édes mn és fn  édös (nyj) , ides (nyj)

I. mn 15B

1. ’(többé-kevésbé) a cukor v. a méz ízéhez hasonló v. arra emlékeztető, kellemes 〈íz〉, ill. (magas cukortartalma miatt) ilyen ízű 〈(ehető) dolog〉’ ❖ mézzel egyelitett édes ſavó (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 312) | megszedem enfontam kosaram piros édes eperrel (1834 Czuczor Gergely 8078015, 84) | A szénhidrátok túlnyomó része édes (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 245) | [az újszülött] a keserű ízt elutasítja, az édeset pedig elfogadja (1973 Ranschburg Jenő 1130001, 22) | A világ legjobb édes fehérbora kitüntető címet nyerte el az Egyesült Államokban az 1972-es, hatputtonyos tokaji aszú (1997 Tények könyve CD37) | A nyelv oldalsó szélén főként édes, középen sós, hátsó részén savanyú és keserű ízeket érzünk (2005 Vígh Béla 3338005, 393).

1a. (rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’olyan 〈növény〉, amelynek vmely része, kül. gyümölcse jellegzetesen magas cukortartalmú’ ❖ Széles lapu, Édes lapu, Nagy lapu, Bojtorján. Deák: Bardana major (1775 Csapó József 7062001, 151) | mézes bolonyik, német vagy édes murok; die Zuckerwurz, Zuckermhre (1818 Lexicon trilingve C3044, 1241. hasáb) | Az édes meggyet vagy muskatella-cseresznyét (C. [= Cerasus] Caproniana DC.) a meggy meg a cseresznye fajvegyülékének tartják (1896 PallasLex. CD02) | Édes cseresznye. Prunus avium L. (1902 Wagner János CD35) | Édes narancs (Citrus sinensis) (1998 Természet Világa CD50).

2. ’Olyan 〈(ehető) dolog v. anyag〉, amelynek természetes ízéhez képest nincs más jellegzetes íze.’

2a. ’〈a savanyúval, savanyítottal szemben:〉 friss, természetes állapotban levő, nem megsavanyodott, nem savanyú 〈élelmiszer, étel〉’ ❖ vizben vagy édes téjben ftt málva (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 611) | Orda: lágy édes ſajt, édes túró (1792 Kisded szótár C0816, 165) | Vegyíts jól el egy meszely édes téjfelt egy kis kanál liszttel (1846 Zelena Ferenc 8534004, 49) | A vaj édes vagy savanyított tejszínből készül (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 155) | A tormamártás neve a Kisalföldön például ides tormás/tejes tormás. Nem volt édesített étel, nevében az „édes” jelző a nem főzött, ecetes tormától való megkülönböztetést szolgálja (1997 Magyar néprajz CD47) | Töltött, kapros édes káposzta (1998 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’nem csípős ízű, nem erős 〈paprika〉’ ❖ 1 mokkáskanál csípős paprika, ugyanennyi édes pirospaprika (1986 Frank Júlia et al. CD19) | 4 édes, húsos zöldpaprika (1991 Frank Júlia CD19) | ízlés szerint édes és csípős pirospaprika (1994 Frank Júlia CD19).

2c. (kötött szókapcsolat részeként gyümölcs, termés elnevezésében) ’〈keserű, ill. nem ehető változatával szemben:〉 magas cukortartalmú, ezért kellemesebb, kevésbé fanyar, kevésbé keserű 〈termés〉’ ❖ Végy: […] 2. lót édes-mandolát; ugyan annyi dinnyemagot (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck C3572, 13) | De az arabok narancsa még nem az édes ízű gyümölcs, amelyet ma narancsnak nevezünk, hanem a keserűnarancs, amelyet ma már inkább csak üvegházakban tartanak, vagy alanynak az édes narancshoz (1932 Rapaics Rajmund CD35) | Elfelejtett hínárnövény a sulyom, pedig a század elején, különösen a folyóközeli településeken úgy fogyasztották, mint az édes gesztenyét (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

2d. ’〈kül. a tengervízzel szemben:〉 oldott sót csak kis mennyiségben tartalmazó(, ivásra alkalmas) 〈víz〉’ ❖ Az árviz ideje alatt édes és iható a’ [tó] vize, egyébkor igen ſós, és tsak nem egéſzlen ki ſzárad (1803 Decsy Sámuel 7078020, 30) | A’ halas tóbúl kivett halak, tudgyuk, az édes kút vízben is meghalnak (1809 Varga Márton 8510005, 144) | a fejszecsapástól megeredt forrás édes és hideg (1962 Lengyel József 9395002, 221) | ugyanabból a vízből ittam, amiből az elefántok is oltják a szomjukat. Kicsit barna, az igaz, de jóízű és édes! (1999 Természet Világa CD50).

