dualista mn és fn 6A

I. mn

1. (Fil) ’olyan 〈személy v. csoport〉, aki v. amely a filozófiai dualizmus tanításának, elméletének képviselője, követője’ ❖ A gyakorlati életben forgó ember tehát testestül-lelkestül dualista, ámbár igen tisztán eszméli, hogy elmélete egészének összefüggése gyarló: meg nem magyarázhatja, mikép támadott a véges a végtelenből? (1844 Szontagh Gusztáv C0625, 325) | [Brassai Sámuel] ha még a költészetben, a helyt, hogy a classicizmus kizárólagos híve, – a classicizmus mellett a simbolismust s romanticismust is szeretné, ekkor, mint egy személyben: unitárius, dualista, trinitárius, nevezetes példány volna e földön (1862 Szemere Miklós C6505, 377) | [Az osztrák filozófus,] Weininger dualista. Szerinte az ember két részből áll: az egyik a Kosmosból az Istenből származik, a másik a Chaosból, a Semmiből, az Ördögből (1919 Földi Mihály CD10) | a dualista tábor is öt szektára oszlik (1982 Szegedi Péter ford.–Bunge 2029004, 540).

1a. (Fil) ’a filozófiai dualizmus elméletét, szemléletét tükröző, azzal, ill. annak követőjével kapcs., arra jellemző’ ❖ a perzsa vallás szembeállított két ellenséges hatalmat, a jó és a rossz istenségét, és megalkotta belőlük a dualista vallást (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Igazi filozófusi széles látókörűség nyilatkozik meg Lánczi [Jenő] ama megállapításaiban, melyek az idealista és materialista erkölcstan, s a dualista és monista világnézet összefüggésére vonatkoznak (1908 Szász Zoltán CD10) | Az egyéniséghez való filozófiai ragaszkodás a gondolkodás dualista korszakának maradványa s az objektív és szubjektív világ elkülönítésén alapszik (1916 Földi Mihály CD10) | Voltaire és a szabadkőművesek deista etikája, Locke dualista szenzualizmusa […] a felvilágosodás gondolatrendszerébe és alapmódszeréhez tartozik (1965 Szauder József CD53) | az agy – tudat probléma kutatási irányait mindmáig lényegesen befolyásolja a kutató dualista vagy monista filozófiai alapállása (1990 Rádi Péter 2029018, 528).

2. (Tört v. Pol) ’olyan 〈személy v. csoport(osulás)〉, aki v. amely a politikai dualizmusnak híve, támogatója’ ❖ dualista államférfiak (1910 Ignotus CD10) | Az események átgázoltak rajta [ti. az Andrássy-párton] és a dualista többségen is (1923 Károlyi Mihály 9311004, 419).

2a. (Tört v. Pol) ’olyan 〈társadalmi rendszer〉, amely a politikai dualizmus elveinek megfelelően működik’ ❖ abból indultunk ki az uj államkapcsolat tervének felállításánál, hogy a régi dualista rend nem képes maradandó békét biztosítani (1918 Jászi Oszkár 9277002, 71) | széthullott a […] római-gót dualista rendszer (1936 Váczy Péter CD42) | a magyar minisztérium minden tagja, kivéve Kossuthot, arra törekedett, hogy Magyarországnak a dualista államrendszerben való békés fejlődését biztosítsa (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | a letűnt Monarchiát illető politikai állásfoglalások évtizedeken keresztül meghatározták a dualista rendszernek és ebben Magyarország helyzetének történeti értékelését (1975 Hanák Péter 9222001, 292).

2b. (Tört v. Pol) ’a politikai dualizmusra mint államszerkezetre jellemző, azzal kapcs.’ ❖ A római jog és a barbár jog, római polgárság s barbár katonaság szembeállítása teljesen megfelel az Itáliából ismeretes dualista államkoncepciónak (1936 Váczy Péter CD42) | a Bismarck vezette „kisnémet” egységtörekvésnek Ausztria dualista átalakulása szinte függvénye, járuléka volt (1965 Somogyi Sándor CD53) | a dualista korszak utolsó miniszterelnöke (1991 Diószegi István 2037017, 1513) | Magyarország dualista államformát kapott, míg Csehországnak nem jutott hasonló státus (1996 Magyar Hírlap CD09) | [Deák Ferenc] a dualista alkotmányosság értelmezése körül kirobbant „hevesi ügy”-ben 1867. november 4-én szólalt fel (1999 Miru György CD58).

3. (vál) ’olyan 〈elmélet, szemlélet stb.〉, amely két, eltérő jellegű, egymással rendsz. ellentétes összetevőn alapul’ ❖ a dualista harmóniarendszert követő művekben a + az A-dur hármashangzat […] jele (1930 ZeneiLex. CD49) | Hogyan jussunk ki ebből a dualista dilemmából: hullám vagy részecske? (1996 Természet Világa ford. CD50) | A magyar társadalom és a gazdaság polarizálódik, dualista, sőt trialista modell kezd kialakulni (1997 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. (Fil) ’a dualizmusnak mint filozófiai elméletnek, tanításnak a képviselője, követője’ ❖ a’ dualistának a’ Matéria nem egyéb tunya atomoszoknál (1814 Kölcsey Ferenc C2565, 219) | [Komjáthy Jenő] először Spinoza Ethicá-ját olvassa, s mint született dualista, ki az anyag mellett mindig megkülönbözteti a szellemet […] megnyugvást talál az amsterdami bölcs pantheismusában (1906 Kosztolányi Dezső C2751, 149) | az élet az anyag mozgásából megmagyarázható-e, vagy egészen különálló mozgás, vagyis a monistáknak és materiálistáknak, vagy pedig a dualistáknak van-e igazuk[?] (1910 Babits Mihály 9014138, 34) | Ha a dualista megpróbálna matematikai nyelven beszélni, ahelyett hogy a közönséges nyelv kényelmes árny és fény játékában maradna, akkor arra kényszerülne, hogy egy adott személy állapotterét két különböző, szeparált részre hasítsa (1982 Szegedi Péter ford.–Bunge 2029004, 552).

2. (Tört v. Pol) ’a dualizmusnak mint politikai formációnak, államszerkezetnek a híve, támogatója’ ❖ tragikuma van a dualizmusnak, s ezzel tragikumuk van a dualistáknak (1910 Ignotus CD10) | [A király] a dualizmust egy tollvonással szüntette meg, de megtartotta tanácsadóiul a megcsontosodott dualistákat (1923 Károlyi Mihály 9311004, 427).

3. (vál) ’vmilyen kettősségre, ellentétpárra épülő elmélet, szemlélet stb. képviselője’ ❖ Sohase tudtam elválasztani a formát a tartalomtól, mint egyesek – a vers dualistái – kik külön testről és külön lélekről beszélnek (1917 Kosztolányi Dezső CD10) | mint megrögzött optimista és dualista, akinek makacs hite, hogy nem egyféle, hanem kétféle igazság van, s ez a kétféle igazság mozgatja az élő és változó világot (1923 Karinthy Frigyes CD10) | [Tersánszky] nem bontja elemeire az életet. Nem analitikus. És semmiféle elméleti tisztábbanlátás kedvéért nem volna hajlandó a dualisták módszereit követni (1928 Szegi Pál CD10).

Vö. SzT.; IdSz.

