alkalmas mn 15A3
1. ’Vmely követelménynek, helyzetnek, időpontnak megfelelő.’
1a. ’olyan 〈személy〉, aki vmely feladat végrehajtására képes, megfelelő’ ❖ Sok hibázott még attol, hogy utazni alkalmas lehesſek, a’ Sebem nem gyogyult (1793 Naláczy József ford.–Baculard d’Arnaud 7240001, 67) | Egy garnizon-hadnagy teendőinek ellátására alkalmas lett volna: a monarchia szörnyű bonyodalmát kibogozni teljesen képtelen volt (1923 Károlyi Mihály 9311002, 189) | a sorkötelesek tíz százaléka pedig csak valamilyen korlátozással alkalmas katonának (1998 Magyar Hírlap CD09).
1b. ’olyan 〈helyzet, körülmény stb.〉, ami vmely cél eléréséhez, megvalósításához jól (fel)használható’ ❖ [A selyemhernyó] munkájára magaſs venyikénn alkalmas helyet fog: Kezdi tovább vaſtag fonalát ágakra tekerni (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021011, 175) | Csak Pongrácz Károly figyelt élesen, fürgén lesve az alkalmas pillanatot, a királyt és ármádiáját megvédeni (1893 Mikszáth Kálmán CD04) | Egy érdekes sztori, […] egy szép gondolat, érzés inkább alkalmas egy nagyjából közösségi értékítélet kiváltására, mint a formai megoldások (1972–1975 Martinkó András 1104002, 406).
1c. ’olyan 〈anyag, tárgy stb.〉, amely vmely célra (jól) használható’ ❖ Mariánna hoz egy alkalmas kávés, és más tejes kánnát, le-lnek és flſtkmlnek [= reggeliznek] (1786 Osvald Zsigmond ford.–Möller¹ 7251002, 7) | A szálkája pedig – lett volna belőle Alkalmas szarufa bármi háztetőre (1851 Arany János C0650, 64) | Ha másnak nem, szobadísznek alkalmas volt [a könyv] (1934 Móra Ferenc C3204, 13).
1d. ’bizonyos körülményekhez v. alkalomhoz illő, megfelelő’ ❖ alkalmas idtl fogva mindenképpen tellyeſíteni igyekezett (1781 Magyar Hírmondó 7444012, 89) | Krénfy úr […] igen alkalmasnak találá elmondani […] elmés megjegyzését (1856 Jókai Mór C2247, 282) | – Pszt, […] ez az óra nem alkalmas a beszélgetésre (1912 Krúdy Gyula C2837, 82) | A hercegnő lépett szobámba; én ágyamon hevertem, ruhaként mindössze egy pareóval [= fűszoknyával] a köldökömön, ami nem a legalkalmasabb öltözet egy rangos asszony fogadására (1943 Rónay György ford.–Gauguin 9573002, 11).
2. (rég v. nyj) ’meglehetős, elég sok, elég nagy’ ❖ Ö alkalmas sebességgel jö vala, ámbár már ö öreg vólna (1776 Cyrus nyugodalma ford. C4548, 255) | Az igaz, hogy alkalmas köd volt mindenfelé (1901 Eötvös Károly C1611, 234).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alkalom; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.