alkimista mn és fn 6A alkémista
I. mn
1. (/Tört) ’〈a középkorban〉 alkímiával foglalkozó 〈személy〉’ ❖ Kiküldé a nagyúr ötvösseit, Nagy alchymista főtudósait (1873 Dóczi Lajos C1422, 48) | bekukkantunk egy középkori alkimista tudós retortákkal [= lepárlásra haszn., körte alakú üvegedényekkel], lombikokkal telezsúfolt […] vegykonyhájába (1956 Irodalmi Újság szept. 22. C5231, 8).
2. (/Tört) ’〈a középkorban〉 az alkímia művelői által megalkotott, összeállított, ill. haszn.’ ❖ [sikerült] a rendkívüli tudóst elcsábítani Rezső császár prágai alchymista műhelyéből (1886 Jókai Mór C2308, 83) | alkimista könyvek (1978 Szőnyi György Endre 1150002, 108) | alkimista jelek […]: az egyik háromszög a vizet, a fordított háromszög pedig a tüzet jelenti (1989 Berényi Gábor ford.–Scholem 2039015, 50) | Az alkimista tanoknak […] emberi vonatkozásuk is van, hiszen ezek szerint csak az képes aranyat csinálni, aki magában is felismeri a tant (1998 Magyar Hírlap CD09).
II. fn
1. (/Tört) ’〈a középkorban〉 alkímiával foglalkozó személy’ ❖ Az Al-Chymisták közzül, a’ kik azt ſzokták mondani magok felöl hogy ollyan titkos, és tsak magoknak tartani ſzokott meſterségeket tudnak, a’ melly ſzerént külömb-külömb féle alább való betsü dolgokból aranyat lehet tsinálni (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293004, 153) | az alkémisták kutatásai kárba még sem vesztek, mert az orvostudományokat fejlesztették és a kémiai tudományok egészséges fejlődésének biztos alapját vetették meg (1893 PallasLex. CD02) | Paracelsus kora egyik legkiválóbb alkimistája, tehát „aranycsinálója” volt (1986 Czeizel Endre 9080009, 90).
2. (birtokszóként) (vál) ’vmi, kül. műalkotás létrehozásának, ill. mibenlétének a titkába beavatott személy’ ❖ Ez elkövetkező tudomány [ti. a költészet] sejtelmes, babonás alkimistája a költő (1910 Karinthy Frigyes CD10) | Babits a modern magyar irodalom újítói közt úgy tűnt fel, mint a formák boszorkányos alkimistája (1970 Keresztury Dezső 9326025, 369) | a pénz alkimistája (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az angol Peter Brook, a modern színház nagy alkimistája (1995 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.