zokszó nélkül megy majd fürdetni, meg mesélni […], neki biztosan tovább tart az esti tortúra, mint nekünk, orrba-szájba fogják majd szívatni a kis drágák (1998 Magyar Hírlap CD09).

Ö: méreg~.

Vö. CzF. ~, drágán; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, drágábban, drágán; ÚMTsz.