3. ’kellemes és enyhén bódító, kül. virágra jellemző v. emlékeztető 〈illat〉, ill. ilyen illatú 〈dolog〉’ ❖ édes illatjával elibe repülnek a’ Zephyruſok (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163041, 52) | érezzük arczunk felett [a menyecske] édes lehelletét (1858 Vasárnapi Újság CD56) | szokatlanul édes parfüm (1920 Kuncz Aladár CD10) | valami kis illat áradt belőle [ti. Julisból], édes szappanszag (1963 Rónay György 9573001, 260) | háromszor egy méteres konyhájából a sütemény hője, párája, édes füstje kitört, fölkúszott az első, a második emeletre (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. ’kellemes, jóleső érzéssel járó, ill. ilyen érzést kiváltó 〈dolog〉’ ❖ a’ Világ rks ſzerelem, Mindent kínozhat ez édes veſzedelem (1772 Bessenyei György¹ C1076, 91) | sokkal édesebb ez a’ kis óda annál a’ nagyobbnál (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 523) | a’ bosszú édes (1834 Vörösmarty Mihály 8524401, 27) | Mennyi gond van azzal [ti. a gazdasággal]! S milyen jólesik az asszonynak, ha az a gond őrá van bízva! Ez az édes teher (1882 Jókai Mór CD18) | édes kettesben ült a fiatal pár (1934 Tamási Áron 9701011, 39) | édes örömökre lel (1987 Antalffy Gyula 1004005, 130).

4a. (irod) ’kedveskedő, ill. hízelgő 〈megnyilvánulás〉’ ❖ Igy tselekedgyenek a’ Lelki Atyák-is a’ bünös emberrel […], ne ſzollanak keményen néki hanem inkább édes beſzéddel vigaſztallák, és bátorittsák ötet (1772 Vajda Sámuel 7365001, 144) | – Ne kívánja azt tőlem. Nem tudok lemondani a hatalmamról. – Az én kedvemért sem? – suttogta Fruzinka édes, csábító nézéssel (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Tejjel, vajjal megrakottan állított be a kunyhóba és édes hízelgéssel beszélt a két éhes vén ember lelkére (1916 Kassák Lajos CD10) | Óh, be szomorú – mondta Kvaszta Simi édesen. – De hát mit tehetünk? (1985 Békés Pál 1014003, 70).

5. ’sokat érő, becses, értékes 〈dolog〉’ ❖ nagy örömet érez az én ſzívem, hogy édes Nemzetemröl illyen bizonyságot tehetek (1772 Tordai Sámuel 7353001, IV) | édes pisztolyaim légyetek készenn, ha veszedelem talál fenyegetni (1817 Wándza Mihály 8525025, 17) | Szerelmök édes, irigylendő sors! Ám a szabadság még is édesebb (1835–1839 Kriza János ford. 8258013, 44) | legjobban tudj magyarul, mert az a te édes anyanyelved, melyhez, mint a szentséghez kell ragaszkodnod (1912 Berczik Árpád 8049006, 408) | Minket legelébb ér a török, átal gázol rajtunk, meg az egész ídes országon (1945 Darvas József 9101011, 161) | Hittem, hogy legalább a nap, az a jó, édes, ingyen napfény minden bajomra gyógyír lehet (1995 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’kedves, bájos, szeretetre méltó 〈ember, állat〉, ill. ilyen emberre v. állatra jellemző, hozzá tartozó 〈megnyilvánulás, tevékenység, testrész stb.〉’ ❖ Édes mosolygása sok piros artzáknak (1789 Orczy Lőrinc 7249013, 170) | Rozette! Nanette! Kedves lelkek!! valóban, édes teremtmények!!! (1806 Wándza Mihály 8525010, 48) | e kis édes Arc épen oly igen beszédes (1877 Vajda János 8503063, 193) | Mily édes cica volt! (1960 Bernáth Aurél 9052001, 422) | Betty nővér édes együgyűsége végül mindenkit levesz a lábáról, még az őt üldöző bűnözőt is (2000 Magyar Hírlap CD09).

