dűlőnév fn 5B (Nyelvt)

’a határ vmely részét, dűlőjét jelölő tulajdonnév’ ❖ A néprajz, melynek egyik tárgya a hely- és dülő-nevek összegyüjtése és magyarázása (1889 Hunfalvy Pál C0130, 4) | Az 1055-i tihanyi alapítólevélben szintén akad több magyar dűlőnév. Így: Segisti, azaz Segesdi tó, Fuk = Fok, Kues-kút = Köveskút, Zilu-kút = Szilkút, Mortis = Martos, Sumig = Somogy (1930 Marjalaki Kiss Lajos CD10) | A Dobrony melletti Farkasgödörben sok farkast pusztítottak el, neve dűlőnévként ma is él (1959 Vajkai Aurél 9750001, 31) | A dűlőnevek jelentős forrásai a helytörténet-írásnak, agrártörténetnek, régészetnek, néprajznak egyaránt (1977 NéprajziLex. CD47).

Vö. ÉKsz.

dűlőnév főnév 5B (Nyelvt)
a határ vmely részét, dűlőjét jelölő tulajdonnév
A néprajz, melynek egyik tárgya a hely- és dülő-nevek összegyüjtése és magyarázása
(1889 Hunfalvy Pál)
Az 1055-i tihanyi alapítólevélben szintén akad több magyar dűlőnév. Így: Segisti, azaz Segesdi tó, Fuk = Fok, Kues-kút = Köveskút, Zilu-kút = Szilkút, Mortis = Martos, Sumig = Somogy
(1930 Marjalaki Kiss Lajos)
A Dobrony melletti Farkasgödörben sok farkast pusztítottak el, neve dűlőnévként ma is él
(1959 Vajkai Aurél)
A dűlőnevek jelentős forrásai a helytörténet-írásnak, agrártörténetnek, régészetnek, néprajznak egyaránt
(1977 NéprajziLex.)
Vö. ÉKsz.

Beállítások