drúz mn és fn 4A8

I. mn

’kül. Szíriában, Libanonban és Izraelben élő, szír-arab származású, buddhista elemekkel keveredő sajátos iszlám-keresztény hitet valló 〈vallási közösség (mint népcsoport)〉 v. e közösséghez, népcsoporthoz tartozó 〈személy〉, ill. e közösség által gyakorolt 〈vallás〉’ ❖ Emir Beschir keresztyén, még pedig katholikus, vagy is inkább moslem a’ moslemek, druz a’ druzok, ’s keresztyén a’ keresztyének iránt (1835 Hasznos Mulatságok 8629002, 380) | a’ druz foglyok közösen egy iratot bocsátottak társaikhoz (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Mohammed ibn Iszmáil Darazi] a drúz felekezet alapítója, perzsa származású mohamedán volt (1893 PallasLex. CD02) | a Libanon hegység drúz lakosságánál (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | A XVII. sz.-ig drúz emirek tartották itt [ti. Bejrútban] udvarukat (1911 RévaiNagyLex. C5698, 791) | a drúz muzulmánok (1996 Magyar Hírlap CD09) | a keresztény és a drúz közösséghez tartozó SLA-tagok (2000 Magyar Hírlap CD09).

a. ’e közösség által létrehozott, fenntartott, ehhez tartozó’ ❖ Haurán druz állam (1925 RévaiNagyLex. C5713, 5) | Libanonban megkezdi fegyverzetének átadását a drúz milícia (1991 Tények könyve CD37) | 1967 előtt több száz drúz falu volt a fennsíkon, a háború elől azonban tízezrek menekültek Szíriába (2000 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

(tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (Vall v. Tört) ’kül. Szíriában, Libanonban és Izraelben élő, szír-arab származású, buddhista elemekkel keveredő sajátos iszlám-keresztény hitet valló vallási közösség v. népcsoport’ ❖ Emir Beschir keresztyén, még pedig katholikus, vagy is inkább moslem a’ moslemek, druz a’ druzok, ’s keresztyén a’ keresztyének iránt (1835 Hasznos Mulatságok 8629002, 380) | a mai oszmánok és arabok a máshitű jezidák- és drúzokra a barbárság sok attributuma mellett még laza erkölcsöket is fognak (1882 Vámbéry Ármin 8507006, 29) | [Libanon déli részén] druzok és metavilik is vannak (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 160) | a drúzok 1860-61. évi nagy mészárlása után (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

a. ’e közösséghez, népcsoporthoz tartozó személy’ ❖ [Galatában] czigány, mongol, tatár, chaldeus, drúz, a legkülönbfélébb, legfestőibb, legtarkább öltözetben tolong, beszélve tiz-húsz nyelvet (1862 e. Szemere Bertalan 8437007, 112) | Pénteken több száz drúz rendezett tiltakozó tüntetést az Izrael által megszállva tartott Golán-fennsíkon (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. IdSz.; ÉKsz.².

drúz melléknév és főnév 4A8
I. melléknév
kül. Szíriában, Libanonban és Izraelben élő, szír-arab származású, buddhista elemekkel keveredő sajátos iszlám-keresztény hitet valló 〈vallási közösség (mint népcsoport) v. e közösséghez, népcsoporthoz tartozó 〈személy〉, ill. e közösség által gyakorolt 〈vallás〉
Emir Beschir keresztyén, még pedig katholikus, vagy is inkább moslem a’ moslemek, druz a’ druzok, ’s keresztyén a’ keresztyének iránt
(1835 Hasznos Mulatságok)
a’ druz foglyok közösen egy iratot bocsátottak társaikhoz
(1842 Pesti Hírlap)
[Mohammed ibn Iszmáil Darazi] a drúz felekezet alapítója, perzsa származású mohamedán volt
(1893 PallasLex.)
a Libanon hegység drúz lakosságánál
(1900 Nagy képes világtörténet)
A XVII. sz.század-ig drúz emirek tartották itt [ti. Bejrútban] udvarukat
(1911 RévaiNagyLex.)
a drúz muzulmánok
(1996 Magyar Hírlap)
a keresztény és a drúz közösséghez tartozó SLASouth Lebanon Army ’Dél-libanoni Hadsereg’-tagok
(2000 Magyar Hírlap)
a.
e közösség által létrehozott, fenntartott, ehhez tartozó
Haurán druz állam
(1925 RévaiNagyLex.)
Libanonban megkezdi fegyverzetének átadását a drúz milícia
(1991 Tények könyve)
1967 előtt több száz drúz falu volt a fennsíkon, a háború elől azonban tízezrek menekültek Szíriába
(2000 Magyar Hírlap)
II. főnév
(tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (Vall v. Tört)
kül. Szíriában, Libanonban és Izraelben élő, szír-arab származású, buddhista elemekkel keveredő sajátos iszlám-keresztény hitet valló vallási közösség v. népcsoport
Emir Beschir keresztyén, még pedig katholikus, vagy is inkább moslem a’ moslemek, druz a’ druzok, ’s keresztyén a’ keresztyének iránt
(1835 Hasznos Mulatságok)
a mai oszmánok és arabok a máshitű jezidák- és drúzokra a barbárság sok attributuma mellett még laza erkölcsöket is fognak
(1882 Vámbéry Ármin)
[Libanon déli részén] druzok és metavilik is vannak
(1928 TolnaiÚjLex.)
a drúzok 1860-61. évi nagy mészárlása után
(1996 Katolikus Biblia ford.)
a.
e közösséghez, népcsoporthoz tartozó személy
[Galatában] czigány, mongol, tatár, chaldeus, drúz, a legkülönbfélébb, legfestőibb, legtarkább öltözetben tolong, beszélve tiz-húsz nyelvet
(1862 e. Szemere Bertalan)
Pénteken több száz drúz rendezett tiltakozó tüntetést az Izrael által megszállva tartott Golán-fennsíkon
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. IdSz.; ÉKsz.²

Beállítások