drapéria fn 6A draperia (rég)
1. ’〈épületeknek, épületbelsőknek, a politikai és a magánélet (ünnepi) színtereinek díszítményeként v. színpadi dekoráció részeként:〉(fal)felületeket, (köztéri) dekorációs tárgyakat stb. beborító(, redőzött) textilanyag’ ❖ multkor is fényes bált tartottunk. Ragyogó diszitmények, képek, tükrök, draperia (1858 Vasárnapi Újság CD56) | megtelt a palota nagy díszterme, mely Tisza idejében piros bíborral és piros selyem drapériákkal volt díszítve (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | A színpadot fekete drapériák határolják (1928 Kürti Pál CD10) | Nemzetiszínű és vörös drapériákba öltözött a Kereskedelmi Alkalmazottak szakszervezetének székháza a 25.-ik közgyűlésre (1948 Szabad Nép ápr. 18. C4871, 9) | [Angéla] az asztalt vörös drapériával teríti le (1967 Csurka István 9096001, 31) | [A Hősök terén] az obeliszk előtt állt az istentiszteletet tartók részére ácsolt emelvény, rajta súlyos, fekete drapéria (1990 Lovass Zoltán 1097001, 184).
1a. ’kül. ablak elé függesztett, es. helyiségeket egymástól elválasztó, rendsz. dús redőzetű, félrehúzható textília, függöny, ill. ennek díszítményeként saját anyagából a felső rész elé rögzített keskenyebb, redőzött csík, függönydísz’ ❖ Könyvdarabok, drága veres bársony kanapék, székek, papi köntösök, drapériák, ajtók, ablakok s mindenféle házi eszközök lebegtek a Seine [= Szajna] vizén (1835 Bölöni Farkas Sándor 8066002, 165) | A dolgozó szobában sötét draperia volt felfüggesztve (1882 Kazár Emil C2511, 291) | Félkézzel az ajtó drapériáját fogta (1933 Török Sophie CD10) | A parasztság rendszerint kétszárnyú függönyt alkalmazott, néhol fönn drapériával (1979 NéprajziLex. CD47) | A lakások enteriőrje is megváltozik ilyenkor [ti. ősszel], mert előkerülnek a nyárinál sokkal súlyosabb függönyök, drapériák, amelyek a melegnek – most már csak az érzetét – sugározzák (1998 Magyar Hírlap CD09).
2. (Műv) ’〈képző- és iparművészetben:〉 rendsz. művészi elrendezésben ábrázolt(, gazdagon) redőzött kelme mint kompozíciós, háttér- v. díszítőelem’ ❖ Ez a’ kép légyen szívemnek reád intő záloga […]. Nemes izlés tündöklik az egészben finom kifejezéssel, harmoniával, és praecisióval. A’ draperia új és méltóságos (1806 Csehy József C2557, 38) | [A festő] kijelelé fejemnek a helyt, s kirajzolá az egész figurát, űlve egy oszlopfejezeten, melyen szép vetésben löke el egy violaszín posztót, hogy a modern öltözet draperiát is kapjon (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 146) | Vedres [Márk] művészete jóformán az abszolút szobrászatinak keretében marad és a festőiségnek még a szobrászi gyakorlatban annyira otthonos elemétől is idegenkedik, mint a drapéria (1917 Elek Artúr CD10) | [Az Operaház mennyezetképéhez] mindegyik alakot élő modell után rajzolta Lotz [Károly] és később öltöztette fel drapériákkal. A leplek redőzetéről, omlásáról, dagadásáról természetesen külön készített tanulmányokat (1938 e. Ybl Ervin 9793001, 229) | A Madonna kecses tartású, kacér úrnővé lesz, az aranyszárnyú angyalok testéből mind többet mutat meg a „véletlenül” lecsúszó drapéria (1968 Artner Tivadar 9009001, 47) | A művészet történetében több udvari stílus is létezett. Ami az 1400 körülit megkülönbözteti, az egyfajta lágy festőiség, amely elsősorban a drapériák redőinek dekoratív ritmusában fejeződik ki (1984 Eörsi Anna 1042001, 6) | a drapéria pompázatos háttere előtt elhelyezkedő modellek [a képen] (1986 Nádas Péter 9466004, 438).
3. (rég, ritk, Ruha) ’a szoknyának a krinolin fölé boruló része’ ❖ TESz.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.