dűlőföld fn 2C2

1. ’a helység határának két párhuzamos út v. mezsgye közé eső(, azonos talajú) része (a rajta levő növényzettel együtt)’ ❖ dl-fld [=] egy hóld fld, egy napi ſzántó (1784 Kisded szótár C0815, 18) | ha bérlett aratók nem volnának elégséges ſzámmal arra, hogy egy nagyobb dl földet le arathaſsanak (1798 Fekete Gergely ford.–Whatmann 7300002, 34) | A határban régente más falu volt, de elpusztult, melynek helyén csak a templomnak porladékai látszottak, s a tájékát tevő dülő föld, most is faluhelynek neveztetik (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 45) | A gyalogút sok helyen a dűlőföld közepén halad, ott, ahol a két parcellasor végei összedűlnek (1979 NéprajziLex. CD47).

1a. (jelzőként)(vhány) ilyen földterület hosszát kitevő 〈kiterjedés, távolság〉’ ❖ [Szentantalfától] egy dülőföldközre van Nagy-Vázson-Kő (1911 Malonyay Dezső CD07) | És szólt hozzá a próféta: Menj békében. És eltávozott tőle egy kis dűlőföld jártányira (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204) | egy dűlőföld hosszúságában (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1b. ’vhány ilyen egységnyi kiterjedés, távolság’ ❖ 5 Láb [tesz ki] 1 lépést; 125 lépés 1 Stadiumot (Dülö földet) (1777 Kovács Ferenc¹ ford.–Gautier¹ C2757, 8) | Sokszor alig szállíttatik egy pár dülőföldre borunk v. egy pinczéből a’ másikba ’s már chaosszá zákányul (1833 Jelenkor C0225, 314) | [Gabonát] szekérrel csak abban az esetben hordtak a tanyákon, ha egy dülőföldnél (320 öl) messzebb volt a boglya (1928 Györffy István C6978, 12) | Kimondottan izráeli útmérték csupán a dűlőföld (h. köbárá – ami azt jelenti: egy darab távolság […]) (1995 BibliaiLex. CD1207).

2. (nyj) ’több párhuzamos szántóföld végénél keresztben szántott v. parlagon hagyott csík’ ❖ dűlő, dűlőföld: […] a szántódarabok között húzódó földcsík, rendszerint út, melyre a „földek véggel kijárnak”, s ahol szántásnál az eke megfordul (1977 NéprajziLex. CD47).

Sz: dűlőföldnyi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. dőlőföld; ÚMTsz.

dűlőföld főnév 2C2
1.
a helység határának két párhuzamos út v. mezsgye közé eső(, azonos talajú) része (a rajta levő növényzettel együtt)
dl-fld [=] egy hóld fld, egy napi ſzántó
(1784 Kisded szótár)
ha bérlett aratók nem volnának elégséges ſzámmal arra, hogy egy nagyobb dl földet le arathaſsanak
(1798 Fekete Gergely ford.Whatmann)
A határban régente más falu volt, de elpusztult, melynek helyén csak a templomnak porladékai látszottak, s a tájékát tevő dülő föld, most is faluhelynek neveztetik
(1851–1854 Táncsics Mihály)
A gyalogút sok helyen a dűlőföld közepén halad, ott, ahol a két parcellasor végei összedűlnek
(1979 NéprajziLex.)
1a. (jelzőként)
(vhány) ilyen földterület hosszát kitevő 〈kiterjedés, távolság〉
[Szentantalfától] egy dülőföldközre van Nagy-Vázson-Kő
(1911 Malonyay Dezső)
És szólt hozzá a próféta: Menj békében. És eltávozott tőle egy kis dűlőföld jártányira
(1939 Hertz-Biblia ford.)
egy dűlőföld hosszúságában
(1995 Jubileumi kommentár)
1b.
vhány ilyen egységnyi kiterjedés, távolság
5 Láb [tesz ki] 1 lépést; 125 lépés 1 Stadiumot (Dülö földet)
(1777 Kovács Ferenc¹ ford.Gautier¹)
Sokszor alig szállíttatik egy pár dülőföldre borunk v.vagy egy pinczéből a’ másikba ’s már chaosszá zákányul
(1833 Jelenkor)
[Gabonát] szekérrel csak abban az esetben hordtak a tanyákon, ha egy dülőföldnél (320 öl) messzebb volt a boglya
(1928 Györffy István)
Kimondottan izráeli útmérték csupán a dűlőföld (h.héber köbárá – ami azt jelenti: egy darab távolság […])
(1995 BibliaiLex.)
2. (nyj)
több párhuzamos szántóföld végénél keresztben szántott v. parlagon hagyott csík
dűlő, dűlőföld: […] a szántódarabok között húzódó földcsík, rendszerint út, melyre a „földek véggel kijárnak”, s ahol szántásnál az eke megfordul
(1977 NéprajziLex.)
Sz: dűlőföldnyi
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. dőlőföld; ÚMTsz.

Beállítások