ecetágy fn 2A

1. ’ecet házi készítésekor az edény aljára helyezett, kenyérből, gyümölcsből, törkölyből stb. készült, az ecetsavas erjedést beindító(, sajátos zamatot adó) anyag, ill. az ecetesedő borban képződő, ecetsav-baktériumokból álló üledék, amelyre bort öntve ecetet lehet készíteni’ ❖ Nálunk piros-borra nem felette vágynak; A’ fekete ſzöllök jobbak etzet ágynak (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 40) | [az ecetgyártó által használt] mesterséges eczetágyakban alomul 10–12 obon (uncia) kénsavany, azonkivül timsó és sósavany is vétetett (1841 Pesti Hírlap CD61) | A borban levő szeszt a Bacterium aceti nevü baktérium változtatja át ecetté, és a baktériumok főtömege a borból a fenékre ülepedve az u. n. ecetágyat adja (1893 PallasLex. CD02) | [a vadkörtét] itt-ott még ecetágynak használják (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 189) | [a gyümölcsecet készítésekor] az üledékből képződő ecetágyat a következő alkalommal nem hasznosították. Gondosan őrizték, újra felhasználták viszont általában a borecetnél (1977 NéprajziLex. CD47).

2. (rendsz. birtokszóként) (rég, irod) ’kedvező körülmény vmilyen, rendsz. negatív, káros folyamat megvalósulásához, vminek a kifejlődéséhez’ ❖ [az unalom] a csekély belhatályú élet terménye, a magány ostora, az erény és bűn eczetágya! (1856 Aszalay József C0682, 327) | elmulik az emberiséget üldöző sok dögvész, melynek eczetágya a temetői kigőzölgés (1872–1874 Jókai Mór C2291, 487).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; SzT.; ÚMTsz.

ecetágy főnév 2A
1.
ecet házi készítésekor az edény aljára helyezett, kenyérből, gyümölcsből, törkölyből stb. készült, az ecetsavas erjedést beindító(, sajátos zamatot adó) anyag, ill. az ecetesedő borban képződő, ecetsav-baktériumokból álló üledék, amelyre bort öntve ecetet lehet készíteni
Nálunk piros-borra nem felette vágynak; A’ fekete ſzöllök jobbak etzet ágynak
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
[az ecetgyártó által használt] mesterséges eczetágyakban alomul 10–12 obon (uncia) kénsavany, azonkivül timsó és sósavany is vétetett
(1841 Pesti Hírlap)
A borban levő szeszt a Bacterium aceti nevü baktérium változtatja át ecetté, és a baktériumok főtömege a borból a fenékre ülepedve az u. n.úgynevezett ecetágyat adja
(1893 PallasLex.)
[a vadkörtét] itt-ott még ecetágynak használják
(1927 TolnaiÚjLex.)
[a gyümölcsecet készítésekor] az üledékből képződő ecetágyat a következő alkalommal nem hasznosították. Gondosan őrizték, újra felhasználták viszont általában a borecetnél
(1977 NéprajziLex.)
2. (rendsz. birtokszóként) (rég, irod)
kedvező körülmény vmilyen, rendsz. negatív, káros folyamat megvalósulásához, vminek a kifejlődéséhez
[az unalom] a csekély belhatályú élet terménye, a magány ostora, az erény és bűn eczetágya!
(1856 Aszalay József)
elmulik az emberiséget üldöző sok dögvész, melynek eczetágya a temetői kigőzölgés
(1872–1874 Jókai Mór)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások