fn -1B (ë, ritk. ė jelöléssel is, jelzőként is)

1. ’középső nyelvállású, elöl képzett, ajakkerekítés nélküli, az é rövid párjaként megvalósuló, a nyelvterület jelentős részén jelmegkülönböztető szerepű magánhangzó’ ❖ Vékony-hangú rövid ë-vel […] birnak mind a’ gyökér-, mind a’ ſzármazott ſzavak az e’ félékbenn: mëg-fëd -ëm, -ëd; hëgyëzzën, fël-ſzëd-ëm, -ëd (1799 Baróti Szabó Dávid 7021033, 8) | Azokban a nyelvjárásokban, ahol rendszeres a zárt ë használata, ott nem egyforma az e hang az ember, lélek, tettem, vettem, gyermek, egyetek, sebes szókban (1936 Csűry Bálint 1030002, 37) | Költőink ritkán rímeltek zárt ë-re, nyilt e-vel (1937 Bóka László 2045036, 86) | [Mészáros András] felvázolja az ë hang elismertetéséért, helyesírási egyenrangúságáért folytatott évszázados tudományos küzdelem történetét (1999 Új Könyvek CD29).

2. ’ezt a (fonetikus) lejegyzésben jelölő írásjegy (ë, Ë, ritk. ė, Ė)’ ❖ Az e-nek leg alább négy, a’ vonáſos ó-nak, és ö-nek pedig kétféle hangjokat nyilván tapaſztallyuk a’ Magyarbann. Azért a’ külömböz hangok ſzerént így lehetne azokat az írásbann, ’s nyomtatásbann-is meg-külömböztetni: e, ë, è, é; ó, ò; , ő (1799 Baróti Szabó Dávid 7021033, 8) | A’ nagy Betk ezek: A. Á. B. CZ. CS. D. E. Ë. É. F. […]. A’ kicsinyek pedig ezek: a. á. b. cz. cs. d. e. ë. é. f. (1817 Verseghy Ferenc 7373031, 4) | A zárt e hang jelölése ë (1936 Csűry Bálint 1030002, 37) | A szövegben a zárt e hangot minden esetben ë formában jelöli a szerző (2000 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF. ė; ÉrtSz. ë; ÉKsz. ë

e² főnév -1B (ë, ritk. ė jelöléssel is, jelzőként is)
1.
középső nyelvállású, elöl képzett, ajakkerekítés nélküli, az é rövid párjaként megvalósuló, a nyelvterület jelentős részén jelmegkülönböztető szerepű magánhangzó
Vékony-hangú rövid ë-vel […] birnak mind a’ gyökér-, mind a’ ſzármazott ſzavak az e’ félékbenn: mëg-fëd -ëm, -ëd; hëgyëzzën, fël-ſzëd-ëm, -ëd
(1799 Baróti Szabó Dávid)
Azokban a nyelvjárásokban, ahol rendszeres a zárt ë használata, ott nem egyforma az e hang az ember, lélek, tettem, vettem, gyermek, egyetek, sebes szókban
(1936 Csűry Bálint)
Költőink ritkán rímeltek zárt ë-re, nyilt e-vel
(1937 Bóka László)
[Mészáros András] felvázolja az ë hang elismertetéséért, helyesírási egyenrangúságáért folytatott évszázados tudományos küzdelem történetét
(1999 Új Könyvek)
2.
ezt a (fonetikus) lejegyzésben jelölő írásjegy (ë, Ë, ritk. ė, Ė)
Az e-nek leg alább négy, a’ vonáſos ó-nak, és ö-nek pedig kétféle hangjokat nyilván tapaſztallyuk a’ Magyarbann. Azért a’ külömböz hangok ſzerént így lehetne azokat az írásbann, ’s nyomtatásbann-is meg-külömböztetni: e, ë, è, é; ó, ò; , ő
(1799 Baróti Szabó Dávid)
A’ nagy Betk ezek: A. Á. B. CZ. CS. D. E. Ë. É. F. […]. A’ kicsinyek pedig ezek: a. á. b. cz. cs. d. e. ë. é. f.
(1817 Verseghy Ferenc)
A zárt e hang jelölése ë
(1936 Csűry Bálint)
A szövegben a zárt e hangot minden esetben ë formában jelöli a szerző
(2000 Új Könyvek)
Vö. CzF. ė; ÉrtSz. ë; ÉKsz. ë

Beállítások