dúlás fn 4A

1. ’a dúl igével kifejezett cselekvés’ ❖ Ha igaz, hogy isten az, kit úgy tiszteltek, Tudom, most jósága ellen cselekesztek. Ha pedig e dúlást nektek parancsolta, Nem isten, s hitetek bizonnyal megcsalta (1778 Bessenyei György¹ CD01).

2. (kissé rég) ’〈vmely nagyobb területen:〉 ellenség(es sereg) pusztítással, rombolással, fosztogatással egybekötött, hosszan tartó fegyveres jelenléte v. uralma’ ❖ [Béla vára] a hagyomány szerént még a mongol duláskor állott (1868 Orbán Balázs 8340004, 81) | az 1849 aug. 7–10-iki Losoncot felperzselő orosz dúlás (1897 PallasLex. CD02) | [a vadászat hagyományai] a török dúlással sajnos elvesztek számunkra (1943 Csekonics Endre 1026001, 5) | [IV. Béla] levelében keserűen vetette a pápa szemére, hogy a tatár dúlás nehéz időszakában sem ő, sem a német-római császár, sem a francia király nem nyújtott segítséget (2000 Kristó Gyula CD17).

3. (átv is) ’〈a tárgyi környezetre vonatkoztatva:〉 a pusztítás, rombolás következtében kialakult állapot’ ❖ el tölt a’ Város holtakkal ’s duláſſal (1784 Magyar Hírmondó C0272, 386) | különféle természeti dulások, mellyek a föld területeit illy módon változtatták, s alakitották (1847 Hetilap CD61) | A mételyező materialismus behatott már a családi szentélyekbe is és dulásait a társadalom minden rétegében láthatjuk (1876 Németh Antal² 8331001, 34) | [a hároméves tervben juttatott összeg] lehetővé teszi, hogy a háború dúlásait minél előbb eltüntessük (1947 Szabad Föld jún. 15. C1537, 6).

4. (-ig raggal, hsz-szerűen) (nyj v. irod) ’bőven, bőségesen v. jóllakásig’ ❖ Délben hús, bor elég; ugyanaz vacsorára dulásig (1845 Arany János CD01) | én, kit az ég dúlásig látott el kényelemmel (1861 Fáy András¹ C1720, 320) | Őnekik ott a Kánaánban van most is minden dúlásig (1915 Kaffka Margit CD10) | dúlásig ettek, ittak, dorbézoltak (1958 Nagy Magda 2025130, 760).

Vö. CzF. dúlás · dulás; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. dúl; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. dúlásig

dúlás főnév 4A
1.
a dúl igével kifejezett cselekvés
Ha igaz, hogy isten az, kit úgy tiszteltek, Tudom, most jósága ellen cselekesztek. Ha pedig e dúlást nektek parancsolta, Nem isten, s hitetek bizonnyal megcsalta
(1778 Bessenyei György¹)
2. (kissé rég)
〈vmely nagyobb területen:〉 ellenség(es sereg) pusztítással, rombolással, fosztogatással egybekötött, hosszan tartó fegyveres jelenléte v. uralma
[Béla vára] a hagyomány szerént még a mongol duláskor állott
(1868 Orbán Balázs)
az 1849 aug. 7–10-iki Losoncot felperzselő orosz dúlás
(1897 PallasLex.)
[a vadászat hagyományai] a török dúlással sajnos elvesztek számunkra
(1943 Csekonics Endre)
[IV. Béla] levelében keserűen vetette a pápa szemére, hogy a tatár dúlás nehéz időszakában sem ő, sem a német-római császár, sem a francia király nem nyújtott segítséget
(2000 Kristó Gyula)
3. (átv is)
〈a tárgyi környezetre vonatkoztatva:〉 a pusztítás, rombolás következtében kialakult állapot
el tölt a’ Város holtakkal ’s duláſſal
(1784 Magyar Hírmondó)
különféle természeti dulások, mellyek a föld területeit illy módon változtatták, s alakitották
(1847 Hetilap)
A mételyező materialismus behatott már a családi szentélyekbe is és dulásait a társadalom minden rétegében láthatjuk
(1876 Németh Antal²)
[a hároméves tervben juttatott összeg] lehetővé teszi, hogy a háború dúlásait minél előbb eltüntessük
(1947 Szabad Föld jún. 15.)
4. (-ig raggal, hsz-szerűen) (nyj v. irod)
bőven, bőségesen v. jóllakásig
Délben hús, bor elég; ugyanaz vacsorára dulásig
(1845 Arany János)
én, kit az ég dúlásig látott el kényelemmel
(1861 Fáy András¹)
Őnekik ott a Kánaánban van most is minden dúlásig
(1915 Kaffka Margit)
dúlásig ettek, ittak, dorbézoltak
(1958 Nagy Magda)
Vö. CzF. dúlás · dulás; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. dúl; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. dúlásig

Beállítások