dualista melléknév és főnév 6A
I. melléknév
1. (Fil)
olyan 〈személy v. csoport〉, aki v. amely a filozófiai dualizmus tanításának, elméletének képviselője, követője
A gyakorlati életben forgó ember tehát testestül-lelkestül dualista, ámbár igen tisztán eszméli, hogy elmélete egészének összefüggése gyarló: meg nem magyarázhatja, mikép támadott a véges a végtelenből?
(1844 Szontagh Gusztáv)
[Brassai Sámuel] ha még a költészetben, a helyt, hogy a classicizmus kizárólagos híve, – a classicizmus mellett a simbolismust s romanticismust is szeretné, ekkor, mint egy személyben: unitárius, dualista, trinitárius, nevezetes példány volna e földön
(1862 Szemere Miklós)
[Az osztrák filozófus,] Weininger dualista. Szerinte az ember két részből áll: az egyik a Kosmosból az Istenből származik, a másik a Chaosból, a Semmiből, az Ördögből
(1919 Földi Mihály)
a dualista tábor is öt szektára oszlik
(1982 Szegedi Péter ford.Bunge)
1a. (Fil)
a filozófiai dualizmus elméletét, szemléletét tükröző, azzal, ill. annak követőjével kapcs., arra jellemző
a perzsa vallás szembeállított két ellenséges hatalmat, a jó és a rossz istenségét, és megalkotta belőlük a dualista vallást
(1899 Nagy képes világtörténet)
Igazi filozófusi széles látókörűség nyilatkozik meg Lánczi [Jenő] ama megállapításaiban, melyek az idealista és materialista erkölcstan, s a dualista és monista világnézet összefüggésére vonatkoznak
(1908 Szász Zoltán)
Az egyéniséghez való filozófiai ragaszkodás a gondolkodás dualista korszakának maradványa s az objektív és szubjektív világ elkülönítésén alapszik
(1916 Földi Mihály)
Voltaire és a szabadkőművesek deista etikája, Locke dualista szenzualizmusa […] a felvilágosodás gondolatrendszerébe és alapmódszeréhez tartozik
(1965 Szauder József)
az agy – tudat probléma kutatási irányait mindmáig lényegesen befolyásolja a kutató dualista vagy monista filozófiai alapállása
(1990 Rádi Péter)
2. (Tört v. Pol)
olyan 〈személy v. csoport(osulás), aki v. amely a politikai dualizmusnak híve, támogatója
dualista államférfiak
(1910 Ignotus)
Az események átgázoltak rajta [ti. az Andrássy-párton] és a dualista többségen is
(1923 Károlyi Mihály)
2a. (Tört v. Pol)
olyan 〈társadalmi rendszer〉, amely a politikai dualizmus elveinek megfelelően működik
abból indultunk ki az uj államkapcsolat tervének felállításánál, hogy a régi dualista rend nem képes maradandó békét biztosítani
(1918 Jászi Oszkár)
széthullott a […] római-gót dualista rendszer
(1936 Váczy Péter)
a magyar minisztérium minden tagja, kivéve Kossuthot, arra törekedett, hogy Magyarországnak a dualista államrendszerben való békés fejlődését biztosítsa
(1937 Iványi-Grünwald Béla)
a letűnt Monarchiát illető politikai állásfoglalások évtizedeken keresztül meghatározták a dualista rendszernek és ebben Magyarország helyzetének történeti értékelését
(1975 Hanák Péter)
2b. (Tört v. Pol)
a politikai dualizmusra mint államszerkezetre jellemző, azzal kapcs.
A római jog és a barbár jog, római polgárság s barbár katonaság szembeállítása teljesen megfelel az Itáliából ismeretes dualista államkoncepciónak
(1936 Váczy Péter)
a Bismarck vezette „kisnémet” egységtörekvésnek Ausztria dualista átalakulása szinte függvénye, járuléka volt
(1965 Somogyi Sándor)
a dualista korszak utolsó miniszterelnöke
(1991 Diószegi István)
Magyarország dualista államformát kapott, míg Csehországnak nem jutott hasonló státus
(1996 Magyar Hírlap)
[Deák Ferenc] a dualista alkotmányosság értelmezése körül kirobbant „hevesi ügy”-ben 1867. november 4-én szólalt fel
(1999 Miru György)
3. (vál)
olyan 〈elmélet, szemlélet stb.〉, amely két, eltérő jellegű, egymással rendsz. ellentétes összetevőn alapul
a dualista harmóniarendszert követő művekben a + az A-dur hármashangzat […] jele
(1930 ZeneiLex.)
Hogyan jussunk ki ebből a dualista dilemmából: hullám vagy részecske?
(1996 Természet Világa ford.)
A magyar társadalom és a gazdaság polarizálódik, dualista, sőt trialista modell kezd kialakulni
(1997 Magyar Hírlap)
II. főnév
1. (Fil)
a dualizmusnak mint filozófiai elméletnek, tanításnak a képviselője, követője
a’ dualistának a’ Matéria nem egyéb tunya atomoszoknál
(1814 Kölcsey Ferenc)
[Komjáthy Jenő] először Spinoza Ethicá-ját olvassa, s mint született dualista, ki az anyag mellett mindig megkülönbözteti a szellemet […] megnyugvást talál az amsterdami bölcs pantheismusában
(1906 Kosztolányi Dezső)
az élet az anyag mozgásából megmagyarázható-e, vagy egészen különálló mozgás, vagyis a monistáknak és materiálistáknak, vagy pedig a dualistáknak van-e igazuk[?]
(1910 Babits Mihály)
Ha a dualista megpróbálna matematikai nyelven beszélni, ahelyett hogy a közönséges nyelv kényelmes árny és fény játékában maradna, akkor arra kényszerülne, hogy egy adott személy állapotterét két különböző, szeparált részre hasítsa
(1982 Szegedi Péter ford.Bunge)
2. (Tört v. Pol)
a dualizmusnak mint politikai formációnak, államszerkezetnek a híve, támogatója
tragikuma van a dualizmusnak, s ezzel tragikumuk van a dualistáknak
(1910 Ignotus)
[A király] a dualizmust egy tollvonással szüntette meg, de megtartotta tanácsadóiul a megcsontosodott dualistákat
(1923 Károlyi Mihály)
3. (vál)
vmilyen kettősségre, ellentétpárra épülő elmélet, szemlélet stb. képviselője
Sohase tudtam elválasztani a formát a tartalomtól, mint egyesek – a vers dualistái – kik külön testről és külön lélekről beszélnek
(1917 Kosztolányi Dezső)
mint megrögzött optimista és dualista, akinek makacs hite, hogy nem egyféle, hanem kétféle igazság van, s ez a kétféle igazság mozgatja az élő és változó világot
(1923 Karinthy Frigyes)
[Tersánszky] nem bontja elemeire az életet. Nem analitikus. És semmiféle elméleti tisztábbanlátás kedvéért nem volna hajlandó a dualisták módszereit követni
(1928 Szegi Pál)
Vö. SzT.; IdSz.

Beállítások