dualisztikus mn 15A2
1. (Fil) ’a szellemi és az anyagi szubsztancia létezését alapelvnek tekintő idealista filozófiai tanítást tükröző, azzal kapcs., arra jellemző’ ❖ Descartes dualisztikus rendszert alkot: anyag és szellem mindenben ellenkeznek egymással, mindegyik külön szubsztancia (1893 PallasLex. CD02) | E nagy alapegység ellenére Ágoston rendszere mégis dualisztikus (1917 Babits Mihály C0697, 116) | Arisztotelész lélekfogalma nem dualisztikus, mint Platóné: a lélek a test formája (1981 Lendvai L. Ferenc 1092001, 61).
2. (Fil) ’a világ jelenségeit két, egymástól független, de egymás mellett v. egymás ellen ható erő v. (ős)elv létezéséből magyarázó világnézeti tanítással kapcs., arra jellemző’ ❖ Ezen mythocosmicus eszme dus theosophiai kiképzést nyert később, a jó és rosz, a világosság és setétség, szellem és anyag egymással ellentétesen dualisticus nézettel felállított elveiben (1854 Ipolyi Arnold 8197007, 106) | a természetnek régi dualistikus felfogása megdől (1898 Entz Géza¹ C1580, 4) | Valamely dualisztikus vallás (pl. a zoroasztrizmus) a humánumnak, és a művelődésnek igen magas fokaira is hághat (1946 Wagner Lilla 9784001, 85) | Az „isteni–ördögi” pólusú dualisztikus világképben a boszorkány hiedelemalakja természetesen az ördögi oldalra került (1990 Magyar néprajz CD47).
3. (vál) ’kétarcú, két (ellentétes) részt, vonást stb. egyesítő 〈jelenség, dolog stb.〉’ ❖ München kicsinyes nagyváros, vagy nagyszerü kisváros […]. De e dualisticus jelleme folytonos harcban van önmagával (1864 Kecskeméthy Aurél C0577, 154) | [Petőfi] dualisztikus lelkének egész ellentétes gépezete (1912 Szabó Dezső 9623017, 57) | [Németh László Irgalom című regénye] az értékek olyan egyidejű és keresztirányú mozgására épül, amely végül dualisztikus, két elem belső egyensúlyára épülő szubsztanciaként állítja elénk az emberi lényeget (1990 Kulcsár Szabó Ernő CD53).
3a. (vál, tréf is) ’két részből álló, két elemű, ill. két összetevőre épülő’ ❖ a Hotel d’Espagne et d’Hongrie-t éppen csak a dualisztikus cím mentette meg valami katasztrófától (1875 Jókai Mór CD18) | Az étlap egészen dualisztikus. Két részre osztott lap, de az első részén német a szöveg (1899 Ady Endre CD0801) | Az analitikai kémiában az elemzések eredményét a Berzelius féle dualisztikus elmélet értelmében volt szokás megadni (1972 Szabadváry Ferenc CD30).
4. (Tört v. Pol) ’két független, egyenjogú közigazgatási tartomány, állam stb. együttműködésére, szövetségére jellemző, ill. a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság 1867 és 1918 között fennállt társulásával, annak politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyaival kapcs.’ ❖ a monarchia mostani dualisztikus alakja (1860 Jókai Mór CD18) | Mária Terézia azzal, hogy a magyar alkotmányt érintetlenül meghagyta, a később mindig világosabban előtérbe lépő dualisztikus államformát alapította meg (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Andrássy Gyula] a közös hadsereget a dualisticus monarchia s abban Magyarország életföltételéül tekinté (1891 Akadémiai Értesítő 8601001, 340) | az 1867. XII. t.-cikkely, tehát a dualisztikus alkotmány csak egyetlenegy esetben rezervált a király részére Magyarország és Ausztria között döntő felségjogot: a kvóta kérdésében (1911 Újság 2112001, 1) | Figyelmet érdemel a községi szervek monisztikus és dualisztikus rendszerének bemutatása. […] A dualisztikus rendszerben […] a döntési hatáskör az alapvető ügyekben két községi szerv között oszlik meg (1992 Szűcs Imre Zoltán 2022007, 39).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.