dühkitörés fn 4B

’〈embernél:〉 dühnek, haragnak hirtelen fellépő kiabálással, erélyes mozdulatokkal járó viselkedésben megnyilvánuló kitörése’ ❖ Carinus (dühkitöréssel). Ez halál volt! (1860 Jókai Mór C2349, 158) | Hányszor mondjam, hogy takarodjék? – kiáltott rá Vilma rekedten, hisztérikus hangon és feléje ment egy fenyegető lépéssel. […] Vilma egyedül maradt. Ez a dühkitörés jót tett neki, belső feszültsége enyhült kissé tőle, mint mikor a kazánban összepréselt gőznek egy kis szelepet nyitnak ki (1919 Schöpflin Aladár CD10) | [ha Márai az emigrációban] hazagondol, dühkitörésbe esik, és ez a düh nemcsak ellenséges, alantas is (1966 B. Nagy László CD53).

a. ’〈(ideg- v. elme)betegség tüneteként:〉 hirtelen fellépő, kiabálással, töréssel-zúzással, es. pusztító indulatokkal járó viselkedés, roham’ ❖ [kórrajza szerint] kórosan ingerlékeny, indulatos, szellemi fejlődésében visszamaradt, időnként szorongó, máskor dühkitörései vannak. A dühkitöréseket a kórrajz finoman „psychomotoros nyugtalanságnak” nevezi (1957 Benedek István 9041005, 72) | Az autista [gyermek] dühkitörései, furcsa viselkedése, szorongása nem kiszámítható, és a közösségre is óriási terhet ró (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a mániás depressziós] beteg egyszer vagy periodikusan több alkalommal hirtelen negatív vagy pozitív hangulatba esik, ennek a jelét az orvostudomány ismeri: pozitív örömkitörések, kritikátlanság, bőbeszédűség, és a végén heves dühkitörés (2000 Országgyűlési Napló CD62).

b. ’〈kül. nagyobb testű állatoknál:〉 önvédelemből, ritk. az állatban felgyülemlő agresszióból fakadó, ordítással, verekedéssel, es. pusztító indulattal járó viselkedés’ ❖ A medvének e rögtöni dühkitörését halálos lankadtság és tompa nyögés követte, mit csak alig hallottam meg, mert előbbi menydörgő orditása fejem körül, csaknem siketté tett (1859 Vasárnapi Újság CD56) | sziszegő dühkitöréssel toppan közéjük a békerontó [vidra] (1900 Bársony István C0842, 144) | [az oroszlánmajom] élénk, derűs, játékos, ugyanakkor azonban rosszindulatú dühkitörésekre is hajlamos (1969 Urania állatvilág ford. C6209, 94).

J: dühroham.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

dühkitörés főnév 4B
〈embernél:〉 dühnek, haragnak hirtelen fellépő kiabálással, erélyes mozdulatokkal járó viselkedésben megnyilvánuló kitörése
Carinus (dühkitöréssel). Ez halál volt!
(1860 Jókai Mór)
Hányszor mondjam, hogy takarodjék? – kiáltott rá Vilma rekedten, hisztérikus hangon és feléje ment egy fenyegető lépéssel. […] Vilma egyedül maradt. Ez a dühkitörés jót tett neki, belső feszültsége enyhült kissé tőle, mint mikor a kazánban összepréselt gőznek egy kis szelepet nyitnak ki
(1919 Schöpflin Aladár)
[ha Márai az emigrációban] hazagondol, dühkitörésbe esik, és ez a düh nemcsak ellenséges, alantas is
(1966 B. Nagy László)
a.
(ideg- v. elme)betegség tüneteként:〉 hirtelen fellépő, kiabálással, töréssel-zúzással, es. pusztító indulatokkal járó viselkedés, roham
[kórrajza szerint] kórosan ingerlékeny, indulatos, szellemi fejlődésében visszamaradt, időnként szorongó, máskor dühkitörései vannak. A dühkitöréseket a kórrajz finoman „psychomotoros nyugtalanságnak” nevezi
(1957 Benedek István)
Az autista [gyermek] dühkitörései, furcsa viselkedése, szorongása nem kiszámítható, és a közösségre is óriási terhet ró
(1997 Magyar Hírlap)
[a mániás depressziós] beteg egyszer vagy periodikusan több alkalommal hirtelen negatív vagy pozitív hangulatba esik, ennek a jelét az orvostudomány ismeri: pozitív örömkitörések, kritikátlanság, bőbeszédűség, és a végén heves dühkitörés
(2000 Országgyűlési Napló)
b.
〈kül. nagyobb testű állatoknál:〉 önvédelemből, ritk. az állatban felgyülemlő agresszióból fakadó, ordítással, verekedéssel, es. pusztító indulattal járó viselkedés
A medvének e rögtöni dühkitörését halálos lankadtság és tompa nyögés követte, mit csak alig hallottam meg, mert előbbi menydörgő orditása fejem körül, csaknem siketté tett
(1859 Vasárnapi Újság)
sziszegő dühkitöréssel toppan közéjük a békerontó [vidra]
(1900 Bársony István)
[az oroszlánmajom] élénk, derűs, játékos, ugyanakkor azonban rosszindulatú dühkitörésekre is hajlamos
(1969 Urania állatvilág ford.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások