drágaköves mn 2B7

1. ’egy v. több drágakővel díszített 〈()tárgy〉’ ❖ meg küldötte néki az olvasót egy drága köves börböntzébenn (1784 Magyar Hírmondó C0272, 133) | öregünknek drágaköves kardja (1847 Vas Gereben 8514008, 57) | valami rikító, kihívó jelenést vártam, férfi és nő különc keverékét, bársony zekében, nyakában tarka selyemsállal, nikotinos újjain drágaköves gyűrűkkel (1945 Sőtér István 9613002, 10) | ezüst rámában drágaköves szentképek (1989 Kemenes Géfin László 2001005, 22).

1a. ’ilyen 〈viselet v. ruhadarab〉’ ❖ Drágaköves párta, fehér ruha minden, Hó szinü selyemből... nem adták azt ingyen! (1849–1853 Arany János CD01) | a drágaköves mentéken, bogláros kalpagokon csak úgy szikrázott a márcziusi napfény (1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc CD45) | talán egy drágaköves, rózsásfehér, finom menyasszonyi csipkéről álmodik Krupp Berta (1906 Ady Endre CD0801) | az arisztokrata drágaköves díszruhája (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 56) | ráadták a császárra a drágaköves bibort (1932 Móra Ferenc 9459036, 5).

1b. (ritk) ’olyan 〈személy〉, aki ilyen ékszereket v. ilyen ruhát, öltözetet visel’ ❖ a csipkés, drágaköves dámák és frakkos urak elegáns tömegébe fekete gyászruha csöppent (1904 Ady Endre CD0801) | [Vaszil odament] a bíborba, bársonyba öltözött, drágaköves nagyúrhoz (1920 Csató Sándor CD10).

2. (ritk) ’drágaköveket tartalmazó 〈hely〉, ill. drágakövekből álló 〈gyűjtemény〉’ ❖ a keleti tündérmesék drágaköves barlangjainál (1903 Jókai Mór CD18) | Szabad idejét a fejedelem a király kis képtára és drágaköves gyüjteménye megtekintésével töltötte (1910 Márki Sándor CD55).

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.

drágaköves melléknév 2B7
1.
egy v. több drágakővel díszített ()tárgy〉
meg küldötte néki az olvasót egy drága köves börböntzébenn
(1784 Magyar Hírmondó)
öregünknek drágaköves kardja
(1847 Vas Gereben)
valami rikító, kihívó jelenést vártam, férfi és nő különc keverékét, bársony zekében, nyakában tarka selyemsállal, nikotinos újjain drágaköves gyűrűkkel
(1945 Sőtér István)
ezüst rámában drágaköves szentképek
(1989 Kemenes Géfin László)
1a.
ilyen 〈viselet v. ruhadarab〉
Drágaköves párta, fehér ruha minden, Hó szinü selyemből... nem adták azt ingyen!
(1849–1853 Arany János)
a drágaköves mentéken, bogláros kalpagokon csak úgy szikrázott a márcziusi napfény
(1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc)
talán egy drágaköves, rózsásfehér, finom menyasszonyi csipkéről álmodik Krupp Berta
(1906 Ady Endre)
az arisztokrata drágaköves díszruhája
(1928 TolnaiÚjLex.)
ráadták a császárra a drágaköves bibort
(1932 Móra Ferenc)
1b. (ritk)
olyan 〈személy〉, aki ilyen ékszereket v. ilyen ruhát, öltözetet visel
a csipkés, drágaköves dámák és frakkos urak elegáns tömegébe fekete gyászruha csöppent
(1904 Ady Endre)
[Vaszil odament] a bíborba, bársonyba öltözött, drágaköves nagyúrhoz
(1920 Csató Sándor)
2. (ritk)
drágaköveket tartalmazó 〈hely〉, ill. drágakövekből álló 〈gyűjtemény〉
a keleti tündérmesék drágaköves barlangjainál
(1903 Jókai Mór)
Szabad idejét a fejedelem a király kis képtára és drágaköves gyüjteménye megtekintésével töltötte
(1910 Márki Sándor)
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások