ébreget ts ige 5b (rég)

1. ’〈alvásból〉 kelteget, ébresztget’ ❖ Hasztalan ébregeté [a remetét] Árpád: jegesíti halálnak Faggya szemét (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 450).

2. ’ösztönöz, serkent, buzdít’ ❖ arra ösztönözlek mindnyájatokat, a’ mire az öreg Tobiás az ö gyermekét oktatá, tanitgatá, ébregeté (1777 Molnár János C3195, 535) | ezen Felséges Munkának ki-adására ébregették a’ Magyar Forditót (1791 Hrabovszky György C2143, [V]) | Angelo úr, nyilván azt hive, hogy tisztemben hanyag vagyok, e szokatlan nógatással ébreget (1866 Greguss Ágost ford.–Shakespeare CD11).

Vö. CzF.

ébreget tárgyas ige 5b (rég)
1.
〈alvásból〉 kelteget, ébresztget
Hasztalan ébregeté [a remetét] Árpád: jegesíti halálnak Faggya szemét
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
2.
ösztönöz, serkent, buzdít
arra ösztönözlek mindnyájatokat, a’ mire az öreg Tobiás az ö gyermekét oktatá, tanitgatá, ébregeté
(1777 Molnár János)
ezen Felséges Munkának ki-adására ébregették a’ Magyar Forditót
(1791 Hrabovszky György)
Angelo úr, nyilván azt hive, hogy tisztemben hanyag vagyok, e szokatlan nógatással ébreget
(1866 Greguss Ágost ford.Shakespeare)
Vö. CzF.

Beállítások