dúródik tn ige 12a9 (nyj)

’〈személy(ek sokasága)〉 tolakodik, nyomakodik’ ❖ Az emberek azonban már duródtak kifelé az ajtón (1927 Móra Ferenc C3205, 158) | Dúródik: „kifelé dúródtunk” (1965 P. Balázs János C6016, 235).

Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.

dúródik ❖ tárgyatlan ige ◦ 12a9 ◦ (nyj)
〈személy(ek sokasága)〉 tolakodik, nyomakodik
Az emberek azonban már duródtak kifelé az ajtón
(1927 Móra Ferenc)
Dúródik: „kifelé dúródtunk”
(1965 P. Balázs János)
Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások