alkímia fn 6Aalkémia

1. (/Tört) ’〈a középkorban:〉 az ókori görög természetfilozófia alapelveiből kiinduló, elsődleges céljaként egy(, a betegségeket gyógyítani, az öregedést legyőzni, ill. kevésbé értékes fémeket arannyá átalakítani képes) univerzális anyagnak, az ún. bölcsek kövének megtalálását és előállítását kitűző misztikus tudomány’ ❖ Úgy értették […], mint a’ Mészárosok az Al-chimiát (1789 Spilenberg Pál C3760, 150) | Tudja-e maga mi az az alchymia? Tud-e maga papirosból aranyat és ezüstöt csinálni? (1848 Életképek C0107, 761) | Haller az alkímiával is foglalkozott, a bölcsek kövét kereste (1912 Fenyő Miksa CD10) | a kémia az alchimiából nőtt ki (1934 Hamvas Béla 9221001, 4) | Evans kutatásai bizonyították, hogy az alkémia olvasásának és gyakorlásának – vallási hovatartozástól függetlenül – milyen kultusza volt Közép-Európában (2000 Viskolcz Noémi CD40).

2. (birtokszóként) (vál) ’vmi, kül. műalkotás létrehozásának, ill. mibenlétének a titka’ ❖ a betűk által keltett zene ríkat és nem az értelem, a szavak hangjegyértéke, mely minden nyelvben más és más, a költészet igazi alkímiája (1917 Kosztolányi Dezső C2751, 90) | A siker alkímiája jóval bonyolultabb, s különösen Amerikában (1995 Magyar Hírlap CD09) | A királycsinálás alkímiája (1998 Magyar Hírlap CD09).

ÖU: szó~.

Sz: alkímiai, alkímiás.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

alkímia főnév 6A
alkémia 6A
1. (/Tört)
〈a középkorban:〉 az ókori görög természetfilozófia alapelveiből kiinduló, elsődleges céljaként egy(, a betegségeket gyógyítani, az öregedést legyőzni, ill. kevésbé értékes fémeket arannyá átalakítani képes) univerzális anyagnak, az ún. bölcsek kövének megtalálását és előállítását kitűző misztikus tudomány
Úgy értették […], mint a’ Mészárosok az Al-chimiát
(1789 Spilenberg Pál)
Tudja-e maga mi az az alchymia? Tud-e maga papirosból aranyat és ezüstöt csinálni?
(1848 Életképek)
Haller az alkímiával is foglalkozott, a bölcsek kövét kereste
(1912 Fenyő Miksa)
a kémia az alchimiából nőtt ki
(1934 Hamvas Béla)
Evans kutatásai bizonyították, hogy az alkémia olvasásának és gyakorlásának – vallási hovatartozástól függetlenül – milyen kultusza volt Közép-Európában
(2000 Viskolcz Noémi)
2. (birtokszóként) (vál)
vmi, kül. műalkotás létrehozásának, ill. mibenlétének a titka
a betűk által keltett zene ríkat és nem az értelem, a szavak hangjegyértéke, mely minden nyelvben más és más, a költészet igazi alkímiája
(1917 Kosztolányi Dezső)
A siker alkímiája jóval bonyolultabb, s különösen Amerikában
(1995 Magyar Hírlap)
A királycsinálás alkímiája
(1998 Magyar Hírlap)
ÖU: szóalkímia
Sz: alkímiai, alkímiás
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások