abajdos (4A) l. abajdoc

abajdoc mn és fn (rég v. nyj)abajdos, abajdonc

I. mn 13A

1. ’kevert, vegyes, különböző elemekből álló’ ❖ abajdotz [=] elegyes, elvegyes, vegyes (1784 Kisded szótár C0815, 8) | edj régen álló Monárkhia, a’ Kinek Ármádája is régtl fogva próbátt vitézekbl áll, nagyon hibázik, ha aztat Ifjúsággal abajdotztzá tészi (1789 Gvadányi József C1925, 37) | A’ mostani hivatalos deák nyelv valami ollyan heterogeneum, vegyített, abajdotz, mellyet még keresztelni se lehet (1808 Dessewffy József C2558, 482) | váltakozható szerkezetek szomszéd mondatokban, sőt egy-egy mondaton belül is szerepelnek, s ebből mindenféle abajdocz szerkezetek keletkeznek (1888 Simonyi Zsigmond 8407002, 47).

2. ’más gabonafajtával, kül. rozzsal kevert 〈búza〉’ ❖ a’ kéttszeres vagy abajdotz Életnek (1782 Magyar Hírmondó C0270, 369) | a’ szantó fldben maradott, abajdos, kétzeres buzával az eke által felvettettvén (1802 Pánczél Dániel C3413, 46).

2a. ’ocsúval kevert, szemetes v. silány minőségű 〈gabona〉’ ❖ búzád kárba megyen ’s abajdotzá változik (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 18) | Az leg-jobb tiſta búzának mérje – 29 Garas Az alább való búzának mérje – 27 Garas A abajdotz (abajnatz) búzának mérje – 22 Garas (1780 Magyar Hírmondó C0268, 270) | Csallóközben az olyan gabonát nevezik abajdosnak, a melyik nem tiszta, hanem szemetes (1892 Magyar Nyelvőr C0359, 279).

3. ’különböző nemzetiségű v. ajkú emberekből álló 〈csoport, közösség〉, ill. vegyes 〈származású〉’ ❖ Hát meg ne tanúllyuk a’ ſzomſzéd Orſzág’ nyelvét? Hát a’ sok, abajdótz, ſzélhajtotta, de gyors jobbágyink’, jó katonájink’ haſznos Míveseink’ orſzágos nyelveit? (1797 Czinke Ferenc C2987, 10) | a’ Rusz, Muszka, ’s a’ ’t. efféle abajdótz nép (1822 Perecsényi Nagy László C3473, 70) | abajdocz ajku lakosok (1832 Jelenkor C0223, 65).

3a. (pejor) ’idegen hatásoknak engedő, ill. kitett, ezért elkorcsosult, elfajzott 〈személy〉’ ❖ az abajdonc szívű magyar gavallérok és dámák ellen (1790 Gvadányi József CD44).

II. fn 3A

1. ’búza és rozs keverékéből álló vetés, ill. gabona; kétszeres’ ❖ A gabonának áru szerént való keleti […] moſtanſág imígyen foly. […] Az abajdotz (abajnatz) […] 22 Paras (1780 Magyar Hírmondó C0268, 270) | 12 ölfa 6 merő abajdóc az füzetése az papnak (1806 Fabchich József C4940, 108) | Kétszeres v. abajdóc, búza és rozs egyenlő arányu v. 1 : 2-höz való keveréke, melynek lisztje főképen kenyérül szolgál (1895 PallasLex. CD02) | kétszeres (lat. Triticum mixtum): a búzának, rozsnak vegyes vetése. Egyéb neve: kétszerbúza, elegybúza (Alföld), abajdóc (ÉK-Mo.). Az országnak főleg ÉK-i felében a korábbi időkben rendszeresen vetették a kétszerest, azzal az indokkal, hogy a kétfajta gabona közül egyik csak jó lesz, teremni fog (1980 NéprajziLex. CD47).

2. ’idegen (hatásoknak engedő, idegen befolyás alá került) személy’ ❖ követtek, Kik Magyarok vagytok, nem kell seregembe abajdocz (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 169) | a magyar földnek közös büszkesége, ki szilaj szenvedélylyel csattog az abajdoncok ellen (1896 Széchy Károly CD44).

Sz: abajdocos.

Vö. CzF.; TESz.; SzT.; ÚMTsz.

abajdos lásd abajdoc
abajdoc ❖ melléknév és főnév (rég v. nyj)
permalink
abajdos 4A
abajdonc 3A
I. melléknév ◦ 13A
1.
kevert, vegyes, különböző elemekből álló
abajdotz [=] elegyes, elvegyes, vegyes
(1784 Kisded szótár)
edj régen álló Monárkhia, a’ Kinek Ármádája is régtl fogva próbátt vitézekbl áll, nagyon hibázik, ha aztat Ifjúsággal abajdotztzá tészi
(1789 Gvadányi József)
A’ mostani hivatalos deák nyelv valami ollyan heterogeneum, vegyített, abajdotz, mellyet még keresztelni se lehet
(1808 Dessewffy József)
váltakozható szerkezetek szomszéd mondatokban, sőt egy-egy mondaton belül is szerepelnek, s ebből mindenféle abajdocz szerkezetek keletkeznek
(1888 Simonyi Zsigmond)
2.
más gabonafajtával, kül. rozzsal kevert 〈búza〉
a’ kéttszeres vagy abajdotz Életnek
(1782 Magyar Hírmondó)
a’ szantó fldben maradott, abajdos, kétzeres buzával az eke által felvettettvén
(1802 Pánczél Dániel)
2a.
ocsúval kevert, szemetes v. silány minőségű 〈gabona〉
búzád kárba megyen ’s abajdotzá változik
(1779 Miháltz István ford.–Vanière)
Az leg-jobb tiſta búzának mérje – 29 Garas Az alább való búzának mérje – 27 Garas A abajdotz (abajnatz) búzának mérje – 22 Garas
(1780 Magyar Hírmondó)
Csallóközben az olyan gabonát nevezik abajdosnak, a melyik nem tiszta, hanem szemetes
(1892 Magyar Nyelvőr)
3.
különböző nemzetiségű v. ajkú emberekből álló 〈csoport, közösség〉, ill. vegyes 〈származású〉
Hát meg ne tanúllyuk a’ ſzomſzéd Orſzág’ nyelvét? Hát a’ sok, abajdótz, ſzélhajtotta, de gyors jobbágyink’, jó katonájink’ haſznos Míveseink’ orſzágos nyelveit?
(1797 Czinke Ferenc)
a’ Rusz, Muszka, ’s a’ ’t.s a többi efféle abajdótz nép
(1822 Perecsényi Nagy László)
abajdocz ajku lakosok
(1832 Jelenkor)
3a. (pejor)
idegen hatásoknak engedő, ill. kitett, ezért elkorcsosult, elfajzott 〈személy〉
az abajdonc szívű magyar gavallérok és dámák ellen
(1790 Gvadányi József)
II. főnév ◦ 3A
1.
búza és rozs keverékéből álló vetés, ill. gabona; kétszeres
A gabonának áru szerént való keleti […] moſtanſág imígyen foly. […] Az abajdotz (abajnatz) […] 22 Paras
(1780 Magyar Hírmondó)
12 ölfa 6 merő abajdóc az füzetése az papnak
(1806 Fabchich József)
Kétszeres v.vagy abajdóc, búza és rozs egyenlő arányu v.vagy 1 : 2-höz való keveréke, melynek lisztje főképen kenyérül szolgál
(1895 PallasLex.)
kétszeres (lat.latin Triticum mixtum): a búzának, rozsnak vegyes vetése. Egyéb neve: kétszerbúza, elegybúza (Alföld), abajdóc (ÉKÉszakkelet-Mo.Magyarország). Az országnak főleg ÉK-iészakkeleti felében a korábbi időkben rendszeresen vetették a kétszerest, azzal az indokkal, hogy a kétfajta gabona közül egyik csak jó lesz, teremni fog
(1980 NéprajziLex.)
2.
idegen (hatásoknak engedő, idegen befolyás alá került) személy
követtek, Kik Magyarok vagytok, nem kell seregembe abajdocz
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
a magyar földnek közös büszkesége, ki szilaj szenvedélylyel csattog az abajdoncok ellen
(1896 Széchy Károly)
Sz: abajdocos
Vö. CzF.; TESz.; SzT.; ÚMTsz.
ÚESz: ↪abajdoc

Beállítások