drágul tn ige 1a3

1. (tárgyragos határozóval is) ’vminek az ára (egyre jobban) felmegy, értéke v. költsége (fokozatosan) növekszik’ ❖ naponként drágúl [a fa] (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 216) | s midőn azután [a magyar nemzet] kézművek által nemesitett tulajdon termékeit az idegenektől a’ kézműves’ ’s kereskedő’ nyereményeivel drágulva, ismét visszavevé […], nem a’ közjó’ érdeke ellen, hanem egyenesen annak érdekében cselekedett (1844 Pesti Hírlap CD61) | A napszámos helyzete a középkorban nem volt kedvezőtlen, de amint az élet drágult, rosszra fordult; az árak emelkedésével szemben csak későre tudta kieszközölni béremelését (1906 Domanovszky Sándor 9111002, 31) | az értelmiségi veszi meg az egyre dráguló könyveket (1988 Beke Kata 1012003, 253) | az utazási költségek nagyot drágultak Magyarországon (1997 Országgyűlési Napló CD62).

2. (ritk)(eszmeileg) felértékelődik vmi’ ❖ fogy a múlt és drágul az emlék (1941 Illyés Gyula 2018018, 501) | a föld eme egyre dráguló kincse [ti. a szén] (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

Ö: meg~.

Sz: drágulás.

Vö. CzF. drágúl · drágul; ÉrtSz.; TESz. drága; ÉKsz.

drágul tárgyatlan ige 1a3
1. (tárgyragos határozóval is)
vminek az ára (egyre jobban) felmegy, értéke v. költsége (fokozatosan) növekszik
naponként drágúl [a fa]
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
s midőn azután [a magyar nemzet] kézművek által nemesitett tulajdon termékeit az idegenektől a’ kézműves’ ’s kereskedő’ nyereményeivel drágulva, ismét visszavevé […], nem a’ közjó’ érdeke ellen, hanem egyenesen annak érdekében cselekedett
(1844 Pesti Hírlap)
A napszámos helyzete a középkorban nem volt kedvezőtlen, de amint az élet drágult, rosszra fordult; az árak emelkedésével szemben csak későre tudta kieszközölni béremelését
(1906 Domanovszky Sándor)
az értelmiségi veszi meg az egyre dráguló könyveket
(1988 Beke Kata)
az utazási költségek nagyot drágultak Magyarországon
(1997 Országgyűlési Napló)
2. (ritk)
(eszmeileg) felértékelődik vmi
fogy a múlt és drágul az emlék
(1941 Illyés Gyula)
a föld eme egyre dráguló kincse [ti. a szén]
(1993 A magyarság kézikönyve)
Sz: drágulás
Vö. CzF. drágúl · drágul; ÉrtSz.; TESz. drága; ÉKsz.

Beállítások