5b. ’〈kedveskedő, ill. finomkodó, es. gúnyos megszólításban〉’ ❖ Légy jó egéſségben, édes Feleségem! (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 39) | ſegíts édes Iſtenem! (1786 Dugonics András 7087011, 318) | Hej! lányom, lányom! Mi bajodat látom? Jöszte, borúlj az ölemre, Mondd meg édes lyányom (1855 Arany János 8014076, 253) | lesz még szőlő, lágy kenyér. Kivirít még, éd’s öregem (1902 Bródy Sándor 8068006, 31) | szeretlek, te édes mostoha! (1933 József Attila 9282089, 178) | édes Gizám (1966 Örkény István 9500022, 386) | miért mondja, édes hölgy, hogy ez teljesen normális, amikor tudja, hogy nem az? (1989 Konrád György 9351006, 366).

5c. (kissé biz) ’tetszetős, helyes, aranyos 〈tárgy〉’ ❖ ez a piros lapda s az édes, szép cipők az egész görög világot is visszaidézik elénk (1948 Füst Milán 9161049, 121) | egyszercsak ott termett a tűzoltóság, kis, édes, piros kocsijával (1979 Esterházy Péter 9129002, 326) | Hol vetted, drágám, ezt az édes kis (köztünk szólva elég ronda) blúzt? (1989 Konrád György 9351005, 28).

6. ’vér szerinti, nem mostoha 〈családtag, rokon〉’ ❖ [a szűkmarkú keresztények] édes ſzülött gyermekei azoknak, kik a’ ſzegényeket nyomorgatták, és meg-foſztották (1774 Vajda Sámuel 7365003, 119) | [a feleségem] tudhatna valamit édes Néhai Attya Géresi István Mátészalkai Attyafijajirúl (1803 Benkő Ferenc C2556, 70) | a háznál kétféle gyerekek voltak, édesek meg mostohák (1922 Fényes Samu 9144002, 54) | Ennek az Antinak az édes testvéröccse, az meg vasutas volt Győrben (1964 Sánta Ferenc 9585001, 118).

7. (partikulaszerűen) (kissé rég, vál) ’〈a maga, mindnyája, mindannyi stb. nm-ok nyomatékosítására〉’ ❖ Értse meg a kormány a nép józan kívánságait, ne vonakodjék azokat úgy az országnak, mint édes magának javára teljesíteni (1837 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | nem azt dolgozol amit más akart, hanem azt, ami édes magadnak tetszik (1876 Ágai Adolf C0547, 115) | [a kiváló elme] nekünk, édes mindannyiunknak az élvezetes óráknak oly szakadatlan láncolatát ajándékozta (1910 Mikszáth Kálmán CD04) | Petőfi Sándor a Tiszát nagyon szerette, s mi, édes mindnyájan is, azt hiszem (1995 Országgyűlési Napló CD62).

8. (partikulaszerűen) ’〈fokozásra, nyomatékosításra:〉 teljesen, egészen, nagyon’ ❖ igen édes kitſint kapogatnak (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 76) | [a nevelőintézetben szakmát elsajátítók] szabadságukba helyezve édes örömest fognak dolgozni (1836 Szemlélő 8664002, 562) | [a gúnyból] édes kicsi volt benne [ti. Franzban] (1880 Balázs Sándor¹ C0742, 120) | Nem is Tapócára indútam. […] Nem oda? Hát hová? Ámbár neköm édös mindegy (1912 Bartha Lajos CD10) | [az urak számára] édes mindegy, hogy rabszolgáik málnát termelnek, vagy szőlőt (1938 Schöpflin Gyula CD10) | Beszélhettek, amit akartok, ez nekem édes mindegy (1970 Csuka Zoltán ford.–Krleža 9094003, 17).

II. fn 4B

1. (átv is) ’édes íz v. étel, édesség’ ❖ Ti élet édesét lehellő leányok! (1793 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | jobb szeretik […] az édeset a’ savanyúnál (1834 Garasos Tár 8625004, 75) | Úgy olvasom multad betűit el-elzárkózó arcodon és menekülő szemeidben: […] mint egy távoli tarka mesét, nem ízlelt mézek édesét (1917 Lányi Sarolta CD10) | híznia sem volt szabad; kerülte hát a lisztest és édeset (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 195) | Az édes az első ősi íz, mely az anyatejet idézi föl (2007 Tolnai Ottó 3320002, 90).

2. (kissé biz) ’rendsz. (gyümölcs)aromával és cukorral édesített, égetett szeszes ital, ált. likőr’ ❖ Elhívta a fiatal inast és pénzt adott neki. – Estére hozzál valami innivalót! – mondta komolyan. – Mit akartok, édeset vagy valami mást?! (1924 Kassák Lajos CD10) | az édesből kér, abból a jószagú, köménymag ízű likőrből (1927 Hatvany Lajos CD10) | Volt otthon egy kis édes. Sose szerettem, mégis töltöttem belőle, hátha attól jobb lesz a torkom (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈kedveskedő, finomkodó, ill. leereszkedő v. gúnyos megszólításként is:〉 kedves, drága, szeretetre méltó személy’ ❖ Bártsak, (a’ mint írod) Fetskévé lehetnék, Hogy, hozzád, Édesem! ſzárnyon replhetnék! (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 57) | a hazájukból kivándorló s az édestől búcsút vevő lengyeleket (1834 Ormós Zsigmond 8341008, 113) | – Szeretném tudni, miféle zsivaj az? – Semmi, semmi édesem, – jegyzi meg a másik delnő (1862 Szokoly Viktor 8452006, 25) | Ilonkám, édes, ne menj még (1925 Hajnik Miklós CD10) | Édeseim, válaszolja Imre bácsi [a tokaji borral kapcsolatos kérdésre], én itt élek hetven éve, de kurvára semmit nem tudok a borról (1995 Magyar Hírlap CD09) | Ha például én valakinek azt mondom, vagy azt írom, hogy édesem, vagy cukorfalat, az rosszabb, mintha anyáznék (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. (nyj) ’〈az édesanya megszólításaként v. megnevezéseként〉’ ❖ Nem hallgatsz! szólt fejére kommantva [a fiúnak] az édes (1857 Jókai Mór C2255, 13) | Édes! – kiáltott siró hangon a sértett leány anyjához (1867 Tolnai Lajos C4213, 228) | a saját anyjára nem is emlékezik már, hanem a herczegnőt tartja édesének (1879 Jókai Mór C2305, 109) | [Ady Lédát] leviszi szüleihez Érmindszentre, hogy megismertesse vele édesanyját, a folyvást emlegetett „ides”-t (1955 Bölöni György 9069001, 157).

4. (kissé rég) ’〈vmely cselekvés kellemes, jó érzést keltő voltának kif-ére〉’ ❖ jól esik, ha a’ szabad ég alatt, a’ hold tele fényénél édeset szenderedhetnek (1833 Kunoss Endre 8260036, 56) | [a] csecsemő nagy, okos szemét ráveti, mintha értené a kérdést és aztán egy édeset hunyorít velök (1881 Mikszáth Kálmán 8312029, 80) | hosszu mély lélekzettel álmában nagyot, édeset nyujtózkodott (1910 Kaffka Margit 9290051, 46) | Lefeküdtünk és egykettőre mélyeket, édeseket szuszogtak a kicsik (1911 Kaffka Margit 9290044, 38).

Ö: cukor~, ezer~, fanyar-~, fél~, keser~, méz~.

ÖU: szirup~.

ÖE: ~-csípős, ~-keserű.

Vö. CzF. édės, édėsorda, édėsörömest; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. édesalma, édesen, édeskörtvély, édessajt, édes-szépatya, édes-szülőanya, édesszülő-atya, édestej, édes-testvérbátya, édes-testvéröcs, édesvackor; ÚMTsz.