ebszőlő fn 1C

1. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az elsősorban Dél-Amerikában honos, egyszerű, 5 szirmú, jellegzetesen elhelyezkedő porzójú virágokat hajtó, gyakr. lédús termésű, rendsz. egyéves v. évelő növények fajai alkotta csucsor nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Fel-futó eb-ſzölö, Vizi eb-ſzölö, Erdei ſzölö, Vadſzölö, Temondád-fü, Mély-fü. Deák: Solanum ſcandens, Dulcamara (1775 Csapó József 7062001, 79) | Fekete ebszőlő. Solanum nigrum L. (1902 Wagner János CD35) | Solanum L., ebszőllő, csucsor, csucsorka (növ.), a Solanaceae család génusza; 900 faja a forró és mérsékelt öv növénye, a legtöbb Dél-Amerikában (1925 RévaiNagyLex. C5713, 8) | csucsor (ebszőlő) Solanum (1998 Növényneveink C6120, 70).

1a. (Növ is) ’e nemzetség Magyarországon is gyakori két fajának vmelyikébe, az ún. fekete csucsor fajba (Solanum nigrum), ill. ún. keserű csucsor fajba (Solanum dulcamara) tartozó, feketés v. pirosas mérgező bogyót termő növény’ ❖ A’ füvek kzzl pedig imezek leg-mérgeſebbek, úgy mint a’ börök fünek (cicuta) minden nemei […], eb-ſzlö (ſolanum) belénd-fünek apró gymöltſe vagy magva (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 543) | Vigyázni kell, hogy kis gyermekek az eb-ſzölö zöld vagy fekete gyümöltsét meg-ne egyék (1775 Csapó József 7062001, 78) | A part felé közeledve, mind több-több az éleslevelű kádársás, a buzogány-káka, a békatutaj, a fehér virágú vízi szironták és a lilavirágú ebszőlő terjengős indáival (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | 5-kor nyilik a fekete csucsor, másképpen ebszőlő (1922 e. Gárdonyi Géza C1848, 187).

2. ’e növények vmelyikének vmely része, kül. bogyója, ill. annak főzete, kivonata mint gyógyhatású szer v. méreg’ ❖ Az Eb-ſzölönek Gutta-ütés, az Álom-fünek Bolondulás ellen való Haſznai a’ mi idönkben találtattak-fel (1781 Gombási István C1883, 212) | ha [a gyerekek] a’ kertbe fognak menni, valami mérges magot, vagy leveleket, mint a’ bilindeket, bürköt, ebszőllőt, csudafát stb. meg ne egyék, mert azok nem jók, sőt veszedelmesek is (1841 Bátky Károly 8033003, 22) | mák, ebszőlő, vadszőlővirág, szaporafű, savanyú kovász, retek, lágy só stb. szerepel [Pápai Páriz Ferenc] gyógyszerei között (1899 Dézsi Lajos CD55) | Teák köhögésre: mezei katáng, ebszőlő, egymagában vagy orvosi zilizzel keverve (1956 Maár Margit CD52).

ÖE: ~gyümölcs, ~vessző.

Vö. CzF. ėbszőlő, szőlő, vėrės ebszőlő; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; ÚMTsz.

ebszőlő főnév 1C
1. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az elsősorban Dél-Amerikában honos, egyszerű, 5 szirmú, jellegzetesen elhelyezkedő porzójú virágokat hajtó, gyakr. lédús termésű, rendsz. egyéves v. évelő növények fajai alkotta csucsor nemzetség elnevezéseként〉
Fel-futó eb-ſzölö, Vizi eb-ſzölö, Erdei ſzölö, Vadſzölö, Temondád-fü, Mély-fü. Deák: Solanum ſcandens, Dulcamara
(1775 Csapó József)
Fekete ebszőlő. Solanum nigrum L.Linnaeus
(1902 Wagner János)
Solanum L.Linnaeus, ebszőllő, csucsor, csucsorka (növ.növény), a Solanaceae család génusza; 900 faja a forró és mérsékelt öv növénye, a legtöbb Dél-Amerikában
(1925 RévaiNagyLex.)
csucsor (ebszőlő) Solanum
(1998 Növényneveink)
1a. (Növ is)
e nemzetség Magyarországon is gyakori két fajának vmelyikébe, az ún. fekete csucsor fajba (Solanum nigrum), ill. ún. keserű csucsor fajba (Solanum dulcamara) tartozó, feketés v. pirosas mérgező bogyót termő növény
A’ füvek kzzl pedig imezek leg-mérgeſebbek, úgy mint a’ börök fünek (cicuta) minden nemei […], eb-ſzlö (ſolanum) belénd-fünek apró gymöltſe vagy magva
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Vigyázni kell, hogy kis gyermekek az eb-ſzölö zöld vagy fekete gyümöltsét meg-ne egyék
(1775 Csapó József)
A part felé közeledve, mind több-több az éleslevelű kádársás, a buzogány-káka, a békatutaj, a fehér virágú vízi szironták és a lilavirágú ebszőlő terjengős indáival
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
5-kor nyilik a fekete csucsor, másképpen ebszőlő
(1922 e. Gárdonyi Géza)
2.
e növények vmelyikének vmely része, kül. bogyója, ill. annak főzete, kivonata mint gyógyhatású szer v. méreg
Az Eb-ſzölönek Gutta-ütés, az Álom-fünek Bolondulás ellen való Haſznai a’ mi idönkben találtattak-fel
(1781 Gombási István)
ha [a gyerekek] a’ kertbe fognak menni, valami mérges magot, vagy leveleket, mint a’ bilindeket, bürköt, ebszőllőt, csudafát stb.s a többi meg ne egyék, mert azok nem jók, sőt veszedelmesek is
(1841 Bátky Károly)
mák, ebszőlő, vadszőlővirág, szaporafű, savanyú kovász, retek, lágy só stb.s a többi szerepel [Pápai Páriz Ferenc] gyógyszerei között
(1899 Dézsi Lajos)
Teák köhögésre: mezei katáng, ebszőlő, egymagában vagy orvosi zilizzel keverve
(1956 Maár Margit)
ÖE: ebszőlőgyümölcs, ebszőlővessző
Vö. CzF. ėbszőlő, szőlő, vėrės ebszőlő